Utoljára négy évvel ezelőtt szerveztek országos szintű vizsgát az iskolaigazgatók és aligazgatók számára. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Országos szinten egységes írásbeli vizsgával szervezik meg az iskolaigazgatói versenyvizsgákat július elején – közölte nemrég a tanügyminiszter. Augusztus 31-én ugyanis lejár minden iskolaigazgatónak és aligazgatónak a versenyvizsgával szerzett mandátuma. A vizsga második szakaszába csak azok jutnának be, akik sikerrel vették az írásbelit, azaz elérték a hetes osztályzatot, legalábbis így tervezi a minisztérium.
2021. április 13., 10:502021. április 13., 10:50
2021. április 13., 12:362021. április 13., 12:36
A közszolgálati televízió adásában Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter nemrégiben azt nyilatkozta, hogy
Ám amennyiben a járványhelyzet miatt a vizsgát nem lehet júliusban megszervezni, erre közvetlenül a következő tanév szeptemberi kezdete után kell sort keríteni. Elképzelése szerint az egységes írásbelit július első hetében szerveznék, és két szakaszban zajlana,
Vannak igazgatók, akiknek szeptemberben, illetve másoknak január elején járt le a kinevezése, augusztus 31-én viszont mindenkinek lejár a versenyvizsgával szerzett mandátuma.
A megyei főtanfelügyelőkkel és helyetteseikkel tartott közös videókonferencián is beszélt már az oktatási szaktárca vezetője az esedékes igazgatói versenyvizsgákról – tudtuk meg Illés Ildikótól, Maros megye főtanfelügyelő-helyettesétől. „A miniszter azért szervezné júliusban a versenyvizsgát az igazgatóknak, aligazgatóknak, mert augusztusban lejár mindenkinek a versenyvizsgával szerzett mandátuma.
– fejtette ki Illés Ildikó, hozzátéve, jó volna ezt megtartani mielőtt megkezdődne a tanév, de még kétséges, hogy beleférnek-e az időbe, hiszen a tanári címzetes vizsgákat, a nyolcadikosok és tizenkettedikesek országos vizsgáit is meg kell szervezni, ráadásul mindezt járványügyi korlátozások közepette. Egyelőre azonban
Varga László, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium igazgatója szerint érthető a minisztérium álláspontja, hiszen
„Más kérdés viszont, hogy ha figyelembe vesszük a járványügyi helyzetet, akkor ez most mennyire prioritás, de a miniszter dönti ezt el, mert neki van rálátása az oktatáspolitikára” – tette hozzá a főgimnázium vezetője. Mint elmondta, négy évvel ezelőtt egy elég sokat vitatott módszertan szerint került sor a versenyvizsgára, utólag változtattak is rajta, de majd eldől, hogy idén hogy képzelték el, miután megjelenik a módszertan.
A húsvétitojás-díszítés napjainkban újra reneszánszát éli, igaz, a legtöbben bolti festékanyagot használnak. A kézdivásárhelyi Opra Etelka azonban kizárólag növényi alapanyagból, hagyományos módon nyeri ki a Háromszékre leginkább jellemző színeket.
A nyárádszeredai önkéntes tűzoltók immár hatodik éve szerveznek csoportos locsolást. Húsvéthétfőn tűzoltóautóval vonulnak végig a kisváros utcáin és mindenkit alaposan meglocsolnak, ha kiáll a háza elé.
Szombaton elment otthonról, és nem tért vissza az a 16 éves marosvásárhelyi fiú, akit vasárnap már a rendőrséggel kerestetnek.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
szóljon hozzá!