Nem halad a csíki közbirtokosságok úzvölgyi tulajdonának visszaszerzése  

Amíg a katonatemető esetében viszonylag gördülékenyen haladt úgy első, mint másodfokon az a bírósági eljárás, amelynek végén jogerősen érvénytelenítették a moldvaiak törvénytelenségét, addig a közbirtokosságok tulajdonával ez nem így történik.

{K1}

Ez az eset, akárcsak a volt határőrlaktanyák helyzete, szintén a tisztázatlan, az egypártrendszer idején módosított megyehatár miatt jutott el egy holtpontra, amelyből csak peres úton lehetne kimozdulni. Ezek a perek viszont nem haladnak.

Mivel a törvény szerint, ha a kataszteri hivatalok különböző határokat vesznek figyelembe, az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség dönti el, melyik a mérvadó egy jogerős bírósági végzésig. A két megyei kataszteri hivatal vezetőjét 2011-ben Bukarestbe hívták, az országos ügynökséghez, amely úgy döntött, hogy

2019-ben a Hargita Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal illetékese felhívta a Bákó megyeiek figyelmét, hogy abban az övezetben korábban öt területre helyrajzi számokat adott ki a Hargita megyei hivatal, és azokat telekkönyvezték, de ennek ellenére a dormánfalvi telekönyvezés is megtörtént.

– tudtuk meg Mátyás-János Lászlótól, a csíkcsekefalvi közbirtokosság elnökétől. Ráadásul esetükben az első fokon eljáró bíróság az utóbbi két évben évente csak két tárgyalási időpontot jelölt ki.

Hasonlóan „halad” a másik per is, amelyet a csíkszentmártoni Aklos közbirtokosság indított. Mint Gondos Imre, a közbirtokosság elnöke kérdésünkre elmondta, a bíróság által először kijelölt szakértőtől, aki jelentést kellett volna készítsen, visszavonták a megbízást, majd egy másik szakértőt jelöltek ki, de az sem készült el még a feladattal.