Reménynek nevezték el a kis borjút, nemhiába

Fotó: Marosvásárhelyi Állatkert

Érdekes története van annak az őshonos szarvasmarhától született kis borjúnak, amely nemrég látta meg a napvilágot a marosvásárhelyi állatkertben. A Remény nevet kapta – mint történetéből kiderül, jogosan.

Simon Virág

2024. január 10., 14:342024. január 10., 14:34

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Gödöllői szakemberek gyűjtötték össze a mokánynak nevezett, a Kárpátokra jellemző, kistestű hegyi szarvasmarha összes megmaradt egyedét, hogy megmentsék a fajtát. Romániában tizenhetet találtak, azokat szaporították a nemzeti biodiverzitás és génmegőrzési központban. Párat kihelyeztek Csíksomlyóra, a közbirtokosságra bízva azokat, de folyamatosan felügyelve fejlődésüket, szaporodásukat. Onnan került a marosvásárhelyi állatkertbe egy 17 éves mokány tehén, ugyanis

azt hitték róla, hogy már nem lehet borja.

Mint a marosvásárhelyi állatkert sajtószóvivőjétől, Korondi Kingától megtudtuk, nemrég egészséges kis borja született az őshonos mokány tehénnek, amelyet most már megtekinthetnek azok, akik a csípős, hideg, de napsütéses időben meglátogatják az állatkertet.

Megtudtuk, hogy az időjárás viszontagságaival szemben ellenálló, ridegtartásra alkalmas (egész évben kint tartható a legelőn) mokány fajtájú szarvasmarha évi 1500 liter kiváló minőségű tejet ad, ami a legmagasabb zsírtartalommal (akár 4,5 százalékkal) rendelkezik a román tejtermelő tehenek között.

Fotó: Marosvásárhelyi Állatkert

Sajnos, a 19. század második felétől kezdve más fajokkal keresztezték, ezért

szinte eltűnt Románia területéről. Az országban az egyetlen, állatkertben bemutatott példány Marosvásárhelyen található.

Korondi Kinga hangsúlyozta, a marosvásárhelyi állatkert célja ennek a fajtának a megmentése, és szeretnék tovább szaporítani. Az egészséges borjút Reménynek nevezték el, remélve, hogy hozzájárulhatnak a hagyományos és őshonos fajtának a megmentéséhez.