Hirdetés
Hirdetés

Sikerült értékesíteni a tavalyi széldöntések nyomán kitört fák nagy részét

Idén a legtöbb helyszínen befejezik a kitermelést, következhet az újratelepítés •  Fotó: Beliczay László

Idén a legtöbb helyszínen befejezik a kitermelést, következhet az újratelepítés

Fotó: Beliczay László

Több mint 1,7 millió köbméternyi fát döntött ki a tavaly februári szélvihar Hargita és Maros megyékben, ezért rendkívüli mértékben megnőtt a kitermelésre váró fatömeg. A felmérés, értékmegállapítás után meg is kezdődött az értékesítés és a kitermelés, mostanra a földre került famennyiség nagy részét már el is szállították a felvásárlók. A következő években csemetékkel kell beültetni a pusztítás sújtotta területeket.

Kovács Attila

2021. április 11., 08:552021. április 11., 08:55

Csak a felmérések, terepbejárás és felleltározás során derült ki, hogy az előzetes becsléseket jelentősen meghaladó famennyiségeket döntött ki a szélvihar tavaly februárban a két megye erdőterületein. Cătălin Mutică, a Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság vezetője kérdésünkre azt mondta, hogy

a Hargita megyei állami tulajdonú erdőkben mintegy 100 ezer köbméter fa került a földre, a magánerdészetek által felügyelt közbirtokossági és magánerdőkben viszont ez a mennyiség eléri az 1 millió köbmétert.

Az állami erdőkből az értékmegállapítás után a széltörések 80 százalékát már kitermelték és értékesítették, a fennmaradó mennyiséget ezután szállítják el. Hozzátette, a törvény szerint a széldöntött fa kitermelése után

két éven belül erdőtelepítésre van szükség a letarolt területeken, ezek kitakarítása után viszont egy évig kivárnak a különböző kártevő rovarok miatt, és csak utána kezdik el az ültetést.

Több lett, mint gondolták

Becsléseikhez mérten jóval több, 180 ezer köbméternyi kidőlt fával szembesült a tavalyi felleltározás után a csíkszenttamási Terkő Közbirtokosság – tudtuk meg Kosza Elemér elnöktől, aki szerint ez a szám több, mint a kétszerese az előzetes számításoknak. Mint elmondta, saját erőből és külső cégek bevonásával ennek nagy részét már kitermelték, értékesítették,

amit nem tudtak kitermelni – a Gyimesekben, Háromkút környékén – azt abban az állapotban értékesítették.

Ennek nyomán jövőben már 200 hektárnyi területet terveznek beültetni. Az elnök arra is kitért, hogy

a fa ára a tavalyi széldöntések nyomán jelentősen csökkent, de ma már közelíti a korábbi szintet.

Hasonló helyzetről számolt be érdeklődésünkre László Lajos csíkszentdomokosi közbirtokossági elnök is, aki szerint 200 ezer köbméternyi kidőlt fát tudtak eddig felleltározni 550 hektáron, és még számbavételre vár mintegy 120 hektár, legalább 60 ezer köbméter fával.

Jelenleg 120 ezer köbméternél tart a kitermelés az adataik szerint, így még sok munka maradt a vágtereken.

Jövőre viszont végezni szeretnének, és az újraültetést is el szeretnék kezdeni, a nagyobb mennyiségű erdőtelepítést 2023-24-ben végzik el. A fát különböző vállalkozásoknak adták el, a kitermelést ezek végzik, a lakosságnak szükséges tűzifamennyiséget a közbirtokosság saját csoportja biztosította.

A széldöntött fa átlagára tavaly 100 lej volt köbméterenként, idén legalább 120 lejre számítanak

– ismertette.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

Értékesítés változó árakon

A zetelaki közbirtokosság elnöke, Szabó Imre arról tájékoztatott, hogy a tavalyi szélvihar nyomán területeiken 57 ezer köbméternyi kidőlt fát vettek nyilvántartásba, kevés kivétellel ezt már értékesíteni is tudták. „Ahol az időjárás engedi, ott már megkezdtük újra a munkát, megvannak a szerződéseink a kitermelőkkel, akik a területeket ki is takarítják.

Idézet
A fát mi értékesítjük, elsősorban a helyi vállalkozóknak, a megmaradó részt pedig másoknak, de jöttek nagyobb cégek is, amelyeket nem tudtunk kiszolgálni

– részletezte. Az elnök úgy véli, a fa piacán a tavalyi nagy kínálat miatti árcsökkenés után az árszint kezdett helyreállni a széltörés előtti állapotoknak megfelelően. Számításaik szerint két éven belül elkezdhetik az újratelepítést is. 

Hirdetés

A gyergyószárhegyi közbirtokosság területein közel 80 hektár erdőt tarolt le a vihar tavaly, 38 ezer köbméternyi fát döntve ki, ezenkívül szétszórtan is történt széltörés, amelynek nyomán 56 ezer köbméternyi kidőlt fát vettek nyilvántartásba – összegzett kérdésünkre Keresztes András elnök. Ez a mennyiség is több mint kétszerese az előzetes becsléseknek. Mint elmondta, az értékesítés, illetve a kitermelés 95 százaléka már megtörtént, viszont eladni nem volt egyszerű, több módon is próbálkoztak ezzel, amíg vásárlókra találtak.

Idézet
Az ár hónapok alatt rohamosan csökkent, kihoztuk belőle, amit lehetett, viszont az évi átlagáraknál jóval alacsonyabb áron tudtuk értékesíteni

– vázolta. Keresztes szerint két évig kell pihenniük a területeknek, és 2024-ben kezdhetik az újratelepítést.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

Az eddig felsoroltakhoz viszonyítva kivételes a székelyvarsági Forrásköze Közbirtokosság esete, ahol az elején becsült 100 ezer köbméternyi széltöréses famennyiség a felleltározás után 70 ezer köbméterre csökkent – számolt be Pál Elemér elnök. A kitermelés túlnyomórészt megtörtént, ezt várhatóan májusban befejezik, viszont

a nehézgépjárművek alaposan megrongálták az erdei utakat, amelyeket tavaly folyamatosan javítottak, és ezt idén is folytatni kell

– tudtuk meg.

A Zetelaki Erdőrendészeti Hivatal ügykezelésébe tartozó területeken 9500 hektáron történt széltörés, 326 ezer köbméternyi fát döntve ki, ebből teljesen letarolt a vihar 352 hektárt 173 ezer köbméternyi fával – tájékoztatott kérdésünkre András Róbert erdőmérnök, a hivatal vezetője. A kidőlt famennyiségből 173 ezer köbmétert már kitermeltek, a vágtereket is kitakarították, most egy 130 ezer köbméternyi fát tartalmazó vágtéren folyik a kitermelés, ennek is nagy része elkészült – tudtuk meg. Az illetékes szerint júliusra minden tevékenységgel végeznek, ha az időjárás ezt nem akadályozza.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Akadályokkal szembesülnek

Maros megyében az állami és magántulajdonú erdőkben több mint 600 ezer köbméter fát tört ki a tavalyi szélvihar, ennek viszont csak kevéssel több, mint felét sikerült eddig kitermelni és értékesíteni – tudtuk meg Ioan Roman Puchianutól. A Maros Megyei Erdészeti Igazgatóság műszaki igazgatója szerint

több adminisztratív akadály is hátráltatja a folyamatot, ez pedig esetenként odavezet, hogy a kitermelésre szerződést aláírt cég visszamondja a megbízást.

Az egyik gond, hogy nem lehet kitermelési engedélyt adni egyes területekre környezetvédelmi beleegyezések hiánya miatt, a másik pedig, hogy a vizekre vonatkozó törvény nem veszi figyelembe a fakitermelés kedvezőtlen hatását a vízminőségre, emiatt pedig sorozatosan bírságolják úgy a cégeket, mind az erdészetet – említette. Úgy vélte, ha ezek az akadályok elhárulnak, idén befejezhető lesz a széldöntések kitermelése.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 10., kedd

Sajtóforrás: harci repülőgépeket és katonákat küldene az USA Romániába a közel-keleti konfliktus miatt

Az Amerikai Egyesült Államok harci repülőgépeket és katonákat telepítene a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu-légibázisra az Iránnal fennálló háborús helyzet miatt – értesült a Digi24 hírportál különböző információs forrásokból.

Sajtóforrás: harci repülőgépeket és katonákat küldene az USA Romániába a közel-keleti konfliktus miatt
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Sajtóértesülés: még ezen a héten Bukarestbe jön Volodimir Zelenszkij

Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.

Sajtóértesülés: még ezen a héten Bukarestbe jön Volodimir Zelenszkij
2026. március 10., kedd

Nyilvános a 2026-os állami költségvetés tervezete, lehet tanulmányozni

A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.

Nyilvános a 2026-os állami költségvetés tervezete, lehet tanulmányozni
2026. március 10., kedd

Bojkottra készülnek a tanárok, veszélybe kerülhet a próbavizsgák megszervezése

Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.

Bojkottra készülnek a tanárok, veszélybe kerülhet a próbavizsgák megszervezése
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Tűz ütött ki egy lakóházban Libánfalván

Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.

Tűz ütött ki egy lakóházban Libánfalván
2026. március 10., kedd

Történelmi pillanat: hetven év után visszatértek a fakó keselyűk Romániába

Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.

Történelmi pillanat: hetven év után visszatértek a fakó keselyűk Romániába
2026. március 10., kedd

Felmérés: ezzel az öt dologgal spórolnának leginkább a romániaiak ebben a megdrágult világban

A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.

Felmérés: ezzel az öt dologgal spórolnának leginkább a romániaiak ebben a megdrágult világban
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Bemutatták az új Dacia-modellt, a Strikert

Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.

Bemutatták az új Dacia-modellt, a Strikert
2026. március 10., kedd

Tarlóégetés: nehezen vonhatók felelősségre a védett területek felgyújtói

Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.

Tarlóégetés: nehezen vonhatók felelősségre a védett területek felgyújtói
2026. március 10., kedd

Iskolaigazgatók és főtanfelügyelők próbálják megfélemlíteni a tiltakozó tanárokat a tanügyi szakszervezetek szerint

A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.

Iskolaigazgatók és főtanfelügyelők próbálják megfélemlíteni a tiltakozó tanárokat a tanügyi szakszervezetek szerint
Hirdetés