Hargita megyében a vidéken élő lakosságnak csak a 13 százaléka kapta meg az oltást, a városi lakosságnak pedig a 26 százaléka. Archív
Fotó: Veres Nándor
Az „oltásturizmus” adatait leszámítva Hargita megyében a húsz százalékot sem éri el az átoltottsági arány, ráadásul a vidéki településeken egészen rossz az átoltottság. Az új járványhullámban az is fokozza a megye kiszolgáltatottságát, hogy más térségekhez képest itt viszonylag kevesen estek át a megbetegedésen, így a fertőzés elleni természetes védettség mértéke is alacsony a lakosság körében. Egy hét alatt majdnem megduplázódott a fertőzési ráta a megyében, az egészségügyi szakhatóság vezetője szerint semmi jóra nem számíthatunk az elkövetkező hetekben.
2021. szeptember 19., 21:022021. szeptember 19., 21:02
2021. szeptember 20., 08:202021. szeptember 20., 08:20
Ha a megye átoltottsági arányába nem számoljuk bele azokat, akik más megyékből vagy külföldről érkeztek és itt oltatták be magukat, akkor 22 százalékról
– tudtuk meg Tar Gyöngyitől. A Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője ugyanakkor kérdésünkre elmondta azt is, hogy az átoltottság mértéke nagyon eltérő vidéken és a városokban:
A nem túl magas országos átlaghoz (közel 27 százalék) képest is alacsony átoltottsági arány mellett az is növeli a vírus terjedésével szembeni kiszolgáltatottságot Hargita megyében, hogy
A védőoltás iránti igény május óta folyamatosan csökken, az utóbbi időben már tízszer kevesebb oltóanyag fogy el a megyében, mint tavasszal. Eközben rohamos tempóban emelkedik Hargita megyében is a fertőzöttségi mutató, és igaz ugyan, hogy nem nőnek ilyen mértékben minden nap a számok, de a hétfői nyolc esethez képest kedden már harminc új esetet regisztráltak a megyében, és az utóbbi időben szinte minden napra jutott egy haláleset is. A vírus terjedése rohamos, azaz
– mondta Tar Gyöngyi, arról is beszélve, hogy Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában már nincsenek szabad helyek a kórházak intenzív terápiás Covid-részlegein.
„Ez a hullám a beoltatlanok hulláma, és ezt már látjuk. Vannak olyanok is – ez az arány húsz százalék alatt van Hargita megyében –, akik megfertőződtek úgy, hogy be voltak oltva, vagy nem teljes az átoltottságuk. Néhányan teljes átoltottság után fertőződnek meg, főleg azok, akik idősek és krónikus betegek, és az oltáskampány elején kapták meg az oltást. Tehát már mutatkozik a harmadik oltásadag beadásának a szükségessége azok esetében, akik az első között kapták meg. Ők
– magyarázta a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője.
Tar Gyöngyi beszámolt arról is, hogy Hargita megyében is érvényesülnek az Országos Közegészségügyi Intézet által mért tendenciák, vagyis az, hogy a Covid-halálesetek 95,2 százaléka a beoltatlan fertőzöttek körében következik be, továbbá az, hogy az igazolt fertőzöttek 77,6 százaléka beoltatlan. „Mindenki eldöntheti, hogy megkockáztatja-e, hogy a 95 százalékba kerüljön” – hangsúlyozta az oltás fontosságával kapcsolatban.
A kockázattal kapcsolatban elmondta, múlt héten meghalt egy 41 éves fertőzött Hargita megyében, aki tavaly már átesett a megbetegedésen, de most újra elkapta és olyan súlyos állapotban került kórházba, hogy már nem tudták megmenteni az életét.
– fűzte hozzá egy újabb esettel kapcsolatban. A fertőzés lefolyásával kapcsolatban aggasztó adat, hogy miközben tavasszal a fertőzötteknek mintegy húsz százaléka került kórházba, most majdnem a fele szorul kórházi ellátásra. Ez utalhat arra is, hogy súlyosabb a fertőzés lefolyása, de akár az is magyarázhatja, hogy sokan a tünetek megjelenése ellenére nem jelentkeznek tesztelésre, csak akkor fordulnak orvoshoz, ha súlyosra fordul állapotuk.
– hívta fel a figyelmet Tar Gyöngyi.
A megyei népegészségügyi igazgatóság adatai szerint nagyjából egy hét alatt majdnem megduplázódott a fertőzöttségi mutató a megyében: miközben szeptember 7-én még csak 0,18 ezrelékes volt a fertőzési ráta, szeptember 15-én már 0,34. Több olyan település is van azonban a megyében, amelyben már túllépte az 1 ezreléket a fertőzési ráta, egyre jobban megközelítve a sárga járványügyi besorolás határértékét: Tusnádfürdő (1,25 ezrelék), Csíkszentlélek (1,26 ezrelék), Farkaslaka (1,04 ezrelék), Homoródszentmárton (1,35 ezrelék), Kászonaltíz (1,06 ezrelék), Zetelaka (1 ezrelék).
azaz a nem életbevágó tevékenységeket (sportrendezvényeket, szórakozóhelyek nyitvatartását, kulturális rendezvényeket, lakodalmakat stb.)
Átoltottság a tanügyben
Arról egyelőre nincsenek adatok, hogy a 12–18 éves korcsoportba tartozó diákok körében mekkora az átoltottság Hargita megyében. Erre vonatkozó felmérést, illetve adatot nem kért a Hargita Megyei Tanfelügyelőségtől az oktatási minisztérium – közölte megkeresésünkre Demeter Levente főtanfelügyelő. A tanügyminiszter ugyan bejelentette, hogy országszerte a 12 évnél idősebb diákoknak több mint a 15 százaléka már felvette az oltást, a főtanfelügyelő szerint ez az adat valószínűleg az oltásregisztrációs adatbázisból származik, ugyanis a megyei tanfelügyelőségek nem készítettek ilyen felmérést. Az oktatási rendszerben dolgozók körében mért átoltottsági arány 44,2 százalékos Hargita megyében. Az iskolai személyzet körében legnagyobb, 47,42 százalékos arányban a pedagógusok vannak beoltva.
A dolgozatok óvások utáni újrajavítását követően 1,8 százalékkal 78,2 százalékra nőtt a sikeresen érettségizők aránya. Az óvások elbírálása előtt az átmenési arány 76,4 százalékos volt – tájékoztatott pénteken az oktatási minisztérium.
A csíkszeredai városvezetés is reflektált a City Index összehasonlító tanulmányára, amely az ország 41 megyeszékhelye közül Csíkszeredát a 13. helyre sorolta. Ez az eredmény nem a városháza, hanem a csíkszeredaiak eredménye – fogalmazott Korodi Attila.
A Kovászna megyei vízszolgáltató panaszt kapott Kilyénből, Szotyorból, Kökösből, Uzonból, Szentivánlaborfalváról, Bikfalváról és Lisznyóból a víznyomással kapcsolatban. Utánajárnak, hogy vannak-e, akik tűzcsapokról „tankolják” az öntözőberendezéseiket.
Idén májusban áprilishoz képest 99 lejjel (1,9 százalékkal) 5118 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában - közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Márton Áron pappá szentelését követően első szentmiséjét szülőfalujában, Csíkszentdomokoson mutatta be 1924. július 13-án. Ennek az eseménynek a 100. évfordulójára ünnepélyes szentmisével emlékezik a szülőfalu július 14-én, vasárnap.
Kigyulladt egy lakóház kéménye Székelyudvarhelyen csütörtök este – tudtuk meg a Hargita megyei tűzoltóság sajtóosztályától.
Jubiláló székelyudvarhelyi házaspárok jelentkezését várják, akik idén ünneplik az ezüst-, arany-, és gyémántlakodalmukat. Az ünnepséget augusztus 19-én szervezik meg – olvasható a polgármesteri hivatal Facebook-oldalán.
Kedvezőtlen időjárási feltételek, a mezőgazdasági vegyszerhasználat miatt bekövetkezett állományveszteségek és a szárazság okozta méhtáplálékhiány is nehezíti a méhészek munkáját idén.
A fegyveres konfliktusok során épen maradt lőszert talált egy engedéllyel rendelkező fémkereső a csíkzsögödi erdős területen csütörtökön délután.
Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) nyolc megyében.
2 hozzászólás