Riasztó előrejelzés: „kihalnak” a háziorvosok, nincs aki pótolja őket

Az orvosit végzett fiatal szakemberek számára nem vonzó a háziorvosi praxis, emiatt belátható időn belül háziorvos nélkül maradhat a lakosság •  Fotó: Haáz Vince

Az orvosit végzett fiatal szakemberek számára nem vonzó a háziorvosi praxis, emiatt belátható időn belül háziorvos nélkül maradhat a lakosság

Fotó: Haáz Vince

Egyre nagyobb gondot okoz a háziorvoshiány, az országos szintű probléma Székelyföldön is egyre jobban érezteti hatását: legutóbb Csíkszentkirályon, valamint Székelyudvarhelyen két háziorvos elhalálozása miatt vált akuttá a helyzet. Előbbi esetében már találtak fiatal orvost, aki nemsokára elkezdheti a praxist, Székelyudvarhelyen azonban  még keresik a megoldást. Egyébként évek óta kongatja a vészharangot a szakma, a betegek egyesületei, az önkormányzatok amiatt, hogy sorvad az alapellátás az egészségügyben, nincs utánpótlás, nincs ki átvegye a stafétát a nyugdíjba vonuló háziorvosoktól.

Barabás Hajnal

Bíró Blanka

2022. június 24., 21:442022. június 24., 21:44

2022. június 27., 16:142022. június 27., 16:14

„Hatalmas gond, hogy a krónikus betegeknek nincs aki helyben felírja receptre a gyógyszereiket, továbbá küldőpapírt sem kaphatnak szakorvosokhoz.

Idézet
Az időseknek nehéz a városba utazni, hogy felkeressék azokat az orvosokat, akik vállalták a helyettesítést

– panaszolta egy csíkszentkirályi lakos. Május vége óta ugyanis, amióta elhunyt Dobos László háziorvos, alapellátás nélkül maradtak a helyiek. A lakók számára a legrosszabb a bizonytalanság és a tájékoztatás hiánya, hogy mire számítsanak a jövőben, iratkozzanak-e át másik orvoshoz, vagy várjanak még; ráadásul

a szomszédos község, Csíkszentimre háziorvosa sem fogad új betegeket, mert nyugdíjazás előtt áll.

Felkerestük Székely Ernő csíkszentkirályi polgármestert is, aki jó hírrel szolgált: érdeklődésünkre arról számolt be, hogy

nemsokára új orvos fogja átvenni a praxist, csak a nehézkes a bürokrácia miatt húzódik az ügyintézés.

Számításai szerint július elejére sikerül mindent megoldani, és akkortól már elkezdhet praktizálni az új fiatal orvos, Baróti Barna. A háziorvos csíkszenttamási születésű és a Hargita Megyei Mentőszolgálatnál dolgozott mentős orvosként Csíkszeredában.

Nem vonzó a szakma

Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár vezérigazgatója kifejtette, minden évben, amikor a szerződéseket kötik, megállapítják, hogy minden településen hány háziorvosra volna szükség (1800 fős településen egy háziorvos), hogy optimális legyen az ellátás. „Az élet azonban más képet mutat” – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy

egyre kevesebben választják a háziorvosi szakot, a rezidensek száma egy jó ideje alacsony szinten maradt.

Pontos kimutatásuk van arról, hogy hány rezidens orvos tanul az egyetemeken, és folyamatosan tartják velük a kapcsolatot.  „A Marosvásárhelyen tanuló rezidens orvosokkal minden év decemberében találkozunk a rezidens szakvizsga előtt, és felajánljuk számukra a lehetőségeket, amelyeket Hargita megyében használhatnak ki. Előszeretettel ajánljuk a háziorvosi praxisokat is, de az valami okból kifolyólag nem eléggé vonzó szakma a fiataloknak” – jegyezte meg.

Nem minden településnek van saját háziorvosa. Néhol kényszerből munkapontként működtetik a rendelőt •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Nem minden településnek van saját háziorvosa. Néhol kényszerből munkapontként működtetik a rendelőt

Fotó: Veres Nándor

Közel a nyugdíjazáshoz

A háziorvoshiányhoz hozzájárul az is, hogy a háziorvosok nagy része közel áll a nyugdíjkorhatárhoz.

Az orvosok esetében ez 67 év, de adott esetben, ha eléri a munkatörvénykönyv által előírt nyugdíjkorhatárt, ami 63 év nők, és 65 év férfiak esetében, akkor már korábban is kérheti nyugdíjazását.

Ugyanakkor a vonatkozó jogszabályok értelmében akár 67 év fölött is dolgozhatnak, azzal a feltétellel, hogy ne jelentkezzen senki arra a posztra, illetve éves engedéllyel kell rendelkezzen a közegészségügyi igazgatóságtól és az orvosi kollégiumtól.

Idézet
Az a szerencsés, hogy a családorvosok most már akár 70 év fölött is folytathatják a tevékenységüket, eddig ugyanis 70 év volt a végső határ, ez a módosítás valamelyest segíthet azon a szorult helyzeten, amelyben Hargita megye, és az egész ország van

– magyarázta Duda.

Több település érintett

A csíkszentkirályi esetről Duda Tihamér elmondta, hogy a településen már 2021-ben elkezdődtek a gondok, amikor egy főként gyermekes családokat vállaló háziorvos a megromlott egészségi állapota miatt visszavonult, és tetőzött most azáltal, hogy Dobos László háziorvos elhunyt. „Sikerült találni egy fiatal orvost, aki elvállalja a feladatot, segítettünk neki felvenni a kapcsolatot a korábbi háziorvos családjával, hogy tudja tőlük megvásárolni a praxist.

Idézet
A lakóknak nem kell semmit tenniük, a korábbi háziorvos nyilvántartásából átkerülnek az új orvoshoz. Viszont tudni kell azt is, hogy aki átiratkozott időközben más háziorvoshoz, csak hat hónap eltelte után kérheti visszairatkozását

– hívta fel a figyelmet a vezérigazgató. Amíg nem zárul le az ügyintézés az új praxis elindításhoz, addig helyettesítéssel biztosítják a helyieknek az alapellátást.

Csíkszentkirályhoz viszonyítva nehezebb helyzetben van Székelyudvarhely, ahol a korábban praktizáló 17 háziorvosból 16-an maradtak, ugyancsak elhalálozás miatt.

Az egészségbiztosító pénztár a közegészségügyi igazgatósággal közösen felvették a kapcsolatot a lehetséges jelöltekkel, azonban egyelőre senki nem vállalta a feladatot

– tudtuk meg. Holott több megoldás is van, például akár munkapontként is lehetne működtetni, így máshol praktizáló orvos is vállalhatná, azonban még nincs jelentkező a megüresedett helyre. A pácienseknek pedig lehetőségük van átiratkozni más háziorvoshoz, bárhol az országban. „Azonban tudni kell, hogy a felnőtteket nem köteles fogadnia a háziorvosoknak, csak a gyermekeket, így akár el is utasíthatják a kérelmezőket” – jegyezte meg Duda.

Hargita megyében egyébként Balánbányán nincs helyi háziorvos, ott három másik településről látják el a rendelést; Csíkszentsimonban hasonlóan két orvos jár be rendelni a településre, illetve szintén munkapontként működik a rendelő a Kászonokban és Székelyandrásfalván is.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Országszerte gond van

Riasztó képet vázolt a minap Daniel Coriu, az orvosi kamara elnöke a romániai alapellátás helyzetéről. A News.ro portálnak nyilatkozva úgy fogalmazott:

sürgősen legalább 2000 háziorvosra lenne szükség, hiszen a jelenleg az alapellátásban dolgozó orvosok 47 százaléka 61 év feletti, és mindössze 2,2 százalék 35 év alatti.

Az ország 424 településén nincs háziorvos, és közel 1000 településen a meglévő alapellátás nem tudja fedezni az igényt.

Míg tíz évvel ezelőtt országos viszonylatban 12 ezer háziorvosi rendelő állt szerződéses viszonyban az egészségbiztosítási pénztárral, mostanra a számuk 10 ezer alá apadt.

Ilyen körülmények között tíz év múlva nem lesz orvos, aki az alapellátásban dolgozna – szögezte le az orvosi kamara elnöke. Daniel Coriu szerint az elmúlt tíz évben valamennyi kormány elmondta, hogy mennyire fontosnak tartja az egészségügyi alapellátást, ám nem történt semmilyen konkrét intézkedés, hogy azt újjáélesszék. Arra is kitért, hogy

„két Románia” létezik e tekintetben, ugyanis az orvosok száma aránytalanul oszlik el az országban: az egyetemi központokban sokan vannak, míg az ország többi településén hiányos a lefedettség.

Bukarestben, valamint Dolj, Temes, Kolozs, Maros és Iași megyében összpontosul az orvosok több mint fele, a fennmaradó 36 megyében dolgozik a többi 27 ezer orvos. Az erdélyi megyék közül ebből a szempontból a legrosszabb helyzetben Szilágy és Kovászna megyék vannak.

•  Fotó: Jakab Mónika Galéria

Fotó: Jakab Mónika

Sürgősen megoldásokat kell keresni

Vass Levente, az egészségügyi minisztérium államtitkára megalapozottnak tartja a félelmeket. Az RMDSZ szakpolitikusa a Krónika megkeresésére elmondta:

a megoldás egyértelműen az, hogy növelni kell az alapellátásra szánt pénzkeretet.

Jelenleg átlag havi 21 ezer lej egy háziorvosi rendelő bevétele, ebből kell fenntartani a működését, fizetni a közköltséget, az asszisztenseket, megvásárolni a fogyóanyagokat. Ezt az összeget öt éven belül legalább meg kellene kétszerezni – szögezte le az államtitkár. Véleménye szerint

„az utolsó pillanatban vagyunk”, amikor még lépni lehet, vonzóvá lehet tenni a szakmát a fiataloknak, hiszen – négy éves rezidensi képzéssel számolva – legalább tíz évbe telik, amíg a rendszer „feltelik”, két-két és fél generáció fel tud készülni.

Ha a változások a következő egy évben nem történnek meg, 2030-ra valóban nem lesznek orvosok az alapellátásban – szögezte le a szakpolitikus.

Vass Levente szerint áthidaló megoldásokkal is készülni kell, hiszen a lakosságot nem lehet ellátás nélkül hagyni. Például a járóbeteg-rendelő intézetek, a kórházak szintjén muszáj lesz háziorvosi rendelőket kialakítani,

kecsegtető állami fizetéssel alkalmazni orvosokat, akik heti egy-két napra hajlandóak a környékbeli falvakban is ellátni a pácienseket az önkormányzatok által felszerelt és fenntartott rendelőkben.

Ehhez kapcsolódik, hogy a megfelelő végzettséggel és tapasztalattal rendelkező asszisztenseknek korlátozott kompetenciákat kell biztosítani, hogy ha a rendelő orvos nélkül marad, bizonyos feladatköröket elláthassanak, irányíthassák a betegeket, fogadják és segítsék az orvost, aki heti egy-két alkalommal kijár.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy 2019-ben egy másik képviselővel közösen benyújtottak egy tervezetet, hogy a háziorvosi rendelőkben dolgozó asszisztensek állami szintű fizetését biztosítsa az egészségbiztosítási pénztár. Ezzel az lett volna a cél, hogy

növeljék a rendelő bevételét, és megakadályozzák, hogy az asszisztensek az alapellátásból a kórházak felé migráljanak.

Nemcsak az orvosra, az asszisztensekre is vigyázni kell, a tapasztalt szakembereknek hatalmas értékük van az alapellátásban – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Szintén megoldást jelenthet a pandémia éveiben teret hódító telemedicina is.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 12., szombat

A többségnek az ötven lej is sokat jelent – a PSD a deficitcsökkentő intézkedések terhének elosztását bírálja

A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.

A többségnek az ötven lej is sokat jelent – a PSD a deficitcsökkentő intézkedések terhének elosztását bírálja
2025. július 12., szombat

Fontos, hogy az egész nőt lássuk

Bármilyen nőgyógyászati műtétet el tudnak végezni a csíkszeredai kórházban, hiszen rendelkezésre áll a tudás és a felszereltség. A nőgyógyászat kérdéseiről, a szűrővizsgálatokról és a műtéti lehetőségekről dr. Horvát Zalán szakorvos beszélt.

Fontos, hogy az egész nőt lássuk
Fontos, hogy az egész nőt lássuk
2025. július 12., szombat

Fontos, hogy az egész nőt lássuk

2025. július 12., szombat

Már több mint 1 millióan látták a Kárpát-medencében a Hogyan tudnék élni nélküledet? – készül a folytatás is 

Múlt héten elhagyta a bűvös 1 milliós nézőszámot a Hogyan tudnék élni nélküled?. Ehhez a számhoz az erdélyi nézők, mint egy 120 ezer nézővel járultak hozzá.

Már több mint 1 millióan látták a Kárpát-medencében a Hogyan tudnék élni nélküledet? – készül a folytatás is 
2025. július 12., szombat

Megválasztották Ilie Bolojant a PNL elnökévé; megvannak az első alelnökök is

Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.

Megválasztották Ilie Bolojant a PNL elnökévé; megvannak az első alelnökök is
2025. július 12., szombat

Nagyobb fizetésre, kevesebb stresszre vágynak az alkalmazottak

Sok romániai alkalmazott nemcsak a pénz, hanem a lelki nyugalom miatt váltana munkahelyet. Egy friss felmérés szerint többségük elégedetlen a jelenlegi fizetésével, és komoly pszichés nyomás nehezedik rájuk.

Nagyobb fizetésre, kevesebb stresszre vágynak az alkalmazottak
2025. július 12., szombat

Nicușor Dan: Romániának van jövője, és ez belátható időn belül érezhető lesz

Az elnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében rámutatott, Romániának van jövője, és ez nem 20-30 év múlva, hanem várhatóan 2-3 évig tartó korrekciós időszak lejártával érezhető lesz.

Nicușor Dan: Romániának van jövője, és ez belátható időn belül érezhető lesz
2025. július 12., szombat

Egy férfi meghalt, egy fiatalkorú pedig súlyosan megsérült egy motorbalesetben

Egy 32 éves motoros életét vesztette, és egy 15 éves fiatalkorú megsérült egy súlyos közúti balesetben szombat hajnalban a Kolozs megyei Magyarkapus településen.

Egy férfi meghalt, egy fiatalkorú pedig súlyosan megsérült egy motorbalesetben
2025. július 12., szombat

Forgalomkorlátozások vannak Maros és Hargita megye egyes útszakaszain

Több útszakaszon is forgalomkorlátozásokra kell számítani Maros és Hargita megyében, az ott zajló útjavítási munkálatok miatt, a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) tájékoztatása szerint.

Forgalomkorlátozások vannak Maros és Hargita megye egyes útszakaszain
2025. július 12., szombat

Rendkívüli tisztújító kongresszust tart szombaton a Nemzeti Liberális Párt

Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL).

Rendkívüli tisztújító kongresszust tart szombaton a Nemzeti Liberális Párt
2025. július 12., szombat

Dominic Fritz: szemrebbenés nélkül támogatjuk a miniszterelnök által bejelentett reformokat

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz arról biztosította Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy jómaga és pártja „szemrebbenés nélkül” támogatják a második deficitcsökkentő csomag részét képező, pénteken bejelentett reformokat.

Dominic Fritz: szemrebbenés nélkül támogatjuk a miniszterelnök által bejelentett reformokat