
Képünk illusztráció
Fotó: Gyergyószentmiklósi Hegyimentő Szolgálat
Számottevően több baleset történt tavaly az előző évekhez képest a romániai hegyekben. Az Országos Hegyimentő Szolgálat 2018-as összesítése szerint mintegy hatezer segélyhívást kaptak, ezáltal pedig több mint hétezer embernek segítettek az előző esztendőben.
2019. február 09., 09:302019. február 09., 09:30
A Romániai Hegyimentők Országos Egyesülete huszonnégy megye 39 megyei és hegyi szolgálatának tavalyi tevékenységét összegezte. Kiderült, hogy 2018-ban 13 százalékkal nőtt a hegyi balesetek száma, országszerte 5919 esethez riasztották a szolgálat munkatársait, akik összesen 7066 embernek segítettek.
– értékelte az adatokat Kovács Róbert, aki a Maros Megyei Barlangi- és Hegyimentő Szolgálat vezetése mellett az országos szervezet alelnöke is.
A szakember szerint az utóbbi négy évben folyamatosan emelkedett a hegyi balesetek száma. Ennek egyik oka, hogy egyre több turista jár a hegyekbe, ami alapvetően örvendetes, ám ezzel együtt nagyobb a valószínűsége annak is, hogy többen szenvednek balesetet. Kovács Róbert szerint ráadásul sokan elkezdtek magas hegyre járni, technikás túrákat választani, túrasízni, ezekhez a tevékenységekhez pedig egyrészt megfelelő felszerelésre van szükség, másrészt
„Van, aki megvásárolja a jó minőségű felszerelést, de nem megy el képzésre, pedig nincs tapasztalata a hegyen, és van, aki se tanfolyamra nem megy el, se megfelelő felszerelést nem vásárol magának” – magyarázta.
A helyzetet súlyosbítja, hogy míg az elmúlt években enyhébbek voltak a telek, tavaly és idén ez megváltozott: jelentős a hómennyiség, viharos az időjárás a hegyekben. Kovács Róbert szerint ugyanakkor több az új sípálya, illetve a síző is, és ez is mind befolyásolja a balesetek számát.
Képünk illusztráció
Fotó: Salvamont
Maros megyében tíz százalékkal volt nagyobb a balesetek száma 2018-ban, mint az azt megelőző évben: 282 hegyi balesethez riasztották a szolgálat munkatársait, emellett 68 baleset történt még a sípályákon is, a 350 baleset pedig összesen 472 embert érintett.
Hargita megyében 2018-ban több mint ötszázszor riasztották a hegyimentőket, akik több mint hatszáz embernek segítettek – összegzett a Székelyhon megkeresésére Fekete Örs, a Hargita Megyei Hegyimentő Szolgálat vezetője. „Ez a szám magasabb az átlagosnál, ugyanis Hargita megyében az évi 400–450 baleset számít átlagosnak, de nem kiemelkedő, mivel volt már olyan évünk is, amikor a hatszázat is meghaladta a riasztások száma” – fogalmazott a hegyimentők vezetője. Úgy vélte, a tavalyi magas szám a hosszúra nyúlt szezonnal is magyarázható;
„Idén olyan helyeken is működik sípálya, ahol eddig nem volt, és az új pályák környékén már csak azért is megemelkedik a balesetek száma, mert még nincs megfelelő síkultúra ott, illetve nem ismerős a terep” – mondta Fekete Örs, aki szerint húsznál is több sípálya működik Hargita megyében. A legtöbb baleset ugyanakkor még mindig a nagy síközpontok körül történik: Hargitafürdőn, a Madarasi Hargitán és a Bucsin környékén, így a csíki, udvarhelyi és gyergyói szolgálat is elég leterhelt, talán a maroshévízi csapatnak a legkönnyebb a területe.
Képünk illusztráció
Fotó: Facebook/Maros megyei Hegyimentők
„Érdemes túrázás előtt érdeklődni túraútvonalakról, körülményekről, időjárásról, akár minket felhívni. De le lehet tölteni a turistaösvényeket GPS-készülékre, így az eltévedés esélye is minimálisra csökkenthető, ugyanakkor a hegyi menedékeinkben meg lehet pihenni, hogy aztán újult erővel le lehessen jönni a hegyről” – sorolta a Hargita megyei hegyimentők vezetője, aki szerint a balesetek megelőzésére kell nagy hangsúlyt fektetni.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!