
Fotó: Kocsis B. János
A romániai vérközpontok közül elsőként a sepsiszentgyörgyi intézményben szereltek fel fertőtlenítőkaput. A felszerelést Kovászna Megye Tanácsának húszezer lejes támogatásából vásárolták.
2020. május 20., 21:172020. május 20., 21:17
Önmagában az is premiernek számít, hogy egy megyei önkormányzat, nem nézve, kihez tartozik az intézmény (az Országos Hematológiai Intézethez), segít a szükséges védőfelszerelések beszerzésében – emelte ki a szerdai sajtótájékoztatón dr. Andrei Rosin, a Kovászna Megyei Vérközpont igazgatója.
Korábban is kiemelten figyeltek a higiéniára, ám a fertőtlenítőkapunak köszönhetően tovább csökken a fertőzésveszély, ami a véradók, a vérre szorulók és az alkalmazottak biztonsága szempontjából is fontos. A járvány időszakában kevesebb vérre volt szükség, véradó is kevesebb jelentkezett, ám az igazgató arra a kéri a háromszékieket,
„A vérközponttal kötött együttműködési megállapodás értelmében húszezer lej értékben tudtunk védőfelszerelést és fertőtlenítőszert biztosítani. Nem azt néztük, hogy ki az intézmény fenntartója, hanem amint jelezték, hogy nehézségeik vannak a védőfelszerelések beszerzését illetően, megkerestük a jogi és pénzügyi megoldást, hogy segíteni tudjunk” – mondta a sajtótájékoztatón Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
Fotó: Kocsis B. János
A támogatásból a fertőtlenítőkapu mellett még 35 arcpajzsot, 1500 sebészeti maszkot, 50 liter fertőtlenítőszert, 2250 pár egyszer használatos kesztyűt és 100 egyszer használatos köpenyt biztosítottak az intézménynek.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!