Parajd sorsa a sóbánya romjai alatt – a gyógyturizmus visszaesése okozza a legnagyobb károkat
Fotó: Haáz Vince
Parajd helyzetét tárgyalták Tusványos első napján egy panelbeszélgetésen: elhangzott, a gyógyturizmus visszaesése komoly gazdasági károkat okoz a településen, amelynek jövője egyelőre nem túl biztató.
Bencze Emese
2025. július 23., 18:012025. július 23., 18:01
„Ha Parajdról beszélünk, ma már nem jut eszünkbe más, mint az állami vagyon elherdálása” – fogalmazott az általa moderált panelbeszélgetés nyitásaként Kozán István, a Székelyhon főszerkesztője. A Tusványos első napján, a Kós Károly sátorban megtartott beszélgetésen Geréb László Hargita megyei önkormányzati képviselő és Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke vett részt.
Fotó: Haáz Vince
A The só must go on című beszélgetés során arra próbáltak válaszokat keresni, milyen jövő és lehetőségek várhatnak Parajdra a bányakatasztrófa után. Geréb László gazdasági szakember lévén ismertette, az állami tulajdonú Salrom sóvállalat – amely a bányát működtette – évente 100–120 millió lej nyereséget termelt, aminek 10–12 százalékát a parajdi bánya biztosította.
Ez összesen közel 10 millió eurós éves forgalmat jelentett. A bányakatasztrófa ezzel nemcsak a helyiek megélhetését sodorta veszélybe, hanem az állami költségvetésben is kiesést okozott.
Fotó: Haáz Vince
Zakariás Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a kitermelés eredetileg is időszakos volt – a most használt tárnarendszer biztonságosan 100 évre volt tervezve –, a hosszabbításról, korszerű technológiák bevezetéséről nem született felelős döntés. Eközben
A bányában jelenleg 7 millió köbméter víz áll, ennek eltávolítása pedig szinte lehetetlen.
Egy lehetséges alternatíva a Telegdy-bánya és a kezelőbázis megmentése, ehhez 2 millió köbméter vizet kellene kiszivattyúzni, de számos technikai akadálya van ennek is:
Egy új bánya nyitására egy német szakértői csoport tett javaslatot; ennek kivitelezése legalább két évet venne igénybe, és nyolcmillió euróba kerülne – ismertette Geréb László.
Fotó: Haáz Vince
A beszélgetés során többször elhangzott és a résztvevő politikusok is egyetértettek abban, hogy Parajd nem turisztikai desztinációként, hanem gyógyászati célpontként volt ismert.
Geréb ismertette azt is, hogy Parajdon a HORECA-ágazat, tehát a vendéglátóiparhoz kapcsolódó szolgáltatásokat végző vállalkozások teljes forgalma az elmúlt években 20 millió lej körül volt – ez egy jobbacska vállalkozás szintjén mozog.
Fotó: Haáz Vince
Az ágazat 2023-as profitja 4,2 millió lej, 2024-ben 2,8 millió lej volt. A gazdasági szakértő szerint ezek a számok világosan mutatják:
A beszélgetés végén az is elhangzott: állami, önkormányzati és vállalati szinteken is történtek mulasztások, ezért a hiteles jövőtervezés első lépése a felelősségvállalás és a bocsánatkérés. A politikai szereplők kötelessége pedig mostantól, hogy ne hagyják elcsendesedni az ügyet.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Mesterséges intelligencia: versenytárs vagy lehetőség?
Nem a mesterséges intelligencia veszi el a munkát, hanem az veszíti el, aki nem tud vele együtt dolgozni – fogalmaztak a szakemberek Tusványoson. A jövő munkahelyeihez alkalmazkodni kell, és ebben Székelyföldnek is lépést kell tartania.
Mesterséges intelligencia: versenytárs vagy lehetőség?
Felhőszakadások és áradások veszélye miatt figyelmeztetnek Maros és Hargita megyében
Sárga jelzésű hidrológiai figyelmeztetést adott ki a vízügyi hatóság a Tatros-folyóra, míg Maros megyében viharriasztás érvényes csütörtök délután fél hétig. Felhőszakadások, villámlás és erős széllökések várhatók.
Felhőszakadások és áradások veszélye miatt figyelmeztetnek Maros és Hargita megyében
Kelemen Hunor: hamar megtalálta a közös hangot a két kormányfő
Kelemen Hunor szerint természetes, hogy Orbán Viktor romániai látogatásán találkozott Ilie Bolojan miniszterelnökkel. A szövetségi elnök szerint a két kormányfő közötti beszélgetést a kölcsönös tisztelet és őszinte párbeszéd jellemezte.
Kelemen Hunor: hamar megtalálta a közös hangot a két kormányfő
„Mi együtt vagyunk magyarok” – partneri viszonyban az erdélyi kultúráért
Beszélhetünk-e önálló erdélyi kultúráról? Mik azok a kihívások, amikre a jövőben figyelni kell? Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője, az előadás moderátora ezekre a kérdésekre kereste a választ a tusványosi beszélgetésen.
„Mi együtt vagyunk magyarok” – partneri viszonyban az erdélyi kultúráért
Hivatástudat és terhelhetőség – diplomata szemmel Romániában
A külképviseleteket érintő feladatokról beszélgettek csütörtökön Tusványoson a Romániában akkreditált magyarországi külképviseletek vezetői: Kissné Hlatki Katalin nagykövet, Dolhai István főkonzul és Grezsa Csaba főkonzul.
Hivatástudat és terhelhetőség – diplomata szemmel Romániában
Időzített bomba tetején ülnek a parajdiak?
A parajdi sóbánya kapcsán a helyzet súlyosságát senki nem vitatta – Deák György szakértő és Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke azonban eltérő nézőpontból közelítettek a válságkezeléshez és a kiútkereséshez.
Időzített bomba tetején ülnek a parajdiak?
Brüsszel a gazdák jövőjével játszik? – élesen bírálták a közös agrárpolitika tervezett átalakítását Tusványoson
Reméljük, hogy ez a költségvetés oda kerül, ahová való: a kuka legaljára – jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Európai Bizottság közös agrárpolitikát súlyosan érintő költségvetési tervéről. A témát panelbeszélgetésen vitatták meg Tusványoson.
Brüsszel a gazdák jövőjével játszik? – élesen bírálták a közös agrárpolitika tervezett átalakítását Tusványoson
Tusványos: a kultúra identitáskérdés
A kultúra nemcsak értékőrzés, hanem nemzetstratégiai ügy: meghatározza identitásunkat, és kulcsszerepe van a jövő generációinak nevelésében – hangzott el Tusványoson.
Tusványos: a kultúra identitáskérdés
Hamarosan megtörténik a Korond-patak elterelése
Zajlik a Korond-patak eltereléséhez használt vezetékek stabilizálása a beszakadt parajdi bányafödémnél, ugyanakkor a rendszer kifolyó részének betonozása is folyamatban van – ezt követően a csövekbe terelhetik a patak vizét.
Hamarosan megtörténik a Korond-patak elterelése
Rejtőzködő és hangos, új állatok Marosvásárhelyen
Egy észak-kínai leopárddal és két kubai amazonnal bővült a marosvásárhelyi állatkert állománya.
Rejtőzködő és hangos, új állatok Marosvásárhelyen
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!