Sok hívet vonz a pápai ajándék

„Ferenc pápa a Szűzanya nagy tisztelője, ezért saját kérése volt, hogy Csíksomlyóra is ellátogathasson romániai útja során. Nagy megtiszteltetés volt számunkra és örömünkre szolgált, hogy itt találkozott a Romániában élő magyar katolikus hívekkel. Ráadásul Szent Péter utódaként, hálája és elismerése jeléül aranyrózsát ajándékozott a Mária-kegyszobornak” – elevenítette fel a június elsejei történelmi eseményt Urbán Erik, az Erdélyi Ferences Rendtartomány vezetője, a csíksomlyói kegytemplom korábbi igazgatója.

Ferenc pápa: a csíksomlyói zarándoklat Erdély öröksége

A zarándoklat jelentőségéről, a kegyhelyek fontosságáról, az együvé tartozásról, a jövő építéséről és a kiengesztelődés ösvényein való járásról beszélt Ferenc pápa Csíksomlyón ünnepi prédikációjában.

Hozzátette,

ez a pápai elismerés nemcsak a kegyszobornak szól, hanem minden zarándoknak, aki eljön Csíksomlyóra, és az itt élőknek is.

Ugyanakkor tiszteletet és hálát jelent azok irányába is, akik a kommunizmus idején nem engedték, hogy a zarándokutakat „ellepje a gyom, hanem újra és újra kitaposták”, annak ellenére, hogy tiltott volt a búcsújárás, és akik megőrizték hitüket annak dacára is, hogy megaláztatásban volt részük.

– fogalmazott a ferences szerzetes. Hozzáfűzte, a pápai ajándék, az aranyrózsa – amely a Kárpát-medencében egyedi – szintén egy örök emlék és egyben fogadalmi tárgy, amely hitünk megerősítője.

„Bár kegyhelyünk nem tartozik a legnagyobbak közé, mégis Kelet-Közép-Európában egyedinek számít, hogy egy nap ekkora zarándoksereg összegyűl a Nyeregben néhány órára, és ahogyan szépen összegyűlt, olyan szépen el is oszlik. A pápalátogatás alkalmából a hírekben megemlítették Csíksomlyót is, így olyan emberek is tudomást szereztek a Mária-kegyhelyről, akik még nem hallottak róla, akár országon belül, akár a nagyvilágban. Éppen ezért Ferenc pápa erdélyi útját megelőzően és utána is megnőtt a Csíksomlyóra zarándoklók száma” – osztotta meg Urbán Erik.

Többen kíváncsiak a pápai szentmise helyére, ezért megnézik a Hármashalom-oltárt is, ahol a szentatya a homíliáját tartotta. Az ország különböző részeiről, ugyanakkor külföldről is sokan érkeztek Csíksomlyóra. Ugyanis a magyar és román nyelvű tájékoztató füzetek mellett számos angol és német nyelvű ismertető is fogyott, ebből is következtethettek arra, mennyien jöhettek külföldről Mária lábához.

– fogalmazott a rendtartomány főnöke.

A pápalátogatáson kívül szintén sok zarándokot vonz Csíksomlyóra, hogy a kegyhely tagja az Európai Máriás Hálónak, amelybe 20 ország 21 kegyhellyel csatlakozott, Romániát pedig Csíksomlyó képviseli. Ennek a hálózatnak is köszönhető, hogy sok külföldi zarándok jön a Szűzanyához. Így nemcsak magyar nyelvű, hanem más nemzetiségű, például lengyel zarándokok is érkeznek szép számmal. Sok lengyel zarándokcsoport a częstochowai Fekete Madonna-kegyhellyel való jó kapcsolat révén jut el Csíksomlyóra. Emellett francia és angol zarándokok is megfordulnak itt. Egy olasz utazási iroda pedig olasz zarándokokat hoz a kegyhelyre.

A csíksomlyói kegytemplom napközben 6 és 20–20.30 óra között van nyitva, alkalmanként éjszaka is, amikor virrasztás zajlik. A szervezett zarándokcsoportoknak, amelyek lelkipásztorral érkeznek és szentmisét szeretnének bemutatni a kegytemplomban, fontos tudniuk, hogy előre be kell jelentkezniük, akár telefonon, akár e-mailen. A ferencesek pedig vissza tudnak jelezni, hogy szabad-e az adott időpont a templomban a misézésre. „Ezt az utóbbi öt évben vezettük be, mert most már szinte mindennap több olyan zarándokcsoport érkezik, amely szentmisét szeretne bemutatni” – mondta Urbán Erik. Hozzátette, szintén jó, ha a csoportok előre jelzik, hogy idegenvezetőre is szükségük van. Ezt a feladatot többnyire ferencesek vállalják, bemutatják a templom történetét, a ferencesek életformáját, lelkiségét, azonban van szerződésük hivatásos idegenvezetővel is.

Annak ellenére, hogy voltak hangok, amelyek a kegyhelyek kiüresedését jelezték előre, éppen az ellenkezője történt, nagyon fellendült a kegyhelyek lelki élete. „Az egyház odafigyel erre, Ferenc pápa is szorgalmazza, hogy a kegyhelyek töltsék be azt a szerepüket, amelyet VI. Pál pápa úgy fogalmazott meg, hogy a kegyhelyek az egyházban igazából lelki klinikák” – magyarázta Urbán Erik. Ennek pedig egyebek mellett úgy tudnak megfelelni, ha olyan lelki programokat szerveznek, amelyek válaszolnak az újabb kihívásokra, ugyanakkor helyet adnak a népi vallásosságnak is.

– fogalmazott a tartományfőnök.

A csíksomlyói kegytemplomnál jártunkkor egy magyarországi házaspárral találkoztunk, akik azért látogattak Csíksomlyóra, hogy miután imádkoztak a Szűzanya lábánál, megtekintsék a Nyeregben található Hármashalom-oltárt is, ahol Ferenc pápa szentmisét celebrált. A templomban egyébként gyakran sorban állnak a hívek azért, hogy a Mária-szobornál fohászkodjanak a Szűzanyához.

„Megérdemelte a Mária-kegyszobor az aranyrózsát, megtiszteltetés számunkra, egy pluszt hozott a kegytemplomba” – adott hangot véleményének a madéfalvi Máthé Gabriella, aki kislányával töltött el egy kis időt a Szűzanya szobránál. Mint elmondta, ahányszor Csíksomlyón jár, mindig betér egy imára a templomba. „Én itt nyugszom meg, olyan sugárzást ad, amit nem lehet szavakba foglalni” – fogalmazott.