
Vitás helyzetekre adhat okot az, hogy nem a tevékenységi kört meghatározó besorolás alapján határozták meg a szórakozóhelyekre vonatkozó korlátozásokat
Fotó: Veres Nándor
Olyan zavaros a bárok és kávézók működését szabályozó, a vonatkozó országos járványügyi határozattal összehangolt korlátozás, hogy a teljes bezárástól a belterek korlátozott megnyitásáig bármelyik előírás érvényes lehet a köznyelvben kávézóknak, bároknak vagy kocsmáknak nevezett, a törvény szerint a 5630-as CAEN-kód által meghatározott tevékenységet folytató vendéglátóegységekre.
2020. október 17., 10:442020. október 17., 10:44
2020. október 17., 20:202020. október 17., 20:20
Noha határozatot hozott erről pénteken a Hargita megyei vészhelyzeti bizottság, mégsem tudni pontosan, milyen feltételek betartásával működhetnek, sőt kinyithatnak-e egyáltalán a kávézók, bárok és kocsmák hétfőtől. Az erre vonatkozó korábbi határozat vasárnapig van érvényben, ennek értelmében 15 településen a kávézók, bárok és kocsmák csak kerthelyiségeikben fogadhatnak vendégeket, zárt térben nem.

Újabb járványügyi korlátozások lépnek életbe vasárnap késő estétől Hargita megyében a folyamatosan növekvő koronavírusos esetszámok miatt. A szigorításokat három kategóriára osztva közölte a megyei vészhelyzeti bizottság.
A megyei vészhelyzeti bizottság pénteken közzétett új határozatában arról rendelkezik, hogy vasárnap 23 órától nem engedélyezett a tevékenység a bárokban, klubokban és diszkókban. A fertőzési ráta alapján meghatározott korlátozások között ugyanakkor arról rendelkeznek, hogy azokon a településeken, ahol az elmúlt 14 napban az ezer lakosra jutó fertőzések száma nem haladta meg az 1,5-öt, a vendéglő, illetve kávézó típusú vendéglátóegységek működtethetik beltéri helyiségeiket is, legfeljebb 50 százalékos telítettséggel, 6-23 óra között. 1,5-öt meghaladó, de a 3-at nem túllépő, ezer lakosra jutó fertőzési ráta esetén is nyitva tarthatnak az említett egységek, de beltéri helyiségeik telítettsége nem haladhatja meg a 30 százalékot. A bezárási kötelezettség csak a 3-at meghaladó ezer lakosonkénti fertőzési rátájú települések egységeire vonatkozik.
hiszen működési engedélyükben egyaránt az 5630-as CAEN-kód, azaz a tevékenységi körüket meghatározó jelölés szerepel. Így tehát az összes ilyen egységre egyaránt érvényes a bezárási kötelezettség, illetve a beltereik korlátozott megnyitásának a lehetősége. Utóbbi ráadásul egyfajta „enyhítő korlátozás” az 1,5-ös fertőzési rátát meghaladó települések kávézói esetében, hiszen azok a héten zárva kellett tartsák beltéri helyiségeiket, vasárnap estétől viszont a 30 százalékos telítettséget nem túllépve ismét megnyithatják azokat, még akkor is, ha időközben valamelyest romlottak az adott településen a járványadatok.
A kialakult helyzet oka az, hogy járványügyi intézkedéseket a megyei vészhelyzeti bizottságok össze kellet hangolják a hét közepén megjelent országos határozattal. A megyei vészhelyzeti bizottság a múlt héten – akkor még önálló döntést hozva – a járvány terjedésének a megfékezése céljából rendelte el egyebek mellett a szórakozóhelyek beltéri helyiségeinek a bezárását. Az országos vészhelyzeti bizottság javaslata alapján viszont a héten a fertőzési ráta alapján meghatározott, korlátozott nyitvatartás mellett döntött a kormány az említett egységek esetében, Hargita megye egy részében viszont így enyhítéssé válhat az újabb járványügyi szigorítás.
– tudtuk meg Adrian Pănescutól, a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal szóvivőjétől. Így elvileg aszerint állapítják majd meg a helyhatóságok és a rendőrség, hogy nyitva tarthat-e egy-egy vendéglátóegység, hogy a megnevezésére melyik kifejezést használja. De egyelőre, vasárnap estig a megyei vészhelyzeti bizottság 28-as határozata szerint működhetnek az említett egységek, az új határozat csak vasárnap 23 órától lép érvénybe, és addig – amennyiben a belügyminisztérium kap még megkereséseket ezügyben – kiadhat egy pontosítást a vonatkozó szabályozással kapcsolatban a szaktárca – mondta a prefektusi hivatal szóvivője.
Arad nemcsak a gyász helye, a vértanúk bátorsága nemzedékeknek mutatott példát és adott erőt, ezért Arad arra is emlékeztet, hogy amit az ember a közösségéért tesz, kitörölhetetlenül tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.
A Székely himnusz születését, történelmi hátterét és közösségi jelentőségét bemutató vándorkiállítás nyílt meg a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A tárlat év végéig látogatható.
Csíkszeredában is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról, akik a szabadságért a legnagyobb áldozatot hozták.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu kedden kijelentette, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok többsége támogatná az előre hozott választások megtartását.
Több mint ötven ember jelenlétében zajlott az aradi vértanúkra való emlékezés kivégzésük 177. évfordulóján Sepsiszentgyörgyön. Talán azért, mert a veszteségeket nehezebben viseljük – jelentette ki Pénzes Lóránd történelemtanár az ünnepségen.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos elnöksége kedden felhatalmazta a párt vezetőit, hogy tárgyalásokat kezdjen Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára prioritás, hogy Romániának legyen teljes jogkörű kormánya, és az ne függjön a szélsőséges pártok támogatásától.
A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium udvarán több százan hajtottak fejet kedd délután a szabadságharc vértanúinak emléke előtt. Az iskola tanulói S ők élni fognak, élni mindörökkön című összeállításukat adták elő, beszédek nem hangzottak el.
Hatvan napos hatósági felügyelet alá helyezték Călin Georgescu egyik támogatóját, aki a gyanú szerint hétfőn megtámadott két TV operatőrt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) székháza előtt.
3 hozzászólás