HIRDETÉS

Petőfi és a felolvasómaraton titka – udvarhelyi szervező szemével

Kosztolányi Kata 2018. február 20., 19:53 utolsó módosítás: 2018. február 20., 20:14
HIRDETÉS

Tizedik évfordulójához érkezett a felolvasómaraton, amely 2009-ben Székelyudvarhelyen indult útjára László Judit zenetanárnő ötlete nyomán, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont támogatásával. Öt éve a szervezés joga átkerült a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárhoz, de a kerek évforduló kapcsán az ötletgazdához fordultak, ő pedig Petőfi Sándor műveit javasolta, hiszen kettős alkalom van idén az ünneplésre.

Az idei felolvasómaraton Petőfi Sándor műveihez és a szabadságharc évfordulójához kapcsolódott Fotó: Barabás Ákos

Január elsején múlt 195 éve, hogy megszületett a lánglelkű poéta, aki rövid élete alatt közel ezer verset írt, és nemsokára itt van az 1848-as forradalom kitörésének 170. évfordulója is, ezért esett a választás az idei felolvasómaratonon Petőfi verseire. A nagyszabású eseményhez ezúttal hat országból mintegy harmincnyolcezren, Hargita megye hetven településéről közel húszezren csatlakoztak.

Székelyudvarhelyen a városi könyvtár előtti téren zajlott a megnyitó,

a Tamási Áron Gimnázium elemi osztályainak részvételével. Az egybegyűltek Petőfi-dalokat énekeltek, majd a csoportok egy órára elfoglalták helyüket a könyvtár egyes részlegein.

HIRDETÉS

„Az együtt olvasás lehetőségével élve saját repertoárral készültek a gyerekek, a nulladik évfolyam kívülről fújta, a nagyobbak pedig felolvastak vagy akár elő is adtak kisebb részleteket az ismertebb művekből. Összesen hét osztály jelentkezett be előzetesen, a Tamási Áron Gimnázium négy osztálya, illetve a Benedek Elek Pedagógiai Líceumból, a Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskolából és a Tompa László Általános Iskolából egy-egy. A mi részünkről válogatással készültünk, Petőfi Sándor által írt, illetve róla szóló művekkel.

A lényeg, hogy ne feladatnak, hanem lehetőségnek fogják fel a gyerekek, és az olvasni tudással a felnőttekkel egyenjogúakká váljanak”

– fogalmazott Kovács Erzsébet könyvtáros, az udvarhelyi rendezvény házigazdája.

Fotó: Barabás Ákos

Ottjártunkkor épp megérkeztek a Benedek Elek-iskola másodikosai, akik rövid köszöntő és a Befordultam a konyhára című vers eléneklése után kétsoronként olvasták fel az Anyám tyúkját, de elhangzott az Arany Lacinak írt költemény is. A gyerekek közül többnek ismerős volt Petőfi a dédi vagy nagyi jóvoltából, sőt egyikük a szabadságharccal is tisztában volt.

Miben rejlik a titok?

László Judit szerint Petőfinek az a titka, „hogy közel érezzük magunkhoz, mert az emberek nyelvén fogalmazza meg érzéseit, nem művészi magasságokban. Úgy szenved, úgy lázad, ahogy én is, úgy udvarol, ahogy én szeretném, ha udvarolnának, és ez minden korra érvényes, nem véletlenül nyúlnak vissza még ma is hozzá. Nemrég épp rappelve hallottam viszont az egyik versét.” A rendezvény sikeréről a következőket mondta: „amikor indult, Benedek Elek-emlékév volt, de mivel ki nem állhatom a versenyeket, gondoltam, legalább egy olyan rendezvény legyen, ami nem erről szól, hanem hogy minél többen bekapcsolódjanak. Sok faluval álltam kapcsolatban, ott megtudván szintén csatlakozni akartak saját helyszíneiken.

Már első évben négy országban, 2700 részvevővel zajlott a felolvasónap, és akkor kristályosodott ki a hármas alapelv is: nincs semmi megkötés, csak ugyanaz a nap, szerző és az ajándékba adott könyvjelző, amely szimbolikus összekötő kapocs.

Azért is élte túl ezt a tíz évet, mert szabad szervezési lehetőséget kínáltunk” – tette hozzá. A felolvasónap felnőtteknek szánt részét a Harmónia cukrászdában szervezték meg, este hat órától.

Fotó: Barabás Ákos

A láncolvasás végén kölcsönöztek is

Székelykeresztúron is első perctől felolvastak a meghirdetett napon. Igaz, „osztódtak”, mert a nagyobbak az iskolák falai között maradtak, a könyvtárba csak az elemistákat vitték el. A közintézmény reggel nyolctól hirdette meg az olvasómaratont, amelyre nyolc osztály jelentkezett be. Civilek is betértek, néhány rendszeres látogató, önkéntesek, kulturális szférában dolgozók. Sándor-Zsigmond Ibolya muzeológus áthozta és megmutatta az 1879-ből való, ízléses illusztrációkkal és iniciálékkal ellátott Petőfi-összes díszkiadást. „Neki a kisujjában van Petőfi, illetve keresztúri vonatkozása, de gyerekeink is nagyjából ismerik, k ívülről fújják Kányádi Sándor négysorosát, amely a vén körtefa kerítésén van márványtáblába vésve. Azért a felolvasást egy kis róla szóló ismertetővel kezdtük, kikészítettünk néhány könyvet, kinyomtatott verset, de menet közben sok jutott még eszünkbe. A láncolvasás végén kölcsönöztek is a gyerekek” – tájékoztatott Lőrinczi Edit könyvtáros.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS