Nincs pénz, nincs felnőttképzés Kovászna megyében

Kelemen Tibor

Fotó: Bíró Blanka

Leállt a felnőttképzés, nem tudnak tanfolyamokat szervezni, bár lenne rá igény a munkanélküliek és az alkalmazók részéről is, mondta el keddi sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója.

Bíró Blanka

2017. augusztus 22., 17:042017. augusztus 22., 17:04

Az intézményvezető rámutatott, a felnőttképzés problémáinak egyik oka, hogy elenyészően kevés pénzt kaptak erre a célra, a másik egy törvénykezési hiányosság, ugyanis

nincs tisztázva, hogy a vizsgabizottságok tagjait a minisztérium, vagy a tanfolyamot megrendelő ügynökség fizeti.

Kelemen kifejtette, 400-500 lej a bizottságok tagjainak díja, amúgy is kevés a keretük, ez a költség már nem fér bele. Gondot jelent ugyanakkor, hogy az oktatók számára nem vonzó a felnőttképzés, többnyire pedagógusok tanítanak, akik a tanfolyamokért a közoktatási rendszerben érvényes órabér mindössze egyharmadát kapják. Így történhetett meg, hogy a kevés rendelkezésükre álló pénzből meghirdettek ugyan néhány tanfolyamot, de egyetlen szolgáltató sem jelentkezett a licitre, mert nem tudják, miként fizetik ki. Törvénnyel kellene ezt a kérdést tisztázni, kidolgoztak ugyan erre egy jogszabályt, de azt államfő visszadobta.

Erre az évre a Kovászna megyei ügynökség 44 tanfolyamot tervezett be több mint 600 munkanélküli számára, erre 690 ezer lejes költségvetési keretet igényeltek. Ehhez képest 200 ezer lejt hagytak jóvá számukra, amit a költségvetésmódosításkor felére csökkentettek.

Eddig öt tanfolyamot sikerült elindítani, hetven munkanélkülit bevonva, ebből négy befejeződött, egyet felfüggesztettek. A vállalkozók a textiliparban, az őrző-védő szolgálatban igényelnének szakképzett munkaerőt, de hegesztőket, kereskedelmi dolgozókat is keresnek, a munkanélküliek részéről pedig a manikűrös-tanfolyamra lenne igény.

Az ügynökség jövőjéért aggódnak
Aggasztónak tartja Kelemen Tibor a kormány tervét, hogy jövőtől összevonná a munkanélküliségi alapot, és annak befizetését a munkavállalóra bízná. Szerinte, ez drámai következményekkel járna, veszélyezteti az ügynökség fenntartását. Jelenleg a munkaerő- ügynökség gyűjti be ezt az alapot, 0,5 százalékot a munkáltatótól és ugyanennyit a munkavállalótól, ebből fizetik a különböző juttatásokat, és fedezik az intézmény fenntartását. Megyénként változó, hogy a begyűjtött pénz több vagy kevesebb, mint a kiadás. Kovászna megye például deficites, júliusban például 44 ezer munkavállaló után az alkalmazók és alkalmazottak összesen 4,9 millió lejt fizettek be, ám a kiadásaik 5,6 millió lejre rúgtak. Ilyenkor a központi alapból egészítik ki a hiányt. Most kellene elkészítsék a jövő évi stratégiát, amit a korábbi mutatók alapján modelleznek, ám nagy a bizonytalanság, nem tudnak tervezni, ha a munkavállalóra bízzák a befizetést, félő, hogy az nem teszi meg – részletezte Kelemen Tibor.