
Képünk illusztráció
Fotó: Gyergyószentmiklósi Hegyimentő Szolgálat
Számottevően több baleset történt tavaly az előző évekhez képest a romániai hegyekben. Az Országos Hegyimentő Szolgálat 2018-as összesítése szerint mintegy hatezer segélyhívást kaptak, ezáltal pedig több mint hétezer embernek segítettek az előző esztendőben.
2019. február 09., 09:302019. február 09., 09:30
A Romániai Hegyimentők Országos Egyesülete huszonnégy megye 39 megyei és hegyi szolgálatának tavalyi tevékenységét összegezte. Kiderült, hogy 2018-ban 13 százalékkal nőtt a hegyi balesetek száma, országszerte 5919 esethez riasztották a szolgálat munkatársait, akik összesen 7066 embernek segítettek.
– értékelte az adatokat Kovács Róbert, aki a Maros Megyei Barlangi- és Hegyimentő Szolgálat vezetése mellett az országos szervezet alelnöke is.
A szakember szerint az utóbbi négy évben folyamatosan emelkedett a hegyi balesetek száma. Ennek egyik oka, hogy egyre több turista jár a hegyekbe, ami alapvetően örvendetes, ám ezzel együtt nagyobb a valószínűsége annak is, hogy többen szenvednek balesetet. Kovács Róbert szerint ráadásul sokan elkezdtek magas hegyre járni, technikás túrákat választani, túrasízni, ezekhez a tevékenységekhez pedig egyrészt megfelelő felszerelésre van szükség, másrészt
„Van, aki megvásárolja a jó minőségű felszerelést, de nem megy el képzésre, pedig nincs tapasztalata a hegyen, és van, aki se tanfolyamra nem megy el, se megfelelő felszerelést nem vásárol magának” – magyarázta.
A helyzetet súlyosbítja, hogy míg az elmúlt években enyhébbek voltak a telek, tavaly és idén ez megváltozott: jelentős a hómennyiség, viharos az időjárás a hegyekben. Kovács Róbert szerint ugyanakkor több az új sípálya, illetve a síző is, és ez is mind befolyásolja a balesetek számát.
Képünk illusztráció
Fotó: Salvamont
Maros megyében tíz százalékkal volt nagyobb a balesetek száma 2018-ban, mint az azt megelőző évben: 282 hegyi balesethez riasztották a szolgálat munkatársait, emellett 68 baleset történt még a sípályákon is, a 350 baleset pedig összesen 472 embert érintett.
Hargita megyében 2018-ban több mint ötszázszor riasztották a hegyimentőket, akik több mint hatszáz embernek segítettek – összegzett a Székelyhon megkeresésére Fekete Örs, a Hargita Megyei Hegyimentő Szolgálat vezetője. „Ez a szám magasabb az átlagosnál, ugyanis Hargita megyében az évi 400–450 baleset számít átlagosnak, de nem kiemelkedő, mivel volt már olyan évünk is, amikor a hatszázat is meghaladta a riasztások száma” – fogalmazott a hegyimentők vezetője. Úgy vélte, a tavalyi magas szám a hosszúra nyúlt szezonnal is magyarázható;
„Idén olyan helyeken is működik sípálya, ahol eddig nem volt, és az új pályák környékén már csak azért is megemelkedik a balesetek száma, mert még nincs megfelelő síkultúra ott, illetve nem ismerős a terep” – mondta Fekete Örs, aki szerint húsznál is több sípálya működik Hargita megyében. A legtöbb baleset ugyanakkor még mindig a nagy síközpontok körül történik: Hargitafürdőn, a Madarasi Hargitán és a Bucsin környékén, így a csíki, udvarhelyi és gyergyói szolgálat is elég leterhelt, talán a maroshévízi csapatnak a legkönnyebb a területe.
Képünk illusztráció
Fotó: Facebook/Maros megyei Hegyimentők
„Érdemes túrázás előtt érdeklődni túraútvonalakról, körülményekről, időjárásról, akár minket felhívni. De le lehet tölteni a turistaösvényeket GPS-készülékre, így az eltévedés esélye is minimálisra csökkenthető, ugyanakkor a hegyi menedékeinkben meg lehet pihenni, hogy aztán újult erővel le lehessen jönni a hegyről” – sorolta a Hargita megyei hegyimentők vezetője, aki szerint a balesetek megelőzésére kell nagy hangsúlyt fektetni.
Kelemen Hunor szerint egy életképes alternatívát is fel kellene mutatniuk azoknak, akik meg akarják buktatni a kormányt.
A felszerelt sótalanító berendezések folyamatosan működnek, hiszen a Kis-Küküllő vize most is több sót tartalmaz, mint kellene. Az Aquaserv igazgatója a Székelyhonnak elmondta, hogy fel vannak készülve a Korond-patak esetleges áradására.
A Hargita Megyei Törvényszék első fokon húsz év letöltendő szabadságvesztésre ítélte P. Zoltánt, aki a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván tavaly elkövetett emberölés miatt került a vádlottak padjára. Az ítélet nem jogerős.
Kelemen Hunor szerdán kijelentette, hogy Zakariás Zoltán képviselő kétszer is az RMDSZ támogatásával jutott be a parlamentbe, most pedig „gondolt egyet”, és most független akar lenni.
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke, Dumitru Chisăliță szerint a következő napokban 9,4-9,6 lejre emelkedhet a gázolaj literenkénti ára.
Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint nem véletlen, hogy a kormányválság „éppen most robban ki, amikor a katonák, rendőrök, titkosszolgálatok előjogai kerülnének terítékre”. A Bolojan-kormányról május 5-én szavaznak a parlamentben.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke, Ciprian Ciucu szerint Romániában nincs törésvonal az európai elkötelezettségű erők táborában, hanem egy privilégiumait őrző „korrupt rendszer” és egy reformpárti irányzat áll szemben egymással.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerdán bejelentette, hogy valamennyi államtitkári, államtitkárhelyettesi, prefektusi és alprefektusi tisztséget betöltő politikusa benyújtotta lemondását – írja az Agerpres.
Oroszország újabb dróntámadást hajtott végre ukrajnai polgári és infrastrukturális célpontok ellen Izmail térségében, a Tulcea megyei folyami határ közelében, szerdára virradóra.
A hét végén várhatóan közvitára bocsátja a kormány az egységes közalkalmazotti bértörvény új tervezetét, ha sikerül politikai megállapodásra jutni – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
szóljon hozzá!