
Nagy munkára készülnek. Nemcsak az épületeket újítják fel, de költséghatékony fűtésrendszert is szeretnének
Fotó: Barabás Ákos
Közel ezer diák tanulhat majd jobb körülmények között, miután a magyar kormány 1,5 milliárd forintos támogatásából felújítják a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumhoz tartozó épületeket. Amennyiben a munkálatok után marad elegendő pénz, új felszereléseket is vásárolnának.
2018. január 25., 12:292018. január 25., 12:29
2018. január 25., 14:192018. január 25., 14:19
A tanintézethez tartozó mindhárom épületet felújítják, valamint taneszközöket és bútorokat is vásárolnának abból a másfél milliárd forintból, amivel a magyar kormány támogatja a katolikus egyházat – tudtuk meg Laczkó Györgytől, a Tamási Áron Gimnázium igazgatójától. Mint mondta, a műemlékvédelmi övezetben lévő régi zárda, valamint a bentlakás épületének rendbetételéhez most készülnek a tervek, ám az iskola műemléknek számító főépülete esetében már megvan a dokumentáció. Ott
A többi épületben is a hasonló munkálatokat terveznek, van, ahol a vízelvezetést is meg kell oldani, mert salétromosak a falak. A tanintézetben jelenleg is zajlanak felújítások, melyeket a magyar államtól korábban kapott ötvenmillió forintos támogatásból finanszíroznak.
Laczkó elmondta, noha kisebb-nagyobb felújítások történtek az elmúlt több mint száz év folyamán,
„Ezért is nagyon fontos a mostani munkálat, hiszen meglátásom szerint egy-két évtized múltán használhatatlanná váltak volna az épületek” – fogalmazott. Hozzátette, már régóta fel akarják újítani az iskolát, de korábban vagy a városvezetéstől nem kaptak ehhez megfelelő támogatást, vagy nem volt olyan pályázat, amelyen részt vehettek volna. Más lehetőségük nem volt, ezért fordultak a magyar államhoz.
Egyébként közel 960 diák tanul az iskola falai között, így a Tamási Áron Gimnázium Hargita megye egyik legnagyobb tanintézete. A felújítást már tavasszal elkezdenék, és két éven belül kellene befejezni.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!