
BrExlibris címmel nyílt tárlat a Teleki Tékában, ahol az angol könyvekből látható egy válogatás
Fotó: Gálna Zoltán
A Múzeumok éjszakája Marosvásárhelyen az az esemény amely nemzetiségtől, kortól, iskolázottságtól függetlenül ezreket csal ki az utcára, hogy múzeumból múzeumba, kiállításról kiállításra járjanak. Az ókori régészeti leletektől a modern képzőművészeti alkotásokig mindent végignézhetnek a látogatók, akik nem hagyják ki a néprajzi tárlatot, a természettudományi érdekességeket és a magyar és román festészeti galériát sem.
2019. május 19., 11:562019. május 19., 11:56
Az idén háromnapos a Múzeumok éjszakája. A csúcspont most is a szombat éjszaka volt, amikor a jó idő és a változatos program valóban vonzónak bizonyult. Szinte mindenik múzeumban, kiállításon sokan voltak,
A belépő ez alkalommal is egy karkötő volt, amelyet a felnőttek 10, a diákok 8 lejért vásárolhattak meg, amellyel minden helyszínre be lehetett lépni. A Kultúrpalota, az ott látható kiállítások mindig sok látogatót vonzanak: a magyar és román modern művészeti galériák és a Tonitza-kiállítás is. A művészeti csemegézés mellett volt, aki még a Kultúrpalota mellékhelyiségeit is úgy csodálta meg, mint egy igazi kincset, annak az alagsorba vezető szecessziós bejárata, a mosdókagylók feletti tükrök, a vízcsapok, a falicsempék olyan összhatással bírnak, amellyel csak ott lehet találkozni.
„Ennyi emberre nem számítottam, ilyen sok látogatója egy nap alatt még nem volt a zsinagógának és a zsidó múzeumnak, mint szombaton” – mondta érdeklődésünkre Diamantsein György történész, aki idegenvezetőként fogadta az érdeklődőket. Este 7 órától folyamatosan tele volt a térség egyik legnagyobb és legszebb zsinagógája, a mellette működő múzeumban pedig csak hosszasabb várakozással lehetett bejutni. „Még nem jártam itt soha, végre megcsodálhatom belülről is, hogy milyen szép” – mondta egy látogató, míg egy másik arról beszélt, hogy már többször is járt ott, de ha teheti, minden ilyen alkalmat kihasznál és ellátogat a zsinagógába.
A Vármúzeumban a honfoglaláskori aranyleletek 19. századi másolatai is megtekinthetők
Fotó: Gálna Zoltán
A közel száz helyszín egyike a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház volt, ahol az érdeklődők kulisszatitkokkal ismerkedhettek, színészek vezetésével bepillanthattak a színfalak mögé, sőt még egy nyilvános próbán is részt vehettek. Az állatkert és az ott szervezett program ugyancsak sok látogatót vonzott, ahogy a számos múzeumpedagógiai foglalkozás is.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!