
A vakációs jegyek miatt a kisebb szálláshelyek is bekerültek a rendszerbe. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A koronavírus-járvány alatt sem Maros, sem Hargita megyében nem csökkent a turistáknak szánt szálláshelyek száma, sőt mindkét helyen növekedés történt. Mennyire segítenek a vakációs jegyek a szállásadóknak, mire lenne még szükség és milyen nyári idényre számíthatunk? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ szakértőkkel.
2022. május 21., 16:052022. május 21., 16:05
A járványidőszak alatt is nőtt a szálláshelyek száma Maros megyében a statisztikai hivatal és a Visit Maros adatai szerint. Míg 2020-ban Maros megyében 11 276 hely volt összesen, egy évvel később 13 027 szálláshely, míg idén januárban 13 520, összesen 511 egységben.
A Visit Maros Turisztikai Egyesület vezetője, Szőcs Levente a Székelyhonnak elmondta, a növekedés részben annak tudható be, hogy a vakációs jegyek miatt úgymond „kifehéredett” ez a terület, a kisebb szálláshelyek is bekerültek a rendszerbe. A számadatokból látszik, hogy fele annyi a százalékos növekedése a létesítménynek, mint az ágyaknak, ami azt jelenti, hogy kisebb struktúrák kerültek be a „fehér gazdaságba”. A számok tovább emelkedhetnek azáltal is, hogy februárban módosították a törvényt, így
Az még számokban nem látszik, hogy ez mennyit tehet hozzá a piachoz, de biztos növekedés lesz. A kis szálláshelyek gyarapodása azért is fontos a szakember szerint, mert a járvány miatt egyre többen inkább a kisebb panziókat, apartmanszállásokat választják, a kinti szabadidős programokkal, kerülve a zsúfolt, nagy tömegeket. Az Airbnb egyébként egy online piactér, amin keresztül szálláshelyeket lehet kiadni és lefoglalni az interneten keresztül.
Megkérdeztük Szőcs Leventétől, hogy a jelenlegi szálláshelyek tekintetben milyen fejlesztésekre lenne szükség Maros megyében. Mint részletezte, Székelyföldön csak Maros megyében vannak igazán nagy kapacitású szállodák: Marosvásárhelyen három, Szovátán öt, Segesváron két nagy szálloda van, míg Hargita megyében a csíkszeredai Hunguest Hotel Fenyő, a székelyudvarhelyi Küküllő (ami hamarosan újranyílik) és a Septimia az, ahol több száz embert el tudnak szállásolni. De
Mint kitért rá, a közalkalmazottak kiszálláskor csak háromcsillagos szállodáknak szállhatnak meg, ezért a fejlesztések során a befektetők egy része inkább a háromcsillagos fejlesztéseket választja. Ez azonban hátráltatja a konferenciaturizmus fejlődését. „Marosvásárhelyen hét ismert gyógyszercég működik, ezek elég sűrűn szerveznek, azaz szerveznének nagyobb lélegzetű konferenciákat. Ebből kiindulva Maros megye számára kitörési pont lehetne az ilyen jellegű turizmus, különösen miután megépül a megyei tanács tervében szereplő, reptér közeli nagy konferencia-központ. Volt már példa korábban arra, hogy egy nemzetközi konferenciáról mondtak le, mert nem volt Maros megyében 1800 négycsillagos szoba, vagyis nem volt ilyen kapacitás”. Megtudtuk, hogy jelenleg Marosvásárhelyen és Szovátán is épül négycsillagos szálloda, és előreláthatóan a jövőben is lesz hasonló beruházás még.
A Visit Maros vezetője arról is beszélt, hogy szükség lenne olyan fejlesztésekre is, amelyek némiképp fel tudnák számolni az idényjelleget. Példaként említette, hogy Szovátán felismerték, fontos, hogy ne csak a téli síszezonban és a nyári vakációban vonzzák oda a turistákat, így a szállodák meglévő wellnessközpontjai mellett városi uszoda és jégkorongpálya épül. Ezek elsősorban a kisvállalkozóknak segítenének, hiszen a nagyobb szállodák lekötik a vendégeket a medencéikkel, szaunáikkal. Ami az idei nyári szezont illeti, Szőcs Levente nem túl optimista. Mint mondta,
Az elmúlt években Hargita megyében is folyamatosan növekedett a turistákat fogadó egységek száma – tudtuk meg a Szabó Károlytól, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás vezetőjétől. Mint elmondta, míg 2018-ban 430 szállásadó egység volt, addig idén már 650.
Szabó Károly szerint is fontos, hogy újra biztosítsanak a közalkalmazottaknak vakációs jegyeket, hiszen ez nagymértékben fellendítette a belföldi turizmust Hargita megyében. Fellendülésre számítanak idén nyáron is, bizakodva tekintenek az idény elé. „Hargita megyében téli és nyári idény van, továbbá a húsvéti, pünkösdi ünnepeken vannak még nagyobb számú foglalások. A szállásadók visszajelzései alapján azt mondhatom, hogy a nyári szezon jónak ígérkezik, sok foglalás van. A Határtalanul program keretében anyaországi diákok, tanárok is jönnek, és vannak, lesznek németországi és holland vendégek is, de a legtöbben belföldiek”.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Ilie Bolojan PNL-elnök szombaton benyújtotta jelöltségét a pártelnöki tisztségre, amiről a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vasárnapi rendkívüli kongresszusa dönt.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Tájékoztatót tartottak pénteken Sepsiszentgyörgyön az elektronikus nyomkövető fontosságáról, valamint a családon belüli erőszak áldozatainak elérhető segítségnyújtási lehetőségeiről.
Harminc köbméter faanyag eredetét nem tudta igazolni az a kereskedelmi cég, amelyet pénteken ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök. A fát elkobozták, és 6000 lej értékben szabtak ki bírságot.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére, köztük Maros megyére is. Székelyföld többi részét egyelőre nem érinti a kánikula, záporok és zivatarok azonban előfordulhatnak.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 5 óra 37 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Felvásárolták a legnagyobb árbevételű, magyar tulajdonosi hátterű székelyföldi üzletláncot, a Merkúrt - írja a Progresiv kiskereskedelmi szakportál nyomán az MTI.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök péntek este a Facebook-oldalán bejelentette, hogy nem indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a vasárnapi kongresszuson, mert nem akarja legitimálni „azt a demokrácia látszatát keltő színjátékot.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy egyes európai vezetőkkel is tárgyalt a romániai politikai válságról, és ismertette velük az általa legvalószínűbbnek tartott forgatókönyveket.
szóljon hozzá!