Nyomásgyakorlást remélnek medveügyben

Kedden ül össze legközelebb az év eleje óta tevékenykedő nagyragadozó platform, amelynek tagjai kidolgoztak egy prioritási listát a medvékkel való együttéléshez szükséges teendőkről. A platformot az Európai Bizottság Környezetvédelmi Igazgatóságának megrendelésére hozták létre, három EU-tagországban működik ilyen szerveződés, a romániai platform Hargita megyében tevékenykedik. A Hargita megyei regionális platformnak számít, amelyben a medvékkel való együttélés tekintetében felmerült problémák különböző érintettjei – állattartó gazdák, méhészek, valamint vadgazdák képviselője, polgármester, a megyei tanács illetékesei, természetvédelmi civil szervezet, illetve a környezetvédelmi ügynökség képviselője –, összesen mintegy tizenöt tag vesz részt – tájékoztatott Benke József, a Zetelaka és Társai Vadásztársaság vezetője, aki szintén tagja a platformnak. A megbeszélésen ugyanakkor részt vesznek az európai platform tagjai, európai ernyőszervezetek, például az Európai Földtulajdonosok Szervezete, az Európai Vadász és Természetvédő Egyesületek Föderációja.

Kiegyenlítődnek az erőviszonyok? Külföldi szakértők jönnek Csíkszeredába

Csíkszeredában ülésezik jövő héten a nagyvadak és az ember együttélésével foglalkozó európai uniós platform, a rangos szakmai eseményre tíz-tizenöt európai ország képviselőit várják. A találkozó központi témája a medvekérdés lesz.

A csoport által kidolgozott prioritási lista első helyén az áll, hogy

regionálisan szabályozni kell a medveállományt, egyrészt prevenciós módon, egyszersmind javítva az állomány minőségét a gondos szelekcióval, másrészt beavatkozási kvótával.

A platform jelentésben továbbítja a prioritási listát az Európai Bizottság Környezetvédelmi Igazgatóságának, és mint azt Benke József elmondta, ő azt szeretné, ha ezt a román kormánynak is elküldenék, hogy mihamarabb megtörténjenek a szükséges lépések a medveproblémák megoldása ügyében. Bízik benne, hogy az EB tájékoztatása révén nő majd a nyomásgyakorlás a kormányon a medveproblémák rendezése érdekében. „Ez egyike azoknak a csatornáknak, amelyeken keresztül nyomást kell gyakorolni” – fogalmazott a szakember, aki

abban is reménykedik, hogy a szenátus után a képviselőház is megszavazza majd a medvepopuláció szabályozása érdekében éves kilövési kvótákat előíró törvénytervezetet, így legalább jövő évtől elkezdődhet majd a probléma rendezése.

A helyzet megoldása azért is sürgető, mert – mint arról a vadgazdálkodási szakember már korábban is panaszkodott, mivel

a kormány bukása és a környezetvédelmi miniszter lemondása óta a szaktárca nem adott ki rendkívüli kilövési engedélyeket még a problémás, veszélyes medvék ártalmatlanítására sem.

A tárca államtitkári tisztségű vezérigazgatója távozásakor ugyan elbírált néhány ilyen jellegű kérelmet a minap, de azoknak a többségét is elutasította, így nem kaphatott kilövési engedélyt például a Nagy-Küküllő Vadásztársaság sem a Székelyudvarhely határában elgázolt és emiatt megsérült, veszélyt jelentő medve ártalmatlanítására – mondta el Benke József.