A Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar előadásával nyitották meg pénteken a trianoni békeszerződés aláírásának 101. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést a csíksomlyói Fodor Ház kertjében felállított Székely Hadosztály emlékműnél. Ezt ünnepélyes zászlófelvonás követte a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület közreműködésével, a magyar himnusz közös eléneklésével párhuzamosan.

A továbbiakban Kosztándi Zsolt színész előadásában Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versét hallhatták az egybegyűltek, akiket elsőként Gergely István, a Fodor Ház vezetője köszöntött. A jelenlévők alacsony számát látva arra kérte az égieket, az angyalokat, a szenteket, a székely hadosztály tagjait, Csaba királyfit és csapatait, és mindazokat, akik innen elköltöztek, hogy jöjjenek, és a hézagokat töltsék be.

Ami nem öl meg, az megerősít – idézte az ismert közmondást ünnepi beszéde elején Zsigmond Barna Pál, magyar országgyűlési képviselő. „Magyarországra és a magyar nemzetre 101 esztendővel ezelőtt a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban a halálos ítéletet mondták ki. A békediktátumhoz hasonló büntetést országra és nemzetre történelmi emlékezet óta még sosem róttak ki.

Ezáltal legkevesebb két generáció nőtt fel úgy, hogy csak családi körben hallhattak arról, hogy Magyarország önmagával határos, mert a túloldalakon is mind magyarok élnek.

Vaszi Levente népdalénekes előadását követően Borboly Csaba, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke osztotta meg ünnepi gondolatait. Mint kiemelte, a nemzeti összetartozás napja nemcsak a múltra való emlékezés ünnepe, hanem a jelené, és a jövőbe vetett bizakodásé is. „Hisszük azt, hogy egy hitében és nemzeti tudatában megerősödött magyarság ünnepel ma az egész Kárpát-medencében. Egy olyan magyarság, ahol odafigyelünk a fiatalokra, a felnövekvő nemzedékre, és a döntéseinkkel az ő jelenüket és jövőjüket próbáljuk segíteni.

Ezt követően Szilágyi Árpád volt politikai fogoly Reményik Sándor Ahogy lehet című versét szavalta el, majd Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője szólt az ünneplőkhöz. Emlékeztetett, hogy

„Kimondva benne a több államban szétszóratott magyarság egységét, államhatárok feletti összetartozását. Kimondva azt, hogy a trianoni döntés Muhihoz és Mohácshoz hasonlóan nemzetünk egyik legnagyobb történelmi tragédiája, amelyre mindig emlékeznünk kell” – hívta fel a figyelmet a főkonzul.

Arra is kitért, hogy az erdélyi magyaroknak a rendszerváltás előtt bőven kijutott a megpróbáltatásokból, de a nehézségek dacára is vállalták a magyarságukat.

A Székely Hadosztály indulójának meghallgatását követően utolsóként Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere mondott beszédet. A 101 évvel korábbi döntéssel meglátása szerint csak az országot forgácsolták fel, a nemzetet nem.