
Képünk illusztráció
Fotó: Gyergyószentmiklósi Hegyimentő Szolgálat
Számottevően több baleset történt tavaly az előző évekhez képest a romániai hegyekben. Az Országos Hegyimentő Szolgálat 2018-as összesítése szerint mintegy hatezer segélyhívást kaptak, ezáltal pedig több mint hétezer embernek segítettek az előző esztendőben.
2019. február 09., 09:302019. február 09., 09:30
A Romániai Hegyimentők Országos Egyesülete huszonnégy megye 39 megyei és hegyi szolgálatának tavalyi tevékenységét összegezte. Kiderült, hogy 2018-ban 13 százalékkal nőtt a hegyi balesetek száma, országszerte 5919 esethez riasztották a szolgálat munkatársait, akik összesen 7066 embernek segítettek.
– értékelte az adatokat Kovács Róbert, aki a Maros Megyei Barlangi- és Hegyimentő Szolgálat vezetése mellett az országos szervezet alelnöke is.
A szakember szerint az utóbbi négy évben folyamatosan emelkedett a hegyi balesetek száma. Ennek egyik oka, hogy egyre több turista jár a hegyekbe, ami alapvetően örvendetes, ám ezzel együtt nagyobb a valószínűsége annak is, hogy többen szenvednek balesetet. Kovács Róbert szerint ráadásul sokan elkezdtek magas hegyre járni, technikás túrákat választani, túrasízni, ezekhez a tevékenységekhez pedig egyrészt megfelelő felszerelésre van szükség, másrészt
„Van, aki megvásárolja a jó minőségű felszerelést, de nem megy el képzésre, pedig nincs tapasztalata a hegyen, és van, aki se tanfolyamra nem megy el, se megfelelő felszerelést nem vásárol magának” – magyarázta.
A helyzetet súlyosbítja, hogy míg az elmúlt években enyhébbek voltak a telek, tavaly és idén ez megváltozott: jelentős a hómennyiség, viharos az időjárás a hegyekben. Kovács Róbert szerint ugyanakkor több az új sípálya, illetve a síző is, és ez is mind befolyásolja a balesetek számát.
Képünk illusztráció
Fotó: Salvamont
Maros megyében tíz százalékkal volt nagyobb a balesetek száma 2018-ban, mint az azt megelőző évben: 282 hegyi balesethez riasztották a szolgálat munkatársait, emellett 68 baleset történt még a sípályákon is, a 350 baleset pedig összesen 472 embert érintett.
Hargita megyében 2018-ban több mint ötszázszor riasztották a hegyimentőket, akik több mint hatszáz embernek segítettek – összegzett a Székelyhon megkeresésére Fekete Örs, a Hargita Megyei Hegyimentő Szolgálat vezetője. „Ez a szám magasabb az átlagosnál, ugyanis Hargita megyében az évi 400–450 baleset számít átlagosnak, de nem kiemelkedő, mivel volt már olyan évünk is, amikor a hatszázat is meghaladta a riasztások száma” – fogalmazott a hegyimentők vezetője. Úgy vélte, a tavalyi magas szám a hosszúra nyúlt szezonnal is magyarázható;
„Idén olyan helyeken is működik sípálya, ahol eddig nem volt, és az új pályák környékén már csak azért is megemelkedik a balesetek száma, mert még nincs megfelelő síkultúra ott, illetve nem ismerős a terep” – mondta Fekete Örs, aki szerint húsznál is több sípálya működik Hargita megyében. A legtöbb baleset ugyanakkor még mindig a nagy síközpontok körül történik: Hargitafürdőn, a Madarasi Hargitán és a Bucsin környékén, így a csíki, udvarhelyi és gyergyói szolgálat is elég leterhelt, talán a maroshévízi csapatnak a legkönnyebb a területe.
Képünk illusztráció
Fotó: Facebook/Maros megyei Hegyimentők
„Érdemes túrázás előtt érdeklődni túraútvonalakról, körülményekről, időjárásról, akár minket felhívni. De le lehet tölteni a turistaösvényeket GPS-készülékre, így az eltévedés esélye is minimálisra csökkenthető, ugyanakkor a hegyi menedékeinkben meg lehet pihenni, hogy aztán újult erővel le lehessen jönni a hegyről” – sorolta a Hargita megyei hegyimentők vezetője, aki szerint a balesetek megelőzésére kell nagy hangsúlyt fektetni.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
szóljon hozzá!