
Közösen megyünk az úton, és Istentől kapott adományainkkal gyarapítjuk egymást – vallja a plébános
Fotó: Popa Marius
A segesvári Szent József-plébániatemplomban az elmúlt vasárnap mutatta be első szentmiséjét az egyházközség újonnan érkezett plébánosa, Ágoston Ferenc. A város nem ismeretlen számára, mert a közeli Székelyszálláson született, és diákkorában gyakran járt oda.
2020. augusztus 27., 12:452020. augusztus 27., 12:45
Az otthonosság jó érzését tapasztalta meg a templomi közösségben: a „szentföldnek” nevezett Kis-Küküllő mentéről sokan élnek ma Segesváron, és számos ismerőssel találkozott a szentmise után. Noha csak tizennégy évet élt szülőfalujában, érzi: „enyéim közé jöttem”.
Kevés megszakítással a leghosszabb időt, 27 évet Gyulafehérváron élt: tíz évig tanult és tizenhét évig tanított. 1990 és 1992 között Würzburgban a Julius Maximilian Egyetemen pasztorálist tanult és doktorátust szerzett.
Megtapasztalta, hogy sokkal könnyebb akár könyvet is írni erről a témáról, mint megvalósítani – sok az előítélet és a megrögzöttség.
Három könyv és félszáznyi tanulmány
Németországban sokat tanult: más világ, és az egyházi élet is másmilyen. De tudta, hogy honnan jön és hová tér majd vissza. Ott az emberek kicsit másabban élik meg a hitüket. Lehet, hogy ritkábban járnak templomba, de az anyagiak mellett sok időt áldoznak hitvalló cselekedetekre. Általuk tapasztalta meg, hogy milyen fontos a diakónia, azaz a szeretetszolgálat. Az egymásért, a rájuk bízottakért, keresztény testvéreikért való felelősségvállalást később kispapjainak is tanította – amint az apa és anya is felelősek a gyermekeikért, még ha minden gondjukat nem is tudják megoldani.
Az elmúlt 18 év során a Szatmári Egyházmegyében, Krasznabélteken szolgált. Előbb plébániáján jött létre a szociális-karitatív munkáért felelős csoportot, majd az egyházmegye minden plébánián működő hasonló közösségek tevékenységét koordinálta. Megtapasztalta, mennyire leleményes a szeretet.
Befejeződött a gyergyóditrói községháza felújítása, hivatal munkatársai visszaköltöztek az épületbe. A lakosság ismét a megszokott helyen intézheti ügyeit, a korszerűsített épület homlokzatára pedig a magyar nyelvű Községháza felirat is visszakerült.
A bruttó minimálbér jelenlegi szinten tartását kéri a kormánytól 2027-re a kis és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia.
Biztosítási kötvények hamisításával próbált bankhitelt szerezni egy cég tulajdonosa Hargita megyében. A rendőrség kedden több házkutatást is tartott a cég munkapontjánál, valamint a tulajdonosnál.
A korábbi gyermekgondozási díj teljes összegének megfelelő támogatást kaphatnának azok a szülők, akik a gyermeknevelési szabadság ideje alatt visszatérnek dolgozni. Az erről szóló törvénytervezetet kedvezően véleményezte a szenátus szakbizottsága.
Egymást hibáztatja a volt és a jelenlegi munkaügyi miniszter a fogyatékossággal élő személyekről jelentett vitatott adatok miatt. A botrány nyomán Románia a helyreállítási tervhez kapcsolódó uniós támogatások egy részét is elveszítheti.
Megkapta az építkezési engedélyt a Csíkszereda zsögödi részére tervezett Dracula Park Transylvania. A beruházó Lénárd András bejelentése szerint egy újabb, fontos mérföldkőhöz érkezett a nagyszabású élménypark előkészítése.
A jelenlegi 4325 lejről 4652 lejre emelné 2027-ben a bruttó minimálbért az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS). A szakszervezeti szövetség átlátható, méltányos számítási módszert és a minimálbér befagyasztásának elkerülését szorgalmazza.
November 6-a, péntek az utolsó nap, amikor a gazdák benyújthatják a kérelmüket az aszály sújtotta kukorica- és napraforgótermés után járó rendkívüli támogatásra – hívta fel a figyelmet kedden a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Az ősz színeit kedd reggelre a frissen hullott hó fehérsége törte meg Hargitafürdőn.
Romániában több mint négyezer gyermek szenved 1-es típusú cukorbetegségben, a kezeléshez való hozzáférést, a metabolikus betegségek megelőzését és az egészségnevelést a legfontosabb prioritások közé kell sorolni – jelentette ki az egészségügyi miniszter.
szóljon hozzá!