Hargita megyében a vidéken élő lakosságnak csak a 13 százaléka kapta meg az oltást, a városi lakosságnak pedig a 26 százaléka. Archív • Fotó: Veres Nándor
Ha a megye átoltottsági arányába nem számoljuk bele azokat, akik más megyékből vagy külföldről érkeztek és itt oltatták be magukat, akkor 22 százalékról
19,33-ra csökken az átoltottsági arány, azaz Hargita megye lakossága ilyen mértékben van beoltva mindkét oltással, illetve a teljes védettséget biztosító egyadagos vakcinával
– tudtuk meg Tar Gyöngyitől. A Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője ugyanakkor kérdésünkre elmondta azt is, hogy az átoltottság mértéke nagyon eltérő vidéken és a városokban:
a vidéken élő lakosságnak csak a 13 százaléka kapta meg az oltást, a városi lakosságnak pedig a 26 százaléka.
Növekvő kiszolgáltatottság
A nem túl magas országos átlaghoz (közel 27 százalék) képest is alacsony átoltottsági arány mellett az is növeli a vírus terjedésével szembeni kiszolgáltatottságot Hargita megyében, hogy
más térségekhez képest itt viszonylag kevesen estek át a megbetegedésen, így a természetes védettség mértéke is alacsony.
A védőoltás iránti igény május óta folyamatosan csökken, az utóbbi időben már tízszer kevesebb oltóanyag fogy el a megyében, mint tavasszal. Eközben rohamos tempóban emelkedik Hargita megyében is a fertőzöttségi mutató, és igaz ugyan, hogy nem nőnek ilyen mértékben minden nap a számok, de a hétfői nyolc esethez képest kedden már harminc új esetet regisztráltak a megyében, és az utóbbi időben szinte minden napra jutott egy haláleset is. A vírus terjedése rohamos, azaz
nem lineáris, hanem exponenciális növekedést mutat
– mondta Tar Gyöngyi, arról is beszélve, hogy Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában már nincsenek szabad helyek a kórházak intenzív terápiás Covid-részlegein.
A beoltatlanok hulláma
„Ez a hullám a beoltatlanok hulláma, és ezt már látjuk. Vannak olyanok is – ez az arány húsz százalék alatt van Hargita megyében –, akik megfertőződtek úgy, hogy be voltak oltva, vagy nem teljes az átoltottságuk. Néhányan teljes átoltottság után fertőződnek meg, főleg azok, akik idősek és krónikus betegek, és az oltáskampány elején kapták meg az oltást. Tehát már mutatkozik a harmadik oltásadag beadásának a szükségessége azok esetében, akik az első között kapták meg. Ők
megfertőződhetnek, de nem betegszenek meg: a torkukban jelen van a vírus, 5–6 nap alatt negatívvá válnak, és tüneteik sincsenek, többnyire véletlenül akadnak fenn a rostán”
– magyarázta a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője.
Újrafertőződések
Tar Gyöngyi beszámolt arról is, hogy Hargita megyében is érvényesülnek az Országos Közegészségügyi Intézet által mért tendenciák, vagyis az, hogy a Covid-halálesetek 95,2 százaléka a beoltatlan fertőzöttek körében következik be, továbbá az, hogy az igazolt fertőzöttek 77,6 százaléka beoltatlan. „Mindenki eldöntheti, hogy megkockáztatja-e, hogy a 95 százalékba kerüljön” – hangsúlyozta az oltás fontosságával kapcsolatban.
A kockázattal kapcsolatban elmondta, múlt héten meghalt egy 41 éves fertőzött Hargita megyében, aki tavaly már átesett a megbetegedésen, de most újra elkapta és olyan súlyos állapotban került kórházba, hogy már nem tudták megmenteni az életét.
Most megint van egy olyan fertőzöttünk, aki átesett a betegségen, nem oltatta be magát, és most bent van a kórházban
– fűzte hozzá egy újabb esettel kapcsolatban. A fertőzés lefolyásával kapcsolatban aggasztó adat, hogy miközben tavasszal a fertőzötteknek mintegy húsz százaléka került kórházba, most majdnem a fele szorul kórházi ellátásra. Ez utalhat arra is, hogy súlyosabb a fertőzés lefolyása, de akár az is magyarázhatja, hogy sokan a tünetek megjelenése ellenére nem jelentkeznek tesztelésre, csak akkor fordulnak orvoshoz, ha súlyosra fordul állapotuk.
A betegség eltitkolása azonban azt is eredményezheti, hogy a fertőzött munkahelyi, családi gócokat generál, és a fertőzésbe valaki belehal
– hívta fel a figyelmet Tar Gyöngyi.
Hat település egy ezrelék fölött
A megyei népegészségügyi igazgatóság adatai szerint nagyjából egy hét alatt majdnem megduplázódott a fertőzöttségi mutató a megyében: miközben szeptember 7-én még csak 0,18 ezrelékes volt a fertőzési ráta, szeptember 15-én már 0,34. Több olyan település is van azonban a megyében, amelyben már túllépte az 1 ezreléket a fertőzési ráta, egyre jobban megközelítve a sárga járványügyi besorolás határértékét: Tusnádfürdő (1,25 ezrelék), Csíkszentlélek (1,26 ezrelék), Farkaslaka (1,04 ezrelék), Homoródszentmárton (1,35 ezrelék), Kászonaltíz (1,06 ezrelék), Zetelaka (1 ezrelék).
A kettő és három ezrelék közötti, azaz a sárga besorolásra vonatkozó korlátozások főként a szórakozási lehetőségeket érintik,
azaz a nem életbevágó tevékenységeket (sportrendezvényeket, szórakozóhelyek nyitvatartását, kulturális rendezvényeket, lakodalmakat stb.)
Átoltottság a tanügyben
Arról egyelőre nincsenek adatok, hogy a 12–18 éves korcsoportba tartozó diákok körében mekkora az átoltottság Hargita megyében. Erre vonatkozó felmérést, illetve adatot nem kért a Hargita Megyei Tanfelügyelőségtől az oktatási minisztérium – közölte megkeresésünkre Demeter Levente főtanfelügyelő. A tanügyminiszter ugyan bejelentette, hogy országszerte a 12 évnél idősebb diákoknak több mint a 15 százaléka már felvette az oltást, a főtanfelügyelő szerint ez az adat valószínűleg az oltásregisztrációs adatbázisból származik, ugyanis a megyei tanfelügyelőségek nem készítettek ilyen felmérést. Az oktatási rendszerben dolgozók körében mért átoltottsági arány 44,2 százalékos Hargita megyében. Az iskolai személyzet körében legnagyobb, 47,42 százalékos arányban a pedagógusok vannak beoltva.
24h
