Sokadszorra futnak neki a hátrányos megkülönböztetésnek az iskolákban

Az iskolai hátrányos megkülönböztetés feltérképezése és megszüntetésére való törekvés azonban nem új keletű intézkedés. 2016-ban és 2019-ben is volt egy-egy tanügyminisztériumi rendelet, amely ezt a kirekesztést hivatott megtiltani, ezekre hivatkozik a mostani 7701-es rendelet, és ki is bővítette azokat.

Azaz, ha egy magyar gyerek magyar tannyelvű osztályban tanul, akkor a „nem” választ kellett bekarikázniuk a szülőknek.

A hátrányos megkülönböztetés számos formája ismert

Antal Mihály Levente, Maros megye főtanfelügyelő-helyettese megkeresésünkre kifejtette, egyáltalán nem elfogadott az iskolai szegregáció, ezért próbálják minden formáját elkerülni, és erre vonatkozik az iskolai szintű feltérképezés is. Példákat is mondott, amelyek gyakori szegregációnak számítanak.

Példa a kirekesztésre az is, ha az elméleti középiskolai osztályok a főépületben vannak, a szakiskolai osztályok egy hátsó épületben, amely talán fel sincs újítva.

A lekérdezés után lesz egy elemzés, és pontszámokat is kapnak az intézmények, amelyek figyelmeztetik az iskolákat, hogy egy bizonyos osztály szintjén vannak megoldásra váró problémák” – összegezte Maros megye helyettes főtanfelügyelője.

A kérdőív felépítésének logikája az volt, hogy ahol az információ nem releváns egy tanuló számára – például egy óvodás gyermek esetén a nyolcadik osztály végén tartandó országos felméréssel kapcsolatos információk –, akkor a „NEM” választ kell bekarikázni. Az ilyen kiválasztás semmilyen módon nem sérti az oktatási intézményt az iskolai szegregáció vagy az iskolai szegregációs pontszámok kiszámításának folyamatában – pontosít az oktatási minisztérium közleményében.