Hirdetés
Hirdetés

Porladó magánkönyvtárak, eltékozolt hagyatékok – mit lehet tenni az örökölt könyvekkel?

•  Fotó: Pixabay

Fotó: Pixabay

Némelyeknek öröm, másoknak teher, van akinek pedig egyszerre jelenti mindkettőt a szülőktől örökölt könyvtár, esetenként akár több ezer könyv. Az utódok tisztában vannak az örökségnek a felmenők életében betöltött jelentőségével, de saját életükben már kevésbé van súlya az írott betűknek, hiszen ott az internet. Gyors felmérést végeztünk Sepsiszentgyörgyön, ki hogyan jár el, ha az írott betűk tengere átcsap a feje fölött.

Bodor Tünde

2024. június 30., 21:002024. június 30., 21:00

Az idősek számára rendkívüli eszmei értékkel bírt és bír ma is a könyvtár, hiszen ők még megszenvedték azt a végtelennek tűnő Ceaușescu-korszakot, amikor magyar könyvet alig lehetett kapni, és az ember megbecsült (és megvett) minden betűt, ami anyanyelvén volt nyomtatva.

A digitális világba beágyazódott X-generációnak (1965-1980 között születettek) még igénye van a könyvre, mert azt forgatva nőtt fel, de már nincs hol tartsa, az Y generáció pedig már az interneten keresi az olvasmányait. A mai 40-60 évesek pedig, főleg a tömbházakban lakók, a helyhiánnyal is küszködnek:

ragaszkodnának ugyan a könyvekhez, de gyűjtésüknek megálljt parancsol a szűkös tér.

Ha ilyenkor hagyatékként rájuk száll a szülők pár száz-, vagy akár pár ezer könyve, az komoly lelkiismereti problémát jelent számukra. Hiszen már a szülők is sokat rágódtak azon, hogy kinek jelent majd értéket az, amibe ők annyi energiát fektettek.

Az örökösök megpróbálnak gazdát találni a könyveknek, de a lehetőségek korlátozottak ezen a téren is.

A múlt század 70-es, 80-as éveiben kiadott magyar kötetek – főleg a Kriterion könyvkiadó által megjelentetettek – még több tízezres példányszámban jelentek meg, a könyvhagyatékokban ezért nagy számban megtalálhatók ugyanazok a címek. A szakkönyvek rég elavultak, azokra ezért nincs szükség.

A könyvtár dolgozói igen gyakran találkoznak a könyvek sorsára megoldást keresőkkel •  Fotó: Bodor Tünde Galéria

A könyvtár dolgozói igen gyakran találkoznak a könyvek sorsára megoldást keresőkkel

Fotó: Bodor Tünde

Végül is mit fogadnak be a könyvtárak, kérdeztük meg Szonda Szabolcsot, a Bod Péter Megyei Könyvtár vezetőjét.

„Az adományozók 80 százaléka nagyjából ugyanazokat a könyveket kínálja fel a könyvtárnak – mondta az igazgató – ezekből viszont már csak ritkán van szükségünk egy-két példányra arra az esetre, ha a polcon lévőket rossz állapotuk miatt ki kell cserélni. Az az igazság, hogy

Idézet
egy ilyen nagyobb gyűjtemény átnézése, ellenőrzése időigényes, mert egyenként kell összevetni minden könyvet a meglévő állományunkkal.

Néha házhoz hívnak, hogy vegyük szemügyre a hagyatékot, de azt többnyire már bedobozolva, bezsákolva találjuk, ez sem könnyíti meg a dolgunkat. Az viszont valóban segítség lenne, ha ilyen esetekben legalább egy szerző- és címlistát kapnánk előzetesen a könyvekről.

Idézet
Amit könnyebben tudunk fogadni adományként, az a gyermek- és ifjúsági irodalom, de érthető módon ebből kapunk ritkábban.”

Az adományozó kedv jellemzően a húsvét és karácsony előtti nagytakarítási lázban fokozódik, illetve gyakori, hogy a lakásvásárlással együtt járó könyvtárat szeretnék az új tulajdonosok megmenteni – tudtuk meg a könyvtár munkatársaitól.

Hirdetés

Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzos muzeológusa elmondta, volt eset, hogy elhunyt tudományos kutató könyvtárát kínálták fel a múzeumnak átvételre, de ebben az esetben is arra szorítkoztak, hogy az illető saját szakterületének a szakkönyveit vigyék el, hiszen az abban levő bejegyzések, jegyzetek idővel felértékelődhetnek. A megkérdezett ebben látja az egyik járható utat:

az örökösök keressék meg azokat az embereket, akiket egy bizonyos témájú könyvek érdekelnek,

így legalább részben megmenthető az enyészettől a könyvtár. Érdekes, hogy amikor a végképp elavult, vagy ideológiailag terhelt kommunista könyvek egy része mégis kikerült a kukához, onnan nagyon hamar eltűntek.

Ugyanakkor Szőcsné Gazda Enikő rávilágított arra is, hogy a mai könyvkiadási gyakorlat szerint az igen kis, akár pár száz kötetes példányszámban megjelenő könyvek a tudományos kutatók számára rövid időn belül nagyon nehezen elérhetőkké válnak, még akkor is, ha néha – szerencsés esetben – fellelhetők az interneten. Ebből hátránya származik annak, akinek a tudományos munkásságát annak alapján is értékelik, hogy az illető kiadványra hányan hivatkoznak.

Könyveket fogadók, jelentkezzenek!

Gyakorlatias ötlettel szolgál a probléma megoldására Péter Sándor, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség háromszéki szervezetének tiszteletbeli elnöke, bár ez összefogást és némi emberi erőforrás megteremtését is feltételezi:

Idézet
Az a javaslatom, jelentkezzenek azok, akiknek kidobásra van ítélve a könyvtáruk, és azok a községi és iskolai könyvtárak, amelyek szívesen fogadnak könyveket.

Ez nem az én ötletem, de van már előképe: Bogdán László író, újságíró özvegye a kézdialmási iskolának ajándékot több száz kötetet a férje könyveiből, Albert Ernő magyartanár és népköltészeti gyűjtő hagyatékából pár száz darabot a sepsiszentgyörgyi Gödri Ferenc iskolára hagytak.”

Ingyenesen elvihető könyvek a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban •  Fotó: Bodor Tünde Galéria

Ingyenesen elvihető könyvek a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban

Fotó: Bodor Tünde

Ugyanakkor Péter Sándor is megtapasztalta, hogy egy könyvtárat fogadónak mekkora munkát jelent a rendszerezés, nyilvántartásba vétel – konkrétan a megszűnt Kós Károly Szakközépiskolából a Puskás Tivadar Szakközépiskolába átvitt könyvek esetében.

Mindezen erőfeszítések mellett azt feltételeztük volna, hogy valóban sok könyv kerül a kukákba, kukák mellé, de a sepsiszentgyörgyi köztisztasági vállalat, a Tega szóvivője megcáfolta feltételezésünket: nem jellemző, hogy tömegével találnának könyveket a szemétben –mondta Kiss Bence.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 29., szerda

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok

Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró

A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró
2026. április 29., szerda

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra

Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra
2026. április 29., szerda

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre

Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra

Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra
2026. április 29., szerda

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény

Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény
2026. április 29., szerda

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró

Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében

Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében
2026. április 29., szerda

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás

Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás
2026. április 29., szerda

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve

A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve
Hirdetés