
Az idei felolvasómaraton Petőfi Sándor műveihez és a szabadságharc évfordulójához kapcsolódott
Fotó: Barabás Ákos
Tizedik évfordulójához érkezett a felolvasómaraton, amely 2009-ben Székelyudvarhelyen indult útjára László Judit zenetanárnő ötlete nyomán, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont támogatásával. Öt éve a szervezés joga átkerült a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárhoz, de a kerek évforduló kapcsán az ötletgazdához fordultak, ő pedig Petőfi Sándor műveit javasolta, hiszen kettős alkalom van idén az ünneplésre.
2018. február 20., 19:532018. február 20., 19:53
2018. február 20., 20:142018. február 20., 20:14
Január elsején múlt 195 éve, hogy megszületett a lánglelkű poéta, aki rövid élete alatt közel ezer verset írt, és nemsokára itt van az 1848-as forradalom kitörésének 170. évfordulója is, ezért esett a választás az idei felolvasómaratonon Petőfi verseire. A nagyszabású eseményhez ezúttal hat országból mintegy harmincnyolcezren, Hargita megye hetven településéről közel húszezren csatlakoztak.
a Tamási Áron Gimnázium elemi osztályainak részvételével. Az egybegyűltek Petőfi-dalokat énekeltek, majd a csoportok egy órára elfoglalták helyüket a könyvtár egyes részlegein.
„Az együtt olvasás lehetőségével élve saját repertoárral készültek a gyerekek, a nulladik évfolyam kívülről fújta, a nagyobbak pedig felolvastak vagy akár elő is adtak kisebb részleteket az ismertebb művekből. Összesen hét osztály jelentkezett be előzetesen, a Tamási Áron Gimnázium négy osztálya, illetve a Benedek Elek Pedagógiai Líceumból, a Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskolából és a Tompa László Általános Iskolából egy-egy. A mi részünkről válogatással készültünk, Petőfi Sándor által írt, illetve róla szóló művekkel.
– fogalmazott Kovács Erzsébet könyvtáros, az udvarhelyi rendezvény házigazdája.
Fotó: Barabás Ákos
Ottjártunkkor épp megérkeztek a Benedek Elek-iskola másodikosai, akik rövid köszöntő és a Befordultam a konyhára című vers eléneklése után kétsoronként olvasták fel az Anyám tyúkját, de elhangzott az Arany Lacinak írt költemény is. A gyerekek közül többnek ismerős volt Petőfi a dédi vagy nagyi jóvoltából, sőt egyikük a szabadságharccal is tisztában volt.
László Judit szerint Petőfinek az a titka, „hogy közel érezzük magunkhoz, mert az emberek nyelvén fogalmazza meg érzéseit, nem művészi magasságokban. Úgy szenved, úgy lázad, ahogy én is, úgy udvarol, ahogy én szeretném, ha udvarolnának, és ez minden korra érvényes, nem véletlenül nyúlnak vissza még ma is hozzá. Nemrég épp rappelve hallottam viszont az egyik versét.” A rendezvény sikeréről a következőket mondta: „amikor indult, Benedek Elek-emlékév volt, de mivel ki nem állhatom a versenyeket, gondoltam, legalább egy olyan rendezvény legyen, ami nem erről szól, hanem hogy minél többen bekapcsolódjanak. Sok faluval álltam kapcsolatban, ott megtudván szintén csatlakozni akartak saját helyszíneiken.
Azért is élte túl ezt a tíz évet, mert szabad szervezési lehetőséget kínáltunk” – tette hozzá. A felolvasónap felnőtteknek szánt részét a Harmónia cukrászdában szervezték meg, este hat órától.
Fotó: Barabás Ákos
A láncolvasás végén kölcsönöztek is
Székelykeresztúron is első perctől felolvastak a meghirdetett napon. Igaz, „osztódtak”, mert a nagyobbak az iskolák falai között maradtak, a könyvtárba csak az elemistákat vitték el. A közintézmény reggel nyolctól hirdette meg az olvasómaratont, amelyre nyolc osztály jelentkezett be. Civilek is betértek, néhány rendszeres látogató, önkéntesek, kulturális szférában dolgozók. Sándor-Zsigmond Ibolya muzeológus áthozta és megmutatta az 1879-ből való, ízléses illusztrációkkal és iniciálékkal ellátott Petőfi-összes díszkiadást. „Neki a kisujjában van Petőfi, illetve keresztúri vonatkozása, de gyerekeink is nagyjából ismerik, k ívülről fújják Kányádi Sándor négysorosát, amely a vén körtefa kerítésén van márványtáblába vésve. Azért a felolvasást egy kis róla szóló ismertetővel kezdtük, kikészítettünk néhány könyvet, kinyomtatott verset, de menet közben sok jutott még eszünkbe. A láncolvasás végén kölcsönöztek is a gyerekek” – tájékoztatott Lőrinczi Edit könyvtáros.
Negyvenhét erőszakosan viselkedő személyt állítottak elő a hatóságok a keddi, bukaresti tüntetés résztvevői közül, és a rendőrségre kísérték őket. Az incidenseket okozó személyeket kiemelték a tüntetők közül, hogy eljárást indítsanak ellenük.
Hargita megyében 71 súlyos közúti baleset történt az év első nyolc hónapjában, ezekben tíz ember vesztette életét. A balesetek leggyakoribb oka a kerékpárosok szabálytalansága volt, de a nem megfelelő sebesség is sok esetben vezetett tragédiához.
Átfogó korlátozásokat vezetne be az Európai Bizottság a 15 év alatti gyermekek online szolgáltatásokhoz való hozzáférésében. A tervezet érintené a videómegosztókat, a mesterségesintelligencia-chatbotokat és az online játékplatformokat is.
Kővel dobált meg egy rendőrautót Borsán két máramarosi férfi. Az autó ablaka betört, a járműben ülő két rendőr megsérült. Az egyik gyanúsítottat később engedély nélkül tartott vadászfegyverrel is tetten érték.
Olykor már a székelyföldi megyék is feltűnnek a nyugat-nílusi láz igazolt eseteinek hivatalos listáján, és bár ezek a fertőzések nem minden esetben a térségben történtek, az valószínű, hogy a jövőben itt is számolni kell a nyugat-nílusi vírussal.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
szóljon hozzá!