Hirdetés
Hirdetés

Oktatás járványidőben: a szülőknek is lehet beleszólásuk

A diákoknak egy sor járványügyi intézkedést is be kell tartaniuk az iskolában •  Fotó: Veres Nándor

A diákoknak egy sor járványügyi intézkedést is be kell tartaniuk az iskolában

Fotó: Veres Nándor

Az iskolák vezetőségi tanácsa dönthetett arról, milyen oktatásügyi intézkedésekkel kezdik meg a tanévet úgy, hogy közben a járványügyi kötelezettségeket is betarthassák. A Magyar Szülők Szövetségének elnökével, Csíky Csengelével beszélgettünk arról, hogyan élhetnek a szülők jogaikkal ahhoz, hogy oktatásügyi változásokat érjenek el gyerekeik érdekében.

Hajnal Csilla

2020. szeptember 21., 12:332020. szeptember 21., 12:33

Az ország néhány tanintézménye úgy döntött, hogy rövidebb időtartamú tanórákat vezet be, így a diákoknak rövidebb időt kell maszkban, iskolapadban tölteniük.

A legtöbb iskolában azonban nem lettek rövidebbek az órák, csak a szünetek gyakorisága és hossza csappant meg.

A vonatkozó javaslat kitért arra is, hogy az órák időtartamát csökkentsék, amennyiben nem lesznek rövidebbek, akkor negyedórás szüneteket iktassanak be, hogy tudjanak megpihenni a gyerekek is. Ez nem rendelkezés formájában jelent meg, hanem csak ajánlatként, így az intézmények maguk dönthettek arról, alkalmazzák-e vagy sem.

Idézet
Abszolút szabad kezet kaptak ebben a tanintézmények, hogy ki hogyan oldja meg. Ebből az lett, hogy órák hosszát ülnek benn a gyerekek az iskolapadban szünet nélkül.

„Azokat a bizonyos negyedórás pihenőket, amelyeket a minisztérium javaslatként küldött, nem tartja be a legtöbb tanintézmény. Sok iskola másfél óránként öt percet ad, és akkor az alatt az öt perc alatt a diákok kimennek a mosdóba libasorban. Ezért van az, hogy a szülőknél joggal veri ki a biztosítékot, hogy a gyerek hét-nyolc órát bent ül a tanintézményben, és közben nincs szünete,

a pedagógusok megpróbálják a lemaradást is behozni, és az új anyaggal is foglalkozni.

A gyerekek naponta 8–12 órát tanulnak, ebből bent vannak a tanintézményben hét órát, minimális mozgási lehetőséggel, de folyamatosan követik egymást a tanórák, utána hazajönnek, és sokszor még online platformon is van tanóra” – világított rá szülőként és a Magyar Szülők Szövetségének elnökeként is Csíky Csengele a szülők aggályaira. Úgy véli, ez így nem lesz működőképes, és szerinte az órák időtartamának csökkentése mielőbbi cselekvést igénylő, kijavítandó gondot jelent a tanügyben.

Tömbösítve, negyedórás pihenőkkel

Az órák hosszának megtartása ott működik jól, ahol alkalmazzák az interdiszciplinaritást és tömbösítve tartják az órákat – tette hozzá Csíky Csengele. „Van heti négy román óra, hétfőn tartanak kettőt tömbösítve, és csütörtökön is kettőt egyben, és két óra között egy negyedórás pihenőszünet van. Ezek most valóban tudnak működni, megvan rá a lehetőség. Ott, ahol a hibrid oktatást alkalmazzák, mert sok a gyerek, nem felel meg az infrastruktúra az elvárásoknak, úgy oldották meg, hogy két óra fizikai és két óra online jelenlét.

Idézet
A profizmus teljes hiányát jelenti a klasszikus, hagyományos oktatásunkat belegyömöszölni ebbe a mostani helyzetbe”–

véli a szövetség vezetője.

A szülők beleegyezésével és közreműködésével

Amikor az órarendet összeállítja a tanintézmény, akkor azt jóvá kell hagynia az iskola vezetőségi tanácsának, ennek tagja az iskolai szülőbizottság elnöke is, ha ő nem írja alá, akkor az nem érvényes.

Hirdetés

Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke arra kéri a szülőket, hogy használják jogaikat, hiszen nem az a megoldás, hogy a közösségi oldalakon elégedetlenkedünk, hanem az, hogy a jogainkat és lehetőségeinket használjuk, ennek pedig ez a módja. „Az osztályok és az iskola szülőbizottságának elnöke össze kell üljön, közösen meg kell beszéljék, hogy mit szeretnének és mit nem, és amikor a vezetőtanács gyűlésezik, akkor be kell mutatni a szülők javaslatát” – javasolta Csíky Csengele.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 16., csütörtök

Döntött a kormány: ennyi adóhátralék után kerülhet fel valaki a „szégyenlistára”

A magánszemélyek 1200 lej, a jogi személyek pedig 5000 lej fölötti adótartozással kerülhetnek fel az úgynevezett „szégyenlistára” – közölte csütörtökön Ioana Dogioiu kormányszóvivő.

Döntött a kormány: ennyi adóhátralék után kerülhet fel valaki a „szégyenlistára”
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Több mint százezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak

Csütörtökön elfogadott határozata szerint mintegy 114 ezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak 2026-ban az Országos Nyugdíjpénztáron keresztül.

Több mint százezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak
2026. április 16., csütörtök

Kegyetlenül bántalmazta egy csapat fiatal, azóta úgy emlegetik: „a vert bácsi”

Nyolc nap után hazaengedték a kórházból a húsvéthétfőn megtámadott, közel nyolcvanéves férfit. A felsőrákosi bántalmazás nemcsak testi sérüléseket okozott: a faluban azóta sokan kiszolgáltatottságot, bizalmatlanságot és dühöt éreznek.

Kegyetlenül bántalmazta egy csapat fiatal, azóta úgy emlegetik: „a vert bácsi”
2026. április 16., csütörtök

Kiderült, hogy mi okozta a Maros szennyezését

Vécébe dobott fehérnemű miatt dugult el a szennyvízlefolyó és okozott szennyezést Marosvásárhelyen, a Maroson a napokban.

Kiderült, hogy mi okozta a Maros szennyezését
Kiderült, hogy mi okozta a Maros szennyezését
2026. április 16., csütörtök

Kiderült, hogy mi okozta a Maros szennyezését

Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Idén még nem tervez újabb csomagolóanyagokat bevonni a betétdíjas rendszerbe a RetuRo

Idén várhatóan nem vonnak be új csomagolóanyagokat a betétdíjas rendszerbe (SGR) – nyilatkozta csütörtökön az ezt működtető RetuRo vállalat kommunikációs igazgatója.

Idén még nem tervez újabb csomagolóanyagokat bevonni a betétdíjas rendszerbe a RetuRo
2026. április 16., csütörtök

Az európai átlag háromszorosa az infláció Romániában

Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 9 százalék.

Az európai átlag háromszorosa az infláció Romániában
2026. április 16., csütörtök

Biciklisek hibái miatt történik a legtöbb súlyos baleset Hargita megyében

A kerékpárosok szabályszegései jelentik továbbra is a legsúlyosabb közúti balesetek fő okát Hargita megyében. Ez a jelenség már öt éve tart, azóta a gyorshajtás a második helyre szorult a baleseti okok között.

Biciklisek hibái miatt történik a legtöbb súlyos baleset Hargita megyében
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Naponta mintegy hétmillió lejt fizettek a biztosítók a CASCO-val rendelkező ügyfeleknek

Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).

Naponta mintegy hétmillió lejt fizettek a biztosítók a CASCO-val rendelkező ügyfeleknek
2026. április 16., csütörtök

Itt mindenki bolyais! – Marosvásárhelyen találkoztak idén a térség Bolyai nevet viselő iskolái

Elkezdődött Marosvásárhelyen a Bolyai nevet viselő Kárpát-medencei iskolák 22. találkozója. Kilenc intézmény tanárai és diákjai gyűltek össze, hogy közösen idézzék fel a Bolyaiak örökségét, megismerjék egymás kultúráját.

Itt mindenki bolyais! – Marosvásárhelyen találkoztak idén a térség Bolyai nevet viselő iskolái
2026. április 16., csütörtök

Szinte az összes levélszavazatot feldolgozták

Közzétette a levélszavazatok legfrissebb adatait a Nemzeti Választási Iroda: eddig több mint 355 ezer levélszavazat érkezett be, ezek döntő többségét már fel is dolgozták.

Szinte az összes levélszavazatot feldolgozták
Szinte az összes levélszavazatot feldolgozták
2026. április 16., csütörtök

Szinte az összes levélszavazatot feldolgozták

Hirdetés