
Közösen megyünk az úton, és Istentől kapott adományainkkal gyarapítjuk egymást – vallja a plébános
Fotó: Popa Marius
A segesvári Szent József-plébániatemplomban az elmúlt vasárnap mutatta be első szentmiséjét az egyházközség újonnan érkezett plébánosa, Ágoston Ferenc. A város nem ismeretlen számára, mert a közeli Székelyszálláson született, és diákkorában gyakran járt oda.
2020. augusztus 27., 12:452020. augusztus 27., 12:45
Az otthonosság jó érzését tapasztalta meg a templomi közösségben: a „szentföldnek” nevezett Kis-Küküllő mentéről sokan élnek ma Segesváron, és számos ismerőssel találkozott a szentmise után. Noha csak tizennégy évet élt szülőfalujában, érzi: „enyéim közé jöttem”.
Kevés megszakítással a leghosszabb időt, 27 évet Gyulafehérváron élt: tíz évig tanult és tizenhét évig tanított. 1990 és 1992 között Würzburgban a Julius Maximilian Egyetemen pasztorálist tanult és doktorátust szerzett.
Megtapasztalta, hogy sokkal könnyebb akár könyvet is írni erről a témáról, mint megvalósítani – sok az előítélet és a megrögzöttség.
Három könyv és félszáznyi tanulmány
Németországban sokat tanult: más világ, és az egyházi élet is másmilyen. De tudta, hogy honnan jön és hová tér majd vissza. Ott az emberek kicsit másabban élik meg a hitüket. Lehet, hogy ritkábban járnak templomba, de az anyagiak mellett sok időt áldoznak hitvalló cselekedetekre. Általuk tapasztalta meg, hogy milyen fontos a diakónia, azaz a szeretetszolgálat. Az egymásért, a rájuk bízottakért, keresztény testvéreikért való felelősségvállalást később kispapjainak is tanította – amint az apa és anya is felelősek a gyermekeikért, még ha minden gondjukat nem is tudják megoldani.
Az elmúlt 18 év során a Szatmári Egyházmegyében, Krasznabélteken szolgált. Előbb plébániáján jött létre a szociális-karitatív munkáért felelős csoportot, majd az egyházmegye minden plébánián működő hasonló közösségek tevékenységét koordinálta. Megtapasztalta, mennyire leleményes a szeretet.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!