
Közösen megyünk az úton, és Istentől kapott adományainkkal gyarapítjuk egymást – vallja a plébános
Fotó: Popa Marius
A segesvári Szent József-plébániatemplomban az elmúlt vasárnap mutatta be első szentmiséjét az egyházközség újonnan érkezett plébánosa, Ágoston Ferenc. A város nem ismeretlen számára, mert a közeli Székelyszálláson született, és diákkorában gyakran járt oda.
2020. augusztus 27., 12:452020. augusztus 27., 12:45
Az otthonosság jó érzését tapasztalta meg a templomi közösségben: a „szentföldnek” nevezett Kis-Küküllő mentéről sokan élnek ma Segesváron, és számos ismerőssel találkozott a szentmise után. Noha csak tizennégy évet élt szülőfalujában, érzi: „enyéim közé jöttem”.
Kevés megszakítással a leghosszabb időt, 27 évet Gyulafehérváron élt: tíz évig tanult és tizenhét évig tanított. 1990 és 1992 között Würzburgban a Julius Maximilian Egyetemen pasztorálist tanult és doktorátust szerzett.
Megtapasztalta, hogy sokkal könnyebb akár könyvet is írni erről a témáról, mint megvalósítani – sok az előítélet és a megrögzöttség.
Három könyv és félszáznyi tanulmány
Németországban sokat tanult: más világ, és az egyházi élet is másmilyen. De tudta, hogy honnan jön és hová tér majd vissza. Ott az emberek kicsit másabban élik meg a hitüket. Lehet, hogy ritkábban járnak templomba, de az anyagiak mellett sok időt áldoznak hitvalló cselekedetekre. Általuk tapasztalta meg, hogy milyen fontos a diakónia, azaz a szeretetszolgálat. Az egymásért, a rájuk bízottakért, keresztény testvéreikért való felelősségvállalást később kispapjainak is tanította – amint az apa és anya is felelősek a gyermekeikért, még ha minden gondjukat nem is tudják megoldani.
Az elmúlt 18 év során a Szatmári Egyházmegyében, Krasznabélteken szolgált. Előbb plébániáján jött létre a szociális-karitatív munkáért felelős csoportot, majd az egyházmegye minden plébánián működő hasonló közösségek tevékenységét koordinálta. Megtapasztalta, mennyire leleményes a szeretet.
Huszonhat, fogyatékkal élő felnőtteket gondozó otthonban függesztik fel a beutalásokat – döntötte el a Maros megyei tanács a szakigazgatóság kérésére. Az uniós előírások miatt ezeket a nagy méretű központokat 2030-ig át kell alakítani.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) benyújtott a parlamentbe egy törvénymódosító javaslatot, amely szerint a daganatos betegek kísérői akkor is jogosultak lennének a fizetett szabadságra, ha orvosi vizsgálatokra kísérik el a beteget.
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Vízzel locsolják az elefántot, naponta többször utántöltik az itatókat, mindenhol árnyékos helyet is biztosítanak – a kánikulában fokozottan odafigyelnek az állatokra a marosvásárhelyi állatkertben.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtöki figyelmeztető előrejelzése szerint hétfő reggelig kánikulára és fokozott hőterhelésre lehet számítani az egész országban.
A felhőszakadás nyomán vasárnap megszűnt Jávárdi-vízesést máris helyreállította a gyimesközéploki önkormányzat. Munkagépekkel dolgoztak annak érdekében, hogy a patakot visszatereljék régi medrébe, a pallót is megjavították.
A parlament épülete előtt tiltakoznak a tanügyi szakszervezetek a 141-es törvény megszorító intézkedései és a közalkalmazotti bértörvény tervezetének előírásai miatt.
Két sárga jelzésű és egy narancssárga jelzésű hőségriasztást adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Románia államadóssága 2026-ban a GDP 61,6 százalékára, 2027-ben 63,4 százalékára emelkedhet, 2036-ra pedig megközelítheti a GDP 90 százalékát – derül ki az Európai Bizottság szerdán közzétett 2026-os konvergencia-jelentéséből.
A pártok vállalták, hogy csütörtökön egyeztetnek egy kisebbségi kormány támogatásának feltételeiről, és pénteken ismertetik a következtetéseiket – jelentette ki szerda este egy kolozsvári sajtóeseményen Nicușor Dan.
szóljon hozzá!