
Az idei felolvasómaraton Petőfi Sándor műveihez és a szabadságharc évfordulójához kapcsolódott
Fotó: Barabás Ákos
Tizedik évfordulójához érkezett a felolvasómaraton, amely 2009-ben Székelyudvarhelyen indult útjára László Judit zenetanárnő ötlete nyomán, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont támogatásával. Öt éve a szervezés joga átkerült a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárhoz, de a kerek évforduló kapcsán az ötletgazdához fordultak, ő pedig Petőfi Sándor műveit javasolta, hiszen kettős alkalom van idén az ünneplésre.
2018. február 20., 19:532018. február 20., 19:53
2018. február 20., 20:142018. február 20., 20:14
Január elsején múlt 195 éve, hogy megszületett a lánglelkű poéta, aki rövid élete alatt közel ezer verset írt, és nemsokára itt van az 1848-as forradalom kitörésének 170. évfordulója is, ezért esett a választás az idei felolvasómaratonon Petőfi verseire. A nagyszabású eseményhez ezúttal hat országból mintegy harmincnyolcezren, Hargita megye hetven településéről közel húszezren csatlakoztak.
a Tamási Áron Gimnázium elemi osztályainak részvételével. Az egybegyűltek Petőfi-dalokat énekeltek, majd a csoportok egy órára elfoglalták helyüket a könyvtár egyes részlegein.
„Az együtt olvasás lehetőségével élve saját repertoárral készültek a gyerekek, a nulladik évfolyam kívülről fújta, a nagyobbak pedig felolvastak vagy akár elő is adtak kisebb részleteket az ismertebb művekből. Összesen hét osztály jelentkezett be előzetesen, a Tamási Áron Gimnázium négy osztálya, illetve a Benedek Elek Pedagógiai Líceumból, a Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskolából és a Tompa László Általános Iskolából egy-egy. A mi részünkről válogatással készültünk, Petőfi Sándor által írt, illetve róla szóló művekkel.
– fogalmazott Kovács Erzsébet könyvtáros, az udvarhelyi rendezvény házigazdája.
Fotó: Barabás Ákos
Ottjártunkkor épp megérkeztek a Benedek Elek-iskola másodikosai, akik rövid köszöntő és a Befordultam a konyhára című vers eléneklése után kétsoronként olvasták fel az Anyám tyúkját, de elhangzott az Arany Lacinak írt költemény is. A gyerekek közül többnek ismerős volt Petőfi a dédi vagy nagyi jóvoltából, sőt egyikük a szabadságharccal is tisztában volt.
László Judit szerint Petőfinek az a titka, „hogy közel érezzük magunkhoz, mert az emberek nyelvén fogalmazza meg érzéseit, nem művészi magasságokban. Úgy szenved, úgy lázad, ahogy én is, úgy udvarol, ahogy én szeretném, ha udvarolnának, és ez minden korra érvényes, nem véletlenül nyúlnak vissza még ma is hozzá. Nemrég épp rappelve hallottam viszont az egyik versét.” A rendezvény sikeréről a következőket mondta: „amikor indult, Benedek Elek-emlékév volt, de mivel ki nem állhatom a versenyeket, gondoltam, legalább egy olyan rendezvény legyen, ami nem erről szól, hanem hogy minél többen bekapcsolódjanak. Sok faluval álltam kapcsolatban, ott megtudván szintén csatlakozni akartak saját helyszíneiken.
Azért is élte túl ezt a tíz évet, mert szabad szervezési lehetőséget kínáltunk” – tette hozzá. A felolvasónap felnőtteknek szánt részét a Harmónia cukrászdában szervezték meg, este hat órától.
Fotó: Barabás Ákos
A láncolvasás végén kölcsönöztek is
Székelykeresztúron is első perctől felolvastak a meghirdetett napon. Igaz, „osztódtak”, mert a nagyobbak az iskolák falai között maradtak, a könyvtárba csak az elemistákat vitték el. A közintézmény reggel nyolctól hirdette meg az olvasómaratont, amelyre nyolc osztály jelentkezett be. Civilek is betértek, néhány rendszeres látogató, önkéntesek, kulturális szférában dolgozók. Sándor-Zsigmond Ibolya muzeológus áthozta és megmutatta az 1879-ből való, ízléses illusztrációkkal és iniciálékkal ellátott Petőfi-összes díszkiadást. „Neki a kisujjában van Petőfi, illetve keresztúri vonatkozása, de gyerekeink is nagyjából ismerik, k ívülről fújják Kányádi Sándor négysorosát, amely a vén körtefa kerítésén van márványtáblába vésve. Azért a felolvasást egy kis róla szóló ismertetővel kezdtük, kikészítettünk néhány könyvet, kinyomtatott verset, de menet közben sok jutott még eszünkbe. A láncolvasás végén kölcsönöztek is a gyerekek” – tájékoztatott Lőrinczi Edit könyvtáros.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán bejelentette, kezdeményezni fogja az Európai Bizottságnál (EB), hogy vegyék le a barnamedvét a szigorúan védett fajok listájáról és helyezzék át egy másik listára.
A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
szóljon hozzá!