
A japánsztrájk folytatódik, továbbra is fehér karszalaggal tiltakoznak a bérekre vonatkozó kormányintézkedés által hátrányosan érintett egészségügyi dolgozók. Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Nem sok eredményt ért el a december második fele óta tartó japánsztrájkkal az egészségügyi, illetve szociális rendszerben dolgozók érdekvédelmi tömörülése, a Sanitas szakszervezet. A tiltakozást ugyan folytatják, de a tömörülés Hargita megyei vezetője nem hiszi, hogy rövid időn belül teljesülnek a követeléseik.
2022. január 12., 15:522022. január 12., 15:52
2022. január 12., 17:432022. január 12., 17:43
December 22. óta zajlik a japánsztrájk az egészségügyi rendszerben, amit azért indított el a Sanitas szakszervezet, mert
Az elmúlt héten volt egy megbeszélés, amelyen a kormány és a szakszervezetek képviselői vettek részt, és másnap az egészségügyi miniszter azt nyilatkozta: meg kell találni a megoldást arra, hogy minden egészségügyi dolgozó megkapja a béremelés idénre előirányzott részét, ne csak a dolgozók egy része – tájékoztatott a fejleményekről Nyulas Emma, a Sanitas szakszervezet Hargita megyei vezetője.
„Ez nem is jelentene gondot – utalt a tárcavezető nyilatkozatára –, ha a törvényt alkalmaznák, nem is állna fenn ez a probléma.
– mondta a japánsztrájk folytatásával kapcsolatban. Azonban a tiltakozás folytatása ellenére nem hiszi, hogy egyhamar rendeződik az elmaradt béremelésekkel kapcsolatos probléma.
A decemberi megbeszéléséken kormány képviselői 120 napos haladékot ajánlottak, amely alatt beütemeznék az egészségügyben dolgozók béreit érintő elmaradt intézkedéseket, ezért az érdekvédelmi tömörülés megyei vezetője úgy véli, hogy
„Erről viszont minél előbb dönteniük kellene, mert nem mindegy, hogy meddig húzzák, halogatják ezt: ha az utolsó pillanatban lesz ez is eldöntve, akkor megint nem fog beleférni a költségvetésbe” – fogalmazott. Kitért arra is, hogy várhatóan más tiltakozási formákhoz sem folyamodhat a közeljövőben a szakszervezet, mert az omikron-esetek számának az emelkedésével várhatóan a köztéri tiltakozásokat is korlátozni fogják, így megyénként legfeljebb két szakszervezeti tag utazhatna el egy legtöbb száz fős fővárosi tiltakozásra.
A szakszervezet már múlt év óta azt kéri, hogy a szaktárca minden egészségügyben dolgozónak emelje meg a bérét, ne csak egyes alkalmazotti kategóriák esetében.
Ezzel szemben csak a tavalyra előirányzott, azaz egy negyedrészes emelést hagytak jóvá januártól, és azt is csak egyes alkalmazotti kategóriák esetében.
Nagyon sajnálja az említett alkalmazottakat, mert amúgy is ezeknek a személyzeti kategóriáknak a legalacsonyabb a bére, olyanok is vannak köztük, akik minimálbért kapnak, az infláció miatt az árak is megnőttek, „bizony nem sokat lehet manapság vásárolni egy ilyen fizetésből” – mondta Nyulas Emma.
A szakszervezet egyébként azt is kéri, hogy a bérpótlékokat ne a 2018-as fizetések alapján számolják ki – mint ahogyan az több pótlék esetében is zajlik jelenleg –, hanem aktualizálják az összes pótlékot a fizetések 2022-es értéke alapján.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden este kijelentette, hogy a kormánynak a korábbi döntését felülvizsgálva a felére kellene csökkentenie helyi adókat és illetéket, mert „nem lehet a nép ellenében kormányozni”.
Noha az európai uniós elvárásoktól messze elmarad a hulladék-újrahasznosítás aránya Hargita megyében, a gyergyóremetei hulladéklerakó láthatóan nagyot javított a megye hulladékgazdálkodási adatain. A települések között viszont nagy különbségek vannak.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint jelenleg egyetlen pártnak sem érdeke a kormány megbuktatása, mert „ebben a Románia számára sorsdöntő időszakban” senkinek sem áll érdekében a kormányválság.
A gyermeknevelési díj egészségbiztosítási járulékkötelezettségének (CASS) eltörlését sürgette kedden a Facebook-oldalán a munkaügyi miniszter.
A Országos Kifizetési és Szociális Felügyeleti Ügynökség (ANPIS) kedden bejelentette, hogy ebben a hónapban korábban utalják a szociális juttatásokat, mivel február 8., a megszokott kifizetési nap vasárnapra esik.
Hivatalos lépéseket tesznek a kormánynál az adóterhek mérséklése érdekében: a helyi adók felülvizsgálatát kezdeményezik – jelentette be az RMDSZ. A szövetség szerint a kormány sürgősségi kormányrendelettel lépni tud.
Idén januárban 33 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 első hónapjában – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) kedden közzétett előzetes adataiból.
Mihai Fifor szociáldemokrata párti képviselő szerint Ilie Bolojan miniszterelnök megszorító intézkedései az ország stabilitásának legfőbb pilléreit gyengítik.
A várakozás, bizakodás ellenére úgy tűnik, nincs lehetőség arra, hogy a helyi önkormányzatok csökkentsék a 2026-os évre vonatkozó helyi adók mértékét. A pénzügyminisztérium álláspontja szerint ez törvénybe ütköző lenne.
Vizsgálatot indított a Szeben megyei gyermekvédelem annál a kürpödi (Chirpăr) családnál, amelynek két gyermeke egy patakba fulladt hétfőn.
szóljon hozzá!