Hirdetés
Hirdetés

Négy év alatt 85 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset a tanügyben

Tanáriban. A nagyobb fizetésekkel a munka minősége is megváltozik •  Fotó: Pál Árpád

Tanáriban. A nagyobb fizetésekkel a munka minősége is megváltozik

Fotó: Pál Árpád

Szinte megduplázódott a nettó átlagbér a tanügyben az elmúlt négy évben, viszont még így is jócskán elmarad a megérdemelttől és más közszférai dolgozók fizetésétől. A tanügyi alkalmazottak egy része csak második megoldásként tekint állására, így munkáját is ebben a szellemben végzi. A szaktárca további béremeléseket ígér.

Molnár Rajmond

2019. január 12., 14:052019. január 12., 14:05

2845 lej volt tavaly októberben a nettó átlagbér a tanügyben, míg négy évvel ezelőtt, 2014 októberében ugyanez 1540 lej körül mozgott. Ez azt jelenti, hogy 

négy év alatt az oktatásban dolgozók nettó átlagkeresete 1300 lejjel, azaz 84 százalékkal nőtt

Hirdetés

– írta az Edupedu.ro oktatási szakportál az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adataira hivatkozva. A 2017-ből származó 153-as számú közalkalmazotti bértörvény értelmében pedig – amelyet tavaly óta az oktatási rendszerben dolgozók esetében is alkalmaztak –

2022-ig további bérnövekedésekre lehet számítani. Az idei évtől 25 százalékos növelést ígér a szaktárca.

„Szemfényvesztés az egész”

Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Hargita megyei területi megbízottja érdeklődésünkre közölte, bár tény, hogy növekedtek a fizetések a tanügyben, ezek az ígéretekhez képest jóval kisebbek voltak, mivel

tavaly óta a munkaadók helyett teljes egészében az alkalmazottakat terheli a különböző hozzájárulások befizetése.

Továbbá az elmúlt években a minimálbér és azzal együtt az árak is növekedtek, tehát nem is érződik annyira a fizetésemelés. „Szemfényvesztés az egész” – összegzett. Mindemellett – folytatta – az eddigi bérnövekedéseknek is súlyos hozadékai vannak, hiszen iskola-összevonásokkal és a tanügyben dolgozók létszámcsökkenésével jártak. Rámutatott arra is, hogy

a tervezett béremelések után sem közelíti majd meg a romániai pedagógusok juttatása a legtöbb európai állam tanári fizetésit, ahol a nettó bér akár a 3000 eurót, azaz 14 ezer lejt is elérheti.

Többet érdemelnének

„Nyilván a jelenlegi fizetések sokkal elfogadhatóbbak, mint a négy-öt évvel ezelőttiek voltak. De azért még mindig elférne jóval több, vannak kollégák, akik sokkal többet érdemelnének” – nyilatkozta lapunknak Görbe Péter, Hargita megye főtanfelügyelője. „Vannak pedagógusok, akiknek mindegy, mennyi fizetést adunk, úgy is jól és tisztességesen végzik a feladatukat, és vannak – szerencsére kevesebben –, akik akármennyit kapnak, sajnos nem szívvel-lélekkel dolgoznak” – mondta. Görbe Péter szerint noha a jelenlegi bérek már „tisztességesnek mondhatók”, ha más közszférában dolgozók fizetésével hasonlítjuk össze, a fiataloknak még mindig jobban megéri más ágazatban munkát vállalni, mint a pedagógusi pályát választani. Rámutatott:

vélhetően 2022-re megduplázódik a jelenlegi tanügyi átlagkereset.

Hosszas folyamat

Mátéfi István, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója megkeresésünkre kifejtette, az alacsony javadalmazás miatt az a szomorú helyzet alakult ki a tanügyben, hogy az alkalmazottak nagy része csak második megoldásként tekint rá. A bérnövekedés ezt hivatott ellensúlyozni, ám hosszú folyamat, amíg ennek eredménye is lesz. Viszont az eddig megnövekedett bérek is eredményeztek már bizonyos mentalitásváltást a pedagógusok munkáját, hozzáállását illetően, jóllehet ez egyelőre elenyésző – magyarázta.

Idézet
Ez egy előrelépés, de a folyamatot folytatni kell, csak akkor várható, hogy a tanügyben a munka minősége is megváltozik”

 – fogalmazott. Szerinte az elfogadható fizetés a tanügyi alkalmazottak esetében hasonló kellene legyen az orvosokéhoz, hiszen „valahol az orvosok és a tanárok egyenlő szinten kellene legyenek”. Meglátása szerint

szolgálati lakással is lehetne támogatni a kezdő pedagógusokat.

Hirdetés
7 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 19., vasárnap

Magyar Péter szeretné ha Polgár Judit lenne Magyarország köztársasági elnöke

Polgár Judit neve évtizedek óta egyet jelent a tehetséggel és a kitartással – írta Magyarország miniszterelnöke a Facebook-oldalán vasárnap, miután a sakkozó megválasztását javasolta köztársasági elnöknek több közéleti szereplő.

Magyar Péter szeretné ha Polgár Judit lenne Magyarország köztársasági elnöke
Hirdetés
2026. július 19., vasárnap

Elsodort autók, elárasztott házak: 16 megye 29 településén okozott károkat a rossz idő

A vasárnapi heves viharok 16 megye 29 településén okoztak károkat, négy országútszakaszon is fennakadások voltak a közlekedésben, 88 gépkocsi pedig megrongálódott – közölte a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).

Elsodort autók, elárasztott házak: 16 megye 29 településén okozott károkat a rossz idő
2026. július 19., vasárnap

Máris megvan az első jelölt a köztársasági elnöki tisztségre

A tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levélben fordult Forsthoffer Ágneshez, az Országgyűlés elnökéhez, amelyben Polgár Judit felkérését és megválasztását javasolják köztársasági elnöknek.

Máris megvan az első jelölt a köztársasági elnöki tisztségre
2026. július 19., vasárnap

Lengyel és magyar motoros ütközött, mindketten kórházba kerültek

Összeütközött egy lengyel és egy magyar motoros vasárnap a 107K jelzésű országúton, a Fehér megyei Mogos (Mogoș) település közelében. A balesetben mindketten megsérültek, kórházba szállították őket.

Lengyel és magyar motoros ütközött, mindketten kórházba kerültek
Hirdetés
2026. július 19., vasárnap

Villámárvíz öntötte el Bușteni-t, autókat sodort el az ár – videókkal

A Bucsecs-hegységben kialakult felhőszakadás miatt villámárvíz öntötte el Bușteni üdülővárost vasárnap délután, megbénítva az egész települést. A víz autókat és embereket sodort el, de elárasztotta az 1-es országutat is.

Villámárvíz öntötte el Bușteni-t, autókat sodort el az ár – videókkal
2026. július 19., vasárnap

Árvízveszély: másodfokú készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megyében

Hat megyére másodfokú (narancssárga jelzésű), 22 megyére elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).

Árvízveszély: másodfokú készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megyében
2026. július 19., vasárnap

Elromlott a mozdony, a nyílt pályán vesztegel a Budapest–Bukarest vonatjárat

Leállt a Budapest és Bukarest között közlekedő vonat vasárnap az Olt megyei Caracal és Fărcaşele állomások között, miután meghibásodott a korszerűsített, garanciális időszakban lévő mozdony.

Elromlott a mozdony, a nyílt pályán vesztegel a Budapest–Bukarest vonatjárat
Hirdetés
2026. július 19., vasárnap

Több órán át elérhetetlen volt böngészőből a Facebook – frissítve

Részlegesen leállt vasárnap délelőtt a Facebook, a közösségi oldal jelenleg csak a mobiltelefonos applikáción keresztül elérhető, asztali számítógépről és mobil böngészőből nem.

Több órán át elérhetetlen volt böngészőből a Facebook – frissítve
2026. július 19., vasárnap

Begorombul az időjárás: másodfokú viharriasztás Hargita és Kovászna megyében

Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap másodfokú (narancssárga jelzésű) figyelmeztetést adott ki jelentős mennyiségű csapadékot hozó felhőszakadások, viharos szél, valamint közepes, helyenként nagyméretű jégeső veszélye miatt.

Begorombul az időjárás: másodfokú viharriasztás Hargita és Kovászna megyében
2026. július 19., vasárnap

Szoknyás Gurulás: bolondos ötletként indult, értékes eseménnyé vált – videóval

Motorkerékpárok hangja töltötte be Csíkszereda főterét szombat délután: mintegy százan gyűltek össze, hogy részt vegyenek a harmadik alkalommal megszervezett Szoknyás Guruláson.

Szoknyás Gurulás: bolondos ötletként indult, értékes eseménnyé vált – videóval
Hirdetés