Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:32

Külön egységet hoznak létre a SRI-n belül, amely a korrupció visszaszorításával foglalkozik majd

21:24

A mérkőzés feléig bírták a sapientiások Galac ellen

21:10

Kiskorú betörők hatoltak be a házába mialatt kórházban feküdt, de a szomszéd résen volt

21:09

Kitartott a GYHK korai előnye a székely hokirangadón

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Gépjárműadó: mennyit fizetünk jövőtől?

Harmadikos diák tombolt az iskolában, pedagógusok is megsérültek

Hármas ikrek születtek a csíkszeredai kórházban

Már ma éjszaka éles fordulás várható az időjárásban

Újabb részlet derült ki a szépvízi tragédia kapcsán

Szondy Zoltán a Lex Novákról: ez gyakorlatilag egy bohócparádé

Gépjárműadó: mennyit fizetünk jövőtől?

Csendesebb lehet az idei szilveszter a megszokottnál

A legmagasabb szinteken is elismerték Prohászka-Rád Boróka oktatói munkáját

Az RMDSZ színeiben folytatná Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós függetlenként megválasztott polgármestere

Objektív mérési skála nélkül nem sokat ér a szagtörvény

Szaglás kérdése. Kellemes vagy kellemetlen a vendéglőkből áradó sültszag?

Fotó: Haáz Vince

Még a nyáron (július 13-án) jelent meg a Hivatalos Közlönyben egy 2005-ben elfogadott törvény módosításaként az a jogszabály, amely a kellemetlen szagok és ezek egészségkárosító hatása ellen nyújtana törvényi védelmet. A gond csak azzal van, hogy egy rendkívül szubjektív érzékelést próbál keretek közé szorítani, objektív mérési skála nélkül. Magyarán: míg a zajszennyezést lehet objektíven mérni, a szaglószerveink által érzékelt kellemetlen szagokat nem.

Hajnal Csilla

2020. október 10., 15:582020. október 10., 15:58

Bár a legtöbben a környezetőrségek hivatalait keresik meg szaglószerveikre kellemetlen bejelentéseikkel, a szagtörvény gyakorlati ellenőrzése és következményeinek megítélése nem az említett hatóság hatásköréhez tartozik, ezért nem is tudnak semmit lépni.

A törvény azt mondja, hogy a szag az egészségügyi minisztérium hatáskörébe tartozik, akkor azt én nem tudom megoldani, hiába szeretném. A zajszennyezés esetében is ugyanígy van, vagyis ha az én lakásomban van zaj, akkor az az én egészségemet károsítja.

Az ipari létesítmények zajszintjének ellenőrzése tartozik hozzánk, de az is csak az ipari létesítmény kerítésénél mérhető” – magyarázta lapunknak Székely Annamária, a Maros Megyei Környezetőrség főfelügyelője.

A zajszennyezés ipari kezelése

A lakásban 45 decibel (dB), a lakás külsejénél 50 dB a törvény által szabályozott zajszint, és ennek a betartása is a közegészségügyi igazgatóság hatáskörébe tartozik. Az ipari zónákban 65 dB a megengedett érték, és ezek ellenőrzése tartozik a környezetőrséghez. „Érkezett olyan bejelentés, hogy a marosvásárhelyi vegyipari kombinátnál 53 dB a zajszint, de azzal nincs mit kezdjünk, mivel az ipari zóna, ott tehát 65 lehet a megengedett dB-érték, ráadásul a kombinát kerítésénél mérhetem csak. A zaj nem is egyenletesen növekszik, hanem logaritmikusan nő, azaz ötventől hatvanig nem tízzel, hanem tízszer magasabb a zajszint értéke” – fejtette ki részletesen a zajszennyezés törvényes kereteit Székely Annamária.

Szubjektív érzékelést objektíven mérni

A terjengő szagok által okozott kellemetlenségeket jelezni lehet ugyan a megyei közegészségügyi hivataloknak, mert

a szagtörvény alkalmazása elméletileg az egészségügyi minisztérium intézményeinek a feladatköre, de nehéz objektív skálán bizonyítani azt, hogy valóban káros a környezet számára a jelentett szag, ráadásul a szaglás elég szubjektív érzékelés

– mutatott rá a törvény gyakorlatba ültetésének nehézségeire Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője. „Az emberi egészség számára káros környezetszennyező tényezőket eddig is igyekeztünk kiszűrni, ezen felül nem nagyon tehetünk semmit.

Nehéz bizonyítani azt, ha valakinek egy szag okoz-e kárt, és mivel szubjektív megítélésről van szó, nehéz objektíven eljárni. Büntetést kellene kiróni, be kellene zárni vagy meg kellene szüntetni a bűzt kibocsátó tevékenységet, de a bíróságon nehéz bizonyítani, hogy kárt okozott az a bizonyos szag valakinek

– világított rá a törvény gyakorlatba ültetésének nehézségeire a közegészségügyi igazgatóság vezetője.

A túl hangos eszközök használóit meg lehet bírságolni, de ha a kukákból árad a bűz, az ellen nem lehet mit tenni. Képünk illusztráció

Fotó: Haáz Vince

Tar Gyöngyi hozzátette, nehéz szubjektív érzékelésnél skálát felállítani, ami alapján objektíven eldöntjük, hogy mi kellemes és mi kellemetlen, akkor is ha a feljelentő beenged, mert neki érdeke, hogy bizonyítsuk, hogy valami nincs rendben. „A tömbházlakásban való kutya- és macskatartás a polgármesteri hivatalok hatáskörébe tartozik, szabályozva van, hogy hány háziállatot lehet tartani, és ha ezt valaki túllépi, akkor az önkormányzat köteles eljárni az ügyben. De például a sült krumpli illata valaki számára lehet egészen kellemes, míg más mondhatja azt, hogy számára ez kellemetlen, mert hozzá egész nap árad be a sült krumpli szaga egy közeli vendéglő konyhájából, de akár a fodrászatból áradó szerek szaga is érinthet kellemetlenül valakit.

Nincs mit kezdeni ezzel a törvénnyel, ami csak vitát fog szülni, de eredményre nem fog vezetni

– összegezte az igazgatóság vezetője, aki úgy véli, elég gyengén áll a terepismerettel, a gyakorlati munka ismeretével az, aki ezt a törvényt kidolgozta.