
Nem kell más megyék kórházaihoz fordulni, Csíkszeredában is van már plasztikai sebész. Képünk illusztráció
Hargita megyében elsőként a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórháznak van plasztikai sebésze. Jankó Botond január elején állt munkába, ezáltal pedig számos olyan esetet lehet helyben kezelni, amelyeket eddig tovább kellett küldeni más megyék kórházaiba, legtöbbször Marosvásárhelyre.
2019. február 07., 11:442019. február 07., 11:44
2019. február 07., 12:382019. február 07., 12:38
A fiatal orvos érdeklődésünkre kifejtette, a plasztikai sebészet magában foglalja az esztétikai és rekonstruktív mikrosebészetet, ő tulajdonképpen ezekre szakosodott. Míg az esztétikai sebészetre jórészt csak magánkórházakban van lehetőség, addig a rekonstruktív mikrosebészetben végzett szolgáltatásokat fedezi az egészségbiztosítási pénztár, így
Ugyanakkor a kórházi bennfekvésben is lát el szakágához kapcsolódó eseteket. A rekonstruktív mikrosebészet alatt főleg a bőr alatti területek, izmok, inak vagy idegek orvoslását kell érteni. Mint magyarázta, térségünkben is sokakat érintő, akár külső elváltozásokat okozó betegség van jelen, ez idáig pedig az ilyen tüneteket produkáló pácienseket mindig át kellett küldeni más megyék kórházaiba, amelyek rendelkeznek plasztikai sebésszel. Munkába állása óta azonban számos esetet Hargita megyében is tudnak már kezelni.
Az esztétikai sebészethez tartozik egyebek közt a mellplasztika, hasplasztika, zsírleszívás, arcfiatalítás, injekciós ránc- és ajakfeltöltés stb. De a különböző bőrelváltozások, bőrdaganatok vagy anyajegyek kimetszése is ide sorolható. Jankó Botond szerint térségünkben is nagy az igény e szolgáltatásokra.
A sebész elmondta, az motiválja, hogy tudása által gyógyíthat, emellett pedig súlyos külső elváltozásokat hozhat helyre, javítva a hozzá forduló páciens életminőségén. Hozzátette, munkájában partner a kórház vezetősége és az egészségügyi intézmény adminisztrálását végző Hargita megyei önkormányzat, amely műszerekkel, a szakmájához szükséges új felszerelésekkel támogatja a kórházat. Jankó Botond rezidensévei alatt külföldön is gyűjtött tapasztalatot a plasztikai sebészetet illetően, Franciaországban, Törökországban, de még Ázsiában, azon belül Dél-Koreában is,
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!