
BrExlibris címmel nyílt tárlat a Teleki Tékában, ahol az angol könyvekből látható egy válogatás
Fotó: Gálna Zoltán
A Múzeumok éjszakája Marosvásárhelyen az az esemény amely nemzetiségtől, kortól, iskolázottságtól függetlenül ezreket csal ki az utcára, hogy múzeumból múzeumba, kiállításról kiállításra járjanak. Az ókori régészeti leletektől a modern képzőművészeti alkotásokig mindent végignézhetnek a látogatók, akik nem hagyják ki a néprajzi tárlatot, a természettudományi érdekességeket és a magyar és román festészeti galériát sem.
2019. május 19., 11:562019. május 19., 11:56
Az idén háromnapos a Múzeumok éjszakája. A csúcspont most is a szombat éjszaka volt, amikor a jó idő és a változatos program valóban vonzónak bizonyult. Szinte mindenik múzeumban, kiállításon sokan voltak,
A belépő ez alkalommal is egy karkötő volt, amelyet a felnőttek 10, a diákok 8 lejért vásárolhattak meg, amellyel minden helyszínre be lehetett lépni. A Kultúrpalota, az ott látható kiállítások mindig sok látogatót vonzanak: a magyar és román modern művészeti galériák és a Tonitza-kiállítás is. A művészeti csemegézés mellett volt, aki még a Kultúrpalota mellékhelyiségeit is úgy csodálta meg, mint egy igazi kincset, annak az alagsorba vezető szecessziós bejárata, a mosdókagylók feletti tükrök, a vízcsapok, a falicsempék olyan összhatással bírnak, amellyel csak ott lehet találkozni.
„Ennyi emberre nem számítottam, ilyen sok látogatója egy nap alatt még nem volt a zsinagógának és a zsidó múzeumnak, mint szombaton” – mondta érdeklődésünkre Diamantsein György történész, aki idegenvezetőként fogadta az érdeklődőket. Este 7 órától folyamatosan tele volt a térség egyik legnagyobb és legszebb zsinagógája, a mellette működő múzeumban pedig csak hosszasabb várakozással lehetett bejutni. „Még nem jártam itt soha, végre megcsodálhatom belülről is, hogy milyen szép” – mondta egy látogató, míg egy másik arról beszélt, hogy már többször is járt ott, de ha teheti, minden ilyen alkalmat kihasznál és ellátogat a zsinagógába.
A Vármúzeumban a honfoglaláskori aranyleletek 19. századi másolatai is megtekinthetők
Fotó: Gálna Zoltán
A közel száz helyszín egyike a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház volt, ahol az érdeklődők kulisszatitkokkal ismerkedhettek, színészek vezetésével bepillanthattak a színfalak mögé, sőt még egy nyilvános próbán is részt vehettek. Az állatkert és az ott szervezett program ugyancsak sok látogatót vonzott, ahogy a számos múzeumpedagógiai foglalkozás is.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!