HIRDETÉS

Nem a hideg, hanem a hótakaró okoz gondot a visszatérő gólyáknak

Iszlai Katalin 2018. március 26., 09:23
HIRDETÉS

Bár több fehér gólya is „hazaköltözött” az elmúlt két hétben Hargita megyébe, az időjárás nem kedvez számukra. Az elmúlt napokra jellemző mínusz fokok és a kiadós havazás miatt nehezebben tudnak táplálékhoz jutni, hiszen a szántóföldeket hó borítja. Van-e ok az aggodalomra? Szakembert kérdeztünk.

Magányos gólya az egyik csíkszentsimoni fészekben. Hosszas utazás után nehézkes élelemszerzés Fotó: Gecse Noémi

Már több mint két hete megjöttek az első fehér gólyák Hargita megyébe, azóta pedig további példányok is érkeztek, ám a visszatérő hideg és a kiadós havazás miatt a „hazaköltözés” kissé korainak bizonyult. Nem is a mínusz fokok okozzák a legnagyobb problémát – mint ahogy azt a legtöbben gondolnánk –, hanem a hótakaró, hiszen így sokkal nehezebben találnak táplálékot – tudtuk meg Demeter László csíkszeredai biológustól.

A biológus elmondása szerint az időjárástól is függ, hogy mikor érkeznek meg Hargita megyébe a fehér gólyák, de ez általában március vége és április eleje között esedékes.

HIRDETÉS

A csíki térségben gyakran megtörténik, hogy ebben az időszakban még hideg van és havazik, ez pedig lelassítja a madarakat, de idén már két héttel ezelőtt megérkeztek az első példányok. Nagyobb számban azonban egyelőre sehol nincsenek jelen, erre még körülbelül egy hetet várni kell. A már ittlévőknek nem igazán kedvez az időjárás, ám aggodalomra nincs ok

– húzta alá Demeter. Hozzátette, ha hosszan tartó fagyok lennének, nagyobb volna a probléma, de jelenleg ez nem tevődik fel, hiszen nappal megenyhül az idő, és a vizes területeken, szántókon megolvad a jég, így sok gerinctelen állat előjön, főleg a földi giliszta. Ezáltal táplálékhoz jutnak a gólyák, de

az emberek is etethetik őket például vágóhídi hulladékokkal.

„A gólya ragadozó madár, rovarokat, halakat, kétéltűeket, hüllőket, kisebb emlősöket, rágcsálókat fogyaszt, ezért kenyérrel például hiába etetik. Ezt a hideget tehát még megbírják, de a táplálék szempontjából szűkösebb, koplalósabb számukra ez az időszak. Az előrejelzések szerint azonban felmelegedés következik, úgyhogy egyelőre nincs veszély” – közölte a szakember.

Megtudtuk azt is, hogy a gólyáknak hagyományossá vált útvonalaik vannak: a nyugat-európai állomány Gibraltár, a kelet-európai populáció a Boszporusz felé indul el, utóbbihoz tartoznak a Hargita megyei gólyák is. A meleg légáramlatok miatt repülnek a két említett tengerszoros felé, hiszen a nagytesű madarak nem tudják átrepülni a nyílt tengert.

A gólyák a Szahara felett átrepülve egészen Dél-Afrikáig eljuthatnak, mindkét fő útvonal 12 ezer kilométernél is hosszabb. A telet Afrikában töltik, majd a megfelelő időben visszaindulva március végén jelennek meg a Kárpát-medencében.

Először a hímek szoktak megérkezni, hiszen a vonulás során nem marad együtt a pár. Itt azonban újra megtalálják egymást, mivel a gólyák hűek a fészkükhöz, tehát a pár mindkét tagja ugyanahhoz a fészekhez tér vissza. Elfoglalni viszont már nem olyan könnyű ezeket. Azokon a helyeken ugyanis, ahol sok a gólya, mint például Alcsíkon, kemény harcokat vívnak a fészkekért

– hívta fel a figyelmet Demeter. Mint a biológustól megtudtuk, ilyenkor a hímek a hímekkel, a tojók pedig a tojókkal vívnak meg. Ez a költés elején, általában áprilisban figyelhető meg.

„Csíkszentsimonban a helybéliek segíteni szoktak a visszatérő gólyáknak az újonnan érkezőkkel szemben. Sok olyan harcról is lehet hallani, amikor az egyik gólya majdnem megöli a másikat, és az ilyen sérült madaraknak is segíteni szoktak a helyiek. Vigyázni kell azonban, mert a csőrükkel akár ki is tudják csípni az ember szemét, hiszen így védekeznek” – figyelmeztetett Demeter. Hozzátette, a fiatal gólyák már az első évtől vonulnak, de csak három-négy éves korukban lesznek ivarérettek. Ezért a megyében nyaranta több ilyen fiatal, még nem költő gólyacsoportot lehet látni, ezek fákon éjszakáznak.

Rekordnak számító gólyapopuláció

Demeter László kiemelte, az utóbbi években Székelyföldön az országos átlaggal ellentétben a gólyapopuláció növekedett, a Csíki-medencében körülbelül 150 pár költ. Ebből a legtöbb Alcsíkon fészkel, Csíkszentsimon község például országos szinten is „rekordernek” számít az ötvennél is több költő gólyapár miatt.

„Az 1990-es évek végétől végeztem számlálásokat, akkor közel száz gólyapár költött a medencében, most 150. Ez nagymértékben összefügg a természeti adottságokkal, hiszen nagyon sok kaszáló található nálunk. A fiókák kikelése után van a legtöbb táplálékra szükségük, és pontosan ekkor kezdődik a kaszálás is, ennek köszönhetően pedig könnyűvé válik a sáskák vadászása, hiszen nem tudnak elbújni. Érdekes, hogy a gólyák már ismerik a kaszálógép hangját, így amikor valahol elkezdenek ezzel dolgozni, rövidesen érkeznek is a madarak. Régebben főként csűrökön építették a fészkeket, majd a ’80-as és ’90-es években fokozatosan átköltöztek a villanyoszlopokra. Jelenleg az oszlopokon 250–280 gólyafészek található a megyében” – sorolta a tudnivalókat a biológus.

Demeter László zárásként arról is beszélt, hogy bár a fekete gólyák átvonulnak a Csíki-medencén, fészekről nincs tudomásunk a térségben. Mivel a fekete gólyák inkább lomberdőkhöz kapcsolódnak, és az alacsonyabb vidékeket kedvelik, a Kászonokban, az Úz-völgyében és Udvarhelyszék több pontján költenek. Tudni kell ugyanakkor a fekete gólyákról, hogy nemcsak színükben, hanem minden másban is a fehér gólyák ellentétei: a sokkal nyugodtabb és rejtettebb életformát kedvelik, ezért ritkán találkozik velük az ember.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
2 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS