
A japánsztrájk folytatódik, továbbra is fehér karszalaggal tiltakoznak a bérekre vonatkozó kormányintézkedés által hátrányosan érintett egészségügyi dolgozók. Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Nem sok eredményt ért el a december második fele óta tartó japánsztrájkkal az egészségügyi, illetve szociális rendszerben dolgozók érdekvédelmi tömörülése, a Sanitas szakszervezet. A tiltakozást ugyan folytatják, de a tömörülés Hargita megyei vezetője nem hiszi, hogy rövid időn belül teljesülnek a követeléseik.
2022. január 12., 15:522022. január 12., 15:52
2022. január 12., 17:432022. január 12., 17:43
December 22. óta zajlik a japánsztrájk az egészségügyi rendszerben, amit azért indított el a Sanitas szakszervezet, mert
Az elmúlt héten volt egy megbeszélés, amelyen a kormány és a szakszervezetek képviselői vettek részt, és másnap az egészségügyi miniszter azt nyilatkozta: meg kell találni a megoldást arra, hogy minden egészségügyi dolgozó megkapja a béremelés idénre előirányzott részét, ne csak a dolgozók egy része – tájékoztatott a fejleményekről Nyulas Emma, a Sanitas szakszervezet Hargita megyei vezetője.
„Ez nem is jelentene gondot – utalt a tárcavezető nyilatkozatára –, ha a törvényt alkalmaznák, nem is állna fenn ez a probléma.
– mondta a japánsztrájk folytatásával kapcsolatban. Azonban a tiltakozás folytatása ellenére nem hiszi, hogy egyhamar rendeződik az elmaradt béremelésekkel kapcsolatos probléma.
A decemberi megbeszéléséken kormány képviselői 120 napos haladékot ajánlottak, amely alatt beütemeznék az egészségügyben dolgozók béreit érintő elmaradt intézkedéseket, ezért az érdekvédelmi tömörülés megyei vezetője úgy véli, hogy
„Erről viszont minél előbb dönteniük kellene, mert nem mindegy, hogy meddig húzzák, halogatják ezt: ha az utolsó pillanatban lesz ez is eldöntve, akkor megint nem fog beleférni a költségvetésbe” – fogalmazott. Kitért arra is, hogy várhatóan más tiltakozási formákhoz sem folyamodhat a közeljövőben a szakszervezet, mert az omikron-esetek számának az emelkedésével várhatóan a köztéri tiltakozásokat is korlátozni fogják, így megyénként legfeljebb két szakszervezeti tag utazhatna el egy legtöbb száz fős fővárosi tiltakozásra.
A szakszervezet már múlt év óta azt kéri, hogy a szaktárca minden egészségügyben dolgozónak emelje meg a bérét, ne csak egyes alkalmazotti kategóriák esetében.
Ezzel szemben csak a tavalyra előirányzott, azaz egy negyedrészes emelést hagytak jóvá januártól, és azt is csak egyes alkalmazotti kategóriák esetében.
Nagyon sajnálja az említett alkalmazottakat, mert amúgy is ezeknek a személyzeti kategóriáknak a legalacsonyabb a bére, olyanok is vannak köztük, akik minimálbért kapnak, az infláció miatt az árak is megnőttek, „bizony nem sokat lehet manapság vásárolni egy ilyen fizetésből” – mondta Nyulas Emma.
A szakszervezet egyébként azt is kéri, hogy a bérpótlékokat ne a 2018-as fizetések alapján számolják ki – mint ahogyan az több pótlék esetében is zajlik jelenleg –, hanem aktualizálják az összes pótlékot a fizetések 2022-es értéke alapján.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!