
Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Munkájának köszönhetően a gazdatársadalom problémáiba alaposan belelát Bordás Attila, a LAM Microcredit vezetője. Az orosz-ukrán háború és a Covid utáni gazdasági helyzetről kérdeztük.
2022. április 21., 20:582022. április 21., 20:58
2022. április 21., 21:212022. április 21., 21:21
– Gazdasági válság van?
– Igen.
– Kifejtené?
– A szakmai terminológia szerint a válság a piacgazdaság azon sajátossága, hogy időnként a túlkínálat rohamosan csökkenő kereslettel párosul. Igaz, hogy most pont a fordítottja érvényes – jelentős az energiahordozó hiány és árnövekedés van egy igen csak jelentős és fizetőképes igény mellett – de ennek ellenére igen, válság van azzal a megjegyzéssel, hogy most nem a gazdaság lőtte saját magát lábon, hanem a politika teremtette ezt a helyzetet.
– A Covid utáni válságból vagy háború miatti gazdasági válságról beszélünk?
– Mind a kettőről – bár a világjárvány okozta gazdasági sokkot a gyors józanodás, kilábalás követte, de a háború kezdetekor még messze voltunk attól, hogy a kormány és az Unió támogatásai nyújtotta mankó nélkül a gazdaság saját lábán tudott volna járni. Az már csak hab volt a tortán, hogy Romániában pont az energiahordozók ár-liberalizációs folyamatának a közepén robbant ki a fegyveres konfliktus.
– Konkrétan miben nyilvánul meg most a krízis?
– Legelőszőr a villany, gázolaj, gázszámlák tetemes emelkedésében. De érezhetőek már áttételes hatások is – a gazdák esetében például abban, hogy a műtrágyagyárak egy része leállt, de általában az input anyagok költségei elszálltak. Ágazatonként változó sebességgel, de az árnövekedés kezd beépülni mindenhová – a gépkocsik, traktorok vagy akár a papír, piperecikkek, alapélelmiszerek árába is. Ezek mellett gazdasági szankciók illetve a háború miatt alapanyag vagy mezőgazdasági termékkiesés várható az elkövetkező években. Gondolok itt a mostanában sokat emlegetett ukrán gabonára vagy napraforgóra, de akár az ipari fémek piacának akadozó működésére is. Már most van olyan székelyföldi gazda, aki kifizette, de nem kapta meg a műtrágyát. Hogy lehet ezeket a gondokat elkerülni, megelőzni? Jó kérdés. Az biztos, hogy a kialakult/kialakulóban levő helyzetre válaszlépés kell érkezzen majd mind a kormány, mind pedig az unió részéről. Példaként említem, hogy amint az unió jelezte, hogy támogatná a nagy energiafogyasztó ágazatokat, az Azomureș rögtön reagált, hogy hajlandó ismét termelni. Ez persze a tavaszi műtrágyázást már nem tudja pótolni, de azt lehetségesnek, látom, hogy őszre már nem lesz ebből hiány. A szankciók életbe léptetése miatt lehetnek kisebb-nagyobb fennakadások alapanyagok, de akár gépek/alkatrészek beszerzésénél – erre jó felkészülni. Ugyanakkor a pénzforgásban is lehetnek fennakadások – lehet, hogy az a kliens, aki idáig éveken át gond nélkül fizetett, egyszer csak nem tudja adósságát határidőre törleszteni. Nem azért mert nem akar – hanem mert neki sem fizettek időben. Ezt ajánlom figyelembe venni a termények/áru értékesítésénél. Ideális az volna, hogy egy gazdaság rendelkezzen akkora tőkével, hogy ha egy évi termelése kiesik, akkor is tudjon tovább termelni. Ez sajnos kelet Európára – beleértve Székelyföldet is – nem jellemző. Ilyen szempontból a családi gazdaságok sérülékenyek, jobban ki vannak téve az ilyen jellegű kockázatoknak, mint például egy nagy mezőgazdasági vállalat.
– Borúlátó?
– Igen és nem, szükség van a reális helyzetfelmérésre, információszűrésre. Románia az elmúlt harminc évben jó pár válságon ment át – ha nem volt nemzetközi, akkor mi magunk generáltunk az országon belül egyet. Ilyen szempontból az itthoni vállalkozók, gazdák hozzászoktak a bizonytalansághoz, van túlélési tapasztalat. Volt még krízis, de én Székelyföldön akkor sem és most sem láttam parlagon maradt földet. Románia, de Erdély is hangsúlyosan mezőgazdaság centrikus, ami azt jelenti, hogy jelentős többletet termelünk a saját fogyasztásunkon felül. Bár most nehezére esik a szinte megduplázódott termelési költségeket fedezni a krízis (pozitív) hozadéka egyben az is, hogy várhatóan meg fog ugrani a termékek ára. Ebből, ha okosan és összefogva tudunk értékesíteni még jól is jöhetünk ki belőle. Az idei kulcsszó a felelős, fenntartható gazdálkodás kell legyen!
(X – fizetett hirdetés)
Ilie Bolojan kormányfő kedden kijelentette, hogy a helyi közigazgatás hatékonyabbá tételére irányuló intézkedések hiányában csökkenteni kellene a községek számát.
Egy 45 éves férfi életét vesztette és ketten megsérültek kedden egy közúti balesetben a 24-es országúton, Iași megyében. Két autó ütközött össze frontálisan, az egyik sérültet, egy terhes nőt helikopterrel vittek kórházba.
A Solidaritatea Sanitară szövetség általános sztrájk kirobbantását tervezi az egészségügyben a kormány gazdasági és szociális politikája miatt.
Több mint 13 ezer lejre büntették meg azt a Vâlcea megyei férfit, aki arra kényszerítette a lovát, hogy nagyon nagy súlyokat húzzon. A rendőrök hivatalból jártak el, miután a férfi feltöltötte a videót a netre.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot tart a községi és városi önkormányzati alkalmazottak érdekvédelmi tömörülése azokban a polgármesteri hivatalokban, ahol van képviselete a szakszervezetnek. A tiltakozás ideje alatt szünetel az ügyfélfogadás.
Románia az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalta, hogy ez év végétől a piaci érték alapján fogja kiszámolni az ingatlanadót. Mire számítsunk?
A tanárok heti 20 órás kötelező óraszáma európai viszonylatban a legalacsonyabbak között van – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök hétfő este a Digi24 televíziónak adott interjúban.
A decemberi, Madarasi Hargitán tartott jótékonysági Alprès Ski rendezvény után jövő szombaton, február 21-én a varsági sípályán tartanak hasonló bulit, amivel ismét jó ügyet támogat a szervező Charity Beats.
Fagyosan indult a kedd reggel az ország legnagyobb részében, különösen Moldvában és Székelyföldön. Csíkszerda ezúttal sem hazudtolta meg magát, a hargitai megyeszékhelyen mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet.
szóljon hozzá!