
A vakációs jegyek miatt a kisebb szálláshelyek is bekerültek a rendszerbe. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A koronavírus-járvány alatt sem Maros, sem Hargita megyében nem csökkent a turistáknak szánt szálláshelyek száma, sőt mindkét helyen növekedés történt. Mennyire segítenek a vakációs jegyek a szállásadóknak, mire lenne még szükség és milyen nyári idényre számíthatunk? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ szakértőkkel.
2022. május 21., 16:052022. május 21., 16:05
A járványidőszak alatt is nőtt a szálláshelyek száma Maros megyében a statisztikai hivatal és a Visit Maros adatai szerint. Míg 2020-ban Maros megyében 11 276 hely volt összesen, egy évvel később 13 027 szálláshely, míg idén januárban 13 520, összesen 511 egységben.
A Visit Maros Turisztikai Egyesület vezetője, Szőcs Levente a Székelyhonnak elmondta, a növekedés részben annak tudható be, hogy a vakációs jegyek miatt úgymond „kifehéredett” ez a terület, a kisebb szálláshelyek is bekerültek a rendszerbe. A számadatokból látszik, hogy fele annyi a százalékos növekedése a létesítménynek, mint az ágyaknak, ami azt jelenti, hogy kisebb struktúrák kerültek be a „fehér gazdaságba”. A számok tovább emelkedhetnek azáltal is, hogy februárban módosították a törvényt, így
Az még számokban nem látszik, hogy ez mennyit tehet hozzá a piachoz, de biztos növekedés lesz. A kis szálláshelyek gyarapodása azért is fontos a szakember szerint, mert a járvány miatt egyre többen inkább a kisebb panziókat, apartmanszállásokat választják, a kinti szabadidős programokkal, kerülve a zsúfolt, nagy tömegeket. Az Airbnb egyébként egy online piactér, amin keresztül szálláshelyeket lehet kiadni és lefoglalni az interneten keresztül.
Megkérdeztük Szőcs Leventétől, hogy a jelenlegi szálláshelyek tekintetben milyen fejlesztésekre lenne szükség Maros megyében. Mint részletezte, Székelyföldön csak Maros megyében vannak igazán nagy kapacitású szállodák: Marosvásárhelyen három, Szovátán öt, Segesváron két nagy szálloda van, míg Hargita megyében a csíkszeredai Hunguest Hotel Fenyő, a székelyudvarhelyi Küküllő (ami hamarosan újranyílik) és a Septimia az, ahol több száz embert el tudnak szállásolni. De
Mint kitért rá, a közalkalmazottak kiszálláskor csak háromcsillagos szállodáknak szállhatnak meg, ezért a fejlesztések során a befektetők egy része inkább a háromcsillagos fejlesztéseket választja. Ez azonban hátráltatja a konferenciaturizmus fejlődését. „Marosvásárhelyen hét ismert gyógyszercég működik, ezek elég sűrűn szerveznek, azaz szerveznének nagyobb lélegzetű konferenciákat. Ebből kiindulva Maros megye számára kitörési pont lehetne az ilyen jellegű turizmus, különösen miután megépül a megyei tanács tervében szereplő, reptér közeli nagy konferencia-központ. Volt már példa korábban arra, hogy egy nemzetközi konferenciáról mondtak le, mert nem volt Maros megyében 1800 négycsillagos szoba, vagyis nem volt ilyen kapacitás”. Megtudtuk, hogy jelenleg Marosvásárhelyen és Szovátán is épül négycsillagos szálloda, és előreláthatóan a jövőben is lesz hasonló beruházás még.
A Visit Maros vezetője arról is beszélt, hogy szükség lenne olyan fejlesztésekre is, amelyek némiképp fel tudnák számolni az idényjelleget. Példaként említette, hogy Szovátán felismerték, fontos, hogy ne csak a téli síszezonban és a nyári vakációban vonzzák oda a turistákat, így a szállodák meglévő wellnessközpontjai mellett városi uszoda és jégkorongpálya épül. Ezek elsősorban a kisvállalkozóknak segítenének, hiszen a nagyobb szállodák lekötik a vendégeket a medencéikkel, szaunáikkal. Ami az idei nyári szezont illeti, Szőcs Levente nem túl optimista. Mint mondta,
Az elmúlt években Hargita megyében is folyamatosan növekedett a turistákat fogadó egységek száma – tudtuk meg a Szabó Károlytól, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás vezetőjétől. Mint elmondta, míg 2018-ban 430 szállásadó egység volt, addig idén már 650.
Szabó Károly szerint is fontos, hogy újra biztosítsanak a közalkalmazottaknak vakációs jegyeket, hiszen ez nagymértékben fellendítette a belföldi turizmust Hargita megyében. Fellendülésre számítanak idén nyáron is, bizakodva tekintenek az idény elé. „Hargita megyében téli és nyári idény van, továbbá a húsvéti, pünkösdi ünnepeken vannak még nagyobb számú foglalások. A szállásadók visszajelzései alapján azt mondhatom, hogy a nyári szezon jónak ígérkezik, sok foglalás van. A Határtalanul program keretében anyaországi diákok, tanárok is jönnek, és vannak, lesznek németországi és holland vendégek is, de a legtöbben belföldiek”.
Az Amerikai Egyesült Államok harci repülőgépeket és katonákat telepítene a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu-légibázisra az Iránnal fennálló háborús helyzet miatt – értesült a Digi24 hírportál különböző információs forrásokból.
Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
szóljon hozzá!