
Előrelépés következhet medveügyben? Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Csíkszeredában ülésezik jövő héten a nagyvadak és az ember együttélésével foglalkozó európai uniós platform, a rangos szakmai eseményre tíz-tizenöt európai ország képviselőit várják. A találkozó központi témája a medvekérdés lesz – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
2019. november 14., 16:172019. november 14., 16:17
2019. november 15., 11:302019. november 15., 11:30
Az október 2. és november 2. között lezajlott, a medvetémások bejelentésének fontosságát hangsúlyozó kampányról tartott foghíjas beszámolót egy csütörtöki sajtótájékoztatón Borboly Csaba megyeitanács-elnök és Demeter László biológus, az intézmény tájgazdálkodási munkacsoportjának vezetője.
A kampány célja az volt, hogy tudatosítsák a lakosságban a bejelentések fontosságát. Az akció kezdetén három feladat elvégzését kérték minden olyan személytől, aki medvét lát, kár érte vagy medvetámadás áldozatául esett. Minden esetben tárcsázzák a 112-es egységes segélyhívószámot, jelentsék az esetet az illetékes polgármesteri hivatalban, és az információkat küldjék el a vadkar@hargitamegye.ro e-mail-címre. A csütörtöki kiértékelőn
Állítását ehelyett azzal támasztotta alá, hogy az augusztusban élesített Ro-Alert rendszeren keresztül a kampány kezdetéig, azaz két hónap alatt 22 riasztást küldtek ki medve miatt, a kampány hónapjában pedig 13-at. Ez a megyei tanácselnök szerint azt jelenti, hogy megnőtt a lakossági bejelentések száma a 112-es egységes segélyhívószámon.
A kárbejelentések esetében még ennél is homályosabb eredmények születtek: Borboly csak arról tudott beszámolni, hogy a kampány ideje alatt 28 kárigénylést nyújtottak be, azt azonban már nem tudta megmondani, hogy a korábbi hónapokban miként alakult ez a szám. Igaz, kérdésünkre javasolta, hogy a tavalyi 180 esetet osszuk el 12-vel, és akkor megtudjuk, hány eset történt tavaly havonta, az viszont egyértelmű, hogy egy ilyesfajta összehasonlítás statisztikai szempontból értelmetlen. Meglátásunk szerint ugyanis nem pontosan 15–15 eset történt tavaly minden hónapban, ráadásul a medvepopuláció növekedése miatt a két évet sem lehet összehasonlítani.
Következtetéseket csak úgy lehetett volna levonni, ha például a nyári hónapokban és szeptemberben jegyzett kárbejelentésekhez hasonlítják a kampány számait, így azonban
Borboly arra is kitért, hogy bár a kampánynak vége, az alatta népszerűsített célok továbbra is érvényesek, ezután is számítanak a lakosságra a bejelentések és kárigénylések terén.
A sajtótájékoztató második felében egy jövő héten esedékes nagyszabású eseményről árultak el részleteket. Kiderült ugyanis, hogy kedden Csíkszeredában ülésezik a nagyvadak és az ember együttélésével foglalkozó európai uniós platform. Mint a szakmai szervezet hivatalos weboldalán olvasható, a fajmegőrzést és -kezelést tekintve a négy európai nagyragadozófajt (barna medve, farkas, eurázsiai hiúz és rozsomák; utóbbi a menyétféle ragadozók legnagyobb testű faja) a legnagyobb kihívást jelentő fajok között tartják számon az Európai Unióban. Ennek egyik okát a szükségleteik jelentik, amelyek összeütközésekhez vezethetnek a különböző emberi tevékenységekkel, mint a mezőgazdálkodás, a vadászat vagy a rekreáció.
2014 júniusában hivatalosan is létrejött az emberek és a nagyragadozók együttélésével foglalkozó EU-s platform, amely gyakorlati megoldásokat keres a konfliktusok csökkentésére. Emellett találkozókat és workshopokat szerveznek, hogy a különböző területeken élő emberek lehetőséget kapjanak a tapasztalatok megosztására, valamint a problémák és a lehetséges megoldások megvitatására. Ehhez hasonló várható jövő héten Csíkszeredában is, ahol Demeter László elmondása szerint tíz-tizenöt európai ország képviselői lesznek jelen.
A találkozón a Hargita megyei tanácskozások eredményeit mutatják majd be szélesebb körben helyi, országos és nemzetközi meghívottaknak, illetve ők is ismertetik saját tevékenységüket. Az üléssel kapcsolatosan Borboly azt is elmondta, hogy csalódott az új kormányban, mert
A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától (helyi idő szerint, romániai idő szerint 9 órától) kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az országgyűlési választás eredményeinek közlését.
Helyi idő szerint délután három (romániai idő szerint négy) óráig a választópolgárok 66,01 százaléka voksolt a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Ez minden eddiginél nagyobb arány, az időszakot tekintve.
Helyi idő szerint kora délután egy óráig a választásra jogosultak 54,14 százaléka szavazott a magyarországi országgyűlési választáson. Ehhez képest a 2024-es romániai parlamenti választáson 52,33 százalékos volt a részvétel a teljes nap folyamán.
Új csengettyűre cserélték a régit Szentegyházán, a felszegi falurészen. Az ottlakók kezdeményezésére és az önkormányzat támogatásával megvalósult csengettyűt szombaton, ünnepélyesen adták át.
Tűz ütött ki vasárnap reggel a Vâlcea megyei Costești község területén lévő ortodox Beszterce-kolostorban, az apácák szállásául szolgáló épületben.
Harmadjára tett közzé részvételi adatokat a magyarországi országgyűlési választásról vasárnap a Nemzeti Választási Iroda helyi idő szerint tizenegy után, romániai idő szerint délben.
Leadta szavazatát vasárnap reggel a magyarországi országgyűlési választások alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje is.
Másodjára tettek közzé részvételi adatokat a vasárnapi magyarországi országgyűlési választások alkalmával, és ezek is azt mutatják, hogy korábban nem látott magasságokban a szavazási kedv.
Zajlik a voksolás a magyarországi országgyűlési választáson. Este hét óráig – romániai idő szerint nyolc – mintegy 7,5 millió választópolgárt várnak a magyarországi szavazókörökben az urnákhoz.
A gyorshajtásnak is van határa, ma minden bizonnyal ez 248 km/óra – ennyivel mértek be egy sofőrt a rendőrök szombaton délután az észak-erdélyi autópályán.
szóljon hozzá!