Nagyon felerősítik a megnőtt kiadások a szárazság negatív hatását a mezőgazdaságban

– tudtuk meg Romfeld Zsolttól, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjétől.

Az állatállomány méretét a gazdák a remélt takarmánymennyiség alapján tervezték meg, panaszkodnak is sokan a gyergyói térségben a szénatermés miatt. A kiesés az állatok átteleltetésében okoz majd gondokat. Piacgazdaság van, minden állattartó a lehetőségeihez mérten eldöntheti, hogy vásárol-e takarmányt, viszont az ajánlatos, hogy a jó genetikai állományú állatokat mindenképpen átteleltessék – tanácsolta a mezőgazdasági igazgatóság vezetője.

Egy arasznyi mélyen már száraz a talaj

A talaj nedvességtartalmát illetően Romfeld Zsolt arról tájékoztatott, hogy a sokévi átlaghoz képest négyzetméterenként mintegy 150 literrel kevesebb csapadék esett az év elejétől július végéig.

Tíz, tizenöt cetinél mélyebben már száraz a talaj, de a legfelső réteg vízellátása helyreállt, és amint azt Romfeld Zsolt elmondta, ez azt jelenti, hogy az ezután következő esőzések már hasznosabbak lesznek a mélyebb rétegek vízpótlása szempontjából.

A pedológiai (talajtani) szárazság több évtizedes alakulásával kapcsolatban a mezőgazdasági igazgatóság vezetője kérdésünkre elmondta, saját tapasztalatai, illetve a szakkönyvek szerint is ciklikus ez a jelenség, és az utóbbi évek egy rossz időszaknak számítanak. Hargita megyében ugyan jobb a helyzet az országos átlagnál, de itt is megszenvedték a csapadékhiányt a különböző növénykultúrák.

ezért „ingyen öregedett – tehát amikor növekedési fázisban volt, nagy volt a hőség és nem volt csapadék, ezért gyarapodás nélkül öregedett” – fogalmazott Romfeld Zsolt.

Ilyen körülmények között is mintegy 20 tonnás hektáronkénti termésmennyiség várható, ami más években nem számítana kifejezetten rossz mennyiségnek, ezúttal viszont a gazdaságosság határát jelenti ez a mennyiség, jövedelmet még nem generál.

az inputárak (kiadások) viszont majdnem a duplájukra, azaz 100 százalékra nőttek. Ezt mennyiségileg kellene utolérni, tehát a harmadával nagyobb termésre lenne szükség ahhoz, hogy a tavalyi jövedelmi küszöböt elérjük. A burgonya eladási árát ugyanis nem lehet annyira megnövelni – szeretnék a gazdák és mi is –, de a krumpli tömegélelmiszer, és ezeknek általában nem nő annyit az értéke, mint az inputáraké” – magyarázta a szakember, kitérve arra is, hogy ilyen körülmények között egyáltalán nem segített a helyzeten a csapadékhiány.

Nem veszhet kárba a víz

A jobb vízgazdálkodás érdekében a megyei mezőgazdasági igazgatóság már megbeszéléseket folytat a települések vezetőségeivel. Ebben a térségben ugyanis más megoldásokra van szükség, mint a síkvidéki területeken, ahol a folyókból táplált öntözőrendszerek telepítése a legkézenfekvőbb.

– mondta Romfeld Zsolt. Ez jórészt kisebb-nagyobb tárolómedencék kialakítását jelentené, amelyekben felfogják az esővizet, tavasszal pedig a hólét, illetve a kisebb folyók, helyi patakok szakaszolását, szintezését, a kanyarulatok visszaállítását, vagyis a folyás lassítását a külterületeken, a lápos területek visszaállítást, ami a vízfelületek révén a hőmérséklet-szabályozáshoz is nagyban hozzájárulhatna.

A lényeg az, hogy mindenhol a legmegfelelőbb helyi megoldást azonosítsák – magyarázta a mezőgazdasági igazgatóság vezetője. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy az anyagikat tekintve az igazgatóság és a helyi önkormányzatok lehetőségeit is meghaladja a feladat, de neki meggyőződése, hogy helyi szinten kell kezdeni a probléma megoldását. Ez már folyamatban van, a megye minden önkormányzatával együttműködnek, a településvezetések hozzáállása is pozitív, de ez egy hosszú folyamat lesz – közölte az igazgató.