Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

07:47

Legtöbb ezer lejt adnak vissza a fogyatékkal élők adójából, de már most van egy feltétel

07:30

Tíz éve támogatják a helyi termelőket

21:56

Ritka és veszélyes hüllőket találtak egy tömbházlakás szobájában

21:00

Fellángoltak az indulatok az újabb megszorítási tervek miatt

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Megszólalt a kormány a megemelt adók ügyében

Közel 550 sofőr jogosítvány nélkül kezdi a hetet

Gyilkosságot jelentett be egy fiú, de a rendőrség hiába mozgósított nagy erőket

Akik már az első órákban befizették a megemelt helyi adókat

Rohamosan emelkednek az állami költségvetési intézmények tartozásai

Megvan a magyarországi országgyűlési választások időpontja

Antal Árpád: rossz volt a döntések alkalmazásának sorrendje, de az adóemelés elkerülhetetlen lépés volt

Adófizetői kedv Székelyudvarhelyen: „kevesebb úgysem lesz, de több még lehet”

Több mint tizenöt éve álmodták meg, idén valósult meg

Nagy a különbség a romák között, családonként akár eltérő megoldásokra is szükség lehet

Széles a skála abban a tekintetben, hogy ki hogyan bánik a gyerekével, illetve ki mennyire tartja fontosnak az oktatásukat

Fotó: Veres Nándor

Többek között felzárkóztatási és megítélési problémákra szakosodott szakértőkkel konzultál a csíkszeredai városháza azért, hogy megoldást találjanak a csíksomlyói tűzkárosultak problémáira.

Korpos Attila

2021. január 22., 09:562021. január 22., 09:56

2021. január 22., 10:332021. január 22., 10:33

„Nem csak Csíkszeredát vagy Romániát érinti ez a helyzet. Közép-kelet európai specifikum a romakérdés és a mélyszegénység” – jelezte rögtön a beszélgetésünk elején Sógor Enikő csíkszeredai alpolgármester, aki a mélyszegénységi probléma kapcsán szakértők bevonásával térképezi fel a lehetséges megoldásokat.

Segítség Szlovákiából

„Ravasz Ábel, aki szlovákiai romaügyi államtitkár volt, a kezdetektől felajánlotta a segítségét. Lakhatás biztosítása, a gettók felszámolása, továbbá méltóbb életkörülményeket kialakítása – ilyen kérdésekben van tapasztalata.

A károsultak egy része írástudatlan, nem igazán érti például a közhivatalok működését és hogy miért lép fel negatívan velük szemben a többségi lakosság.

Ezidáig nem foglalkozott senki a térségben ezekkel a kérdésekkel, a témában jártas tudásra tehát szükségünk van” – részletezte, hozzátéve, a volt államtitkár jövő héten fog Csíkszeredába érkezni.

Tonk Gabriella és Adorjáni Júlia pataréti (Kolozsvár) roma szakértők, továbbá Lőrincz Norbert, a magyarországi Máltai Szeretetszolgálat munkatársa is megosztják tapasztalataikat a városvezetéssel. „Megszerveztük az orvosi felügyeletet és az oktatást az ideiglenes szállásukon, az Erőss Zsolt Arénában. Azt is tudni kell, hogy vannak olyan problémák, amelyek a mélyszegénységgel, sajnos, együtt járnak, mint például a túlzott alkoholfogyasztás. Ez nálunk is jelen van, de

nem engedtük meg szeszes ital bevitelét a sportcsarnokba.

Ezzel is próbáltuk felelősségteljesebb életvitelre ösztönözni őket” – fejtette ki.

Lényeges a nyílt kommunikáció

Az alpolgármester kiemelte, András Lorándnak, a Hargita Megyei Mélyszegény-munkacsoport koordinátorának tudására és csapatára nagy szükség volt az első perctől, ők a válságkezelésből vették ki a részüket. A szakértői egyeztetések alapján hozzátette, a továbblépés szempontjából kiemelt jelentőséggel bír a médiával való együttműködés.

Sógor Enikő csíkszeredai alpolgármester

Fotó: Veres Nándor

„A többségi lakosság és a roma közösség között lappangó feszültség enyhítésének döntő szerepe van a hosszú távú tervekben. Nem mindegy, hogy mit hall, mit olvas a lakosság egy ilyen humanitárius katasztrófa nyomán. Ennek nyomán a városvezetés igyekezett nyíltan és minél többet kommunikálni a történésekről” – értékelte egy másik szakértői tanács sikerességét.

Fenntartani a bizalmat

Sógor Enikő szerint családonként akár eltérő megoldásokra is szükség lesz a későbbiekben. „Láthattuk az arénában, széles a skála abban a tekintetben, hogy ki hogyan bánik a gyerekével, illetve ki mennyire tartja fontosnak az oktatásukat, kinek mit jelent a munkavállalás vagy hogy mennyire tartják be az általános tisztálkodási szabályokat.

Felvidéken például kritériumrendszer szerint osztályozzák a családokat és nyomon követik a fejlődésüket. Ezek alapján emelik ki a családokat és helyezik el őket szociális lakásokban”

– vázolta a mintát. Az alpolgármester szerint nagy jelentősége lesz, hogy hosszú távon a többségi lakosság és a mélyszegénységben élők bizalmát fenn tudják-e tartani a kiemelési és felzárkóztatási program sikerességének folyamatában.