
Vesztegzár alatt. Oda kell figyelni, hogy ne terjedjen tovább a járvány
Fotó: Bíró Blanka
Kedden is folytatódott a kényszervágás a sepsiszentgyörgyi Őrkő negyedben a sertéspestis miatt. A fertőzött területeken vesztegzárat rendeltek el.
2019. február 05., 22:132019. február 05., 22:13
Sikó Barabási Sándor a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője kedden este arról tájékoztatott, hogy
Összesen 127 sertést öltek meg és temettek el a hatóság emberei. Ezzel az Őrkőn felszámolták a teljes sertésállományt, elvégezték az elsődleges fertőtlenítést, a következő napokban folytatódik a fertőtlenítés. A tulajdonosok, akik eddig nem jelentették be az állataikat, és azok mégis megbetegszenek, már nem kérhetnek kártérítést az államtól – figyelmeztet a főállatorvos.
A vesztegzár feloldásáról az állategészségügyi hatóság értesíti a lakosságot. Közben újabb sertéspestis fertőzésgócot igazoltak a laboratóriumi vizsgálatok a Sepsiszentgyörgytől hét kilométerre levő Sepsikőröspatakon egy gazdaságban, ahol 17 sertést tartottak. Az állatokat elpusztították, és eltemették, a háztartást fertőtlenítették. Itt is vesztegzárat rendeltek el:
A következő napokban felleltározzák a Sepsiszentgyörgyön és a környező falvakban levő sertésállományt. Felhívják a gazdák figyelmét, hogy azonnal jelentsék az állatorvosnak, ha a sertés megbetegszik. „Ha az állat elpusztul, ne dobják ki, mert az bűncselekménynek minősül. Ne vásároljanak bellérektől ellenőrizetlen eredetű állatot” – részletezte Sikó Barabási Sándor. A főállatorvos ugyanakkor azt javasolja, hogy
„Külön csizmába járjanak be az ólba, ne etessék a disznót húst tartalmazó ételmaradékkal. Ha állatorvos megy be a sertéseket ellenőrizni, ő is fertőtlenítse a cipőjét” – hívja fel a figyelmet Sikó Barabási.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!