Mindenki szeretne biót, csak lehetőleg ingyen

Mindenki szeretne biót, csak lehetőleg ingyen

Az öko- és biotermék önmagában kevés. Támogatásra van szüksége a hegyvidéki állattartó és növénytermesztő gazdaságoknak, hogy versenyképesek maradhassanak

Fotó: Pál Árpád

Adottságaiból fakadóan nagy lehetőségek vannak Hargita megyében a biogazdálkodásban, azonban az ilyen jellegű termékeknek az értékesítése még nehézkes. Az agrárszektor ugyanakkor két nagy gonddal néz szembe – amelyek egymást is erősítik –, és ha ezekre nem születik megoldás, megszűnhet egy évezredek óta kialakult gazdálkodási forma.

Széchely István

2024. május 05., 09:082024. május 05., 09:08

2024. április 30., 22:532024. április 30., 22:53

Hargita megyében nagyon sok kis- és közepes méretű vegyes, azaz nem kifejezetten állattenyésztésre vagy növénytermesztésre szakosodott gazdaság üzemel. Ez a két tevékenység kiegészíti egymást, és kölcsönösen segíti az agrárszektor fejlődését.

A növénytermesztésből kerül ki az állattenyésztési szektor takarmánybázisa, az állattartás pedig természetes trágyát és rendszeres bevételt is biztosít a vegyes gazdaságoknak.

A takarmány nyáron a magas biológiai értékű legelőkről származó füvet, valamint az évelő és egynyári takarmánynövényeket jelenti, ami – optimális körülmények között betakarítva és eltárolva – télen is biztosítja a táplálékot az állattenyésztési ágazatban.

Galéria

Fotó: Veres Nándor

A műtrágya drágulását követően a szerves trágyák jelentősége egyre inkább felértékelődik, ugyanakkor a növénytermesztési szektorból származó melléktermékek takarmányozási alapként történő hasznosítása többletbevételhez juttatja a gazdákat, tehát ilyen téren is jól kiegészíti egymást a két ágazat – derül ki a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság frissen elkészült, az állattenyésztés helyzetéről és az állattenyésztési ágazatban végzett termelésről szóló jelentéséből.

Az ökogazdálkodásra alkalmas, nagy kiterjedésű állandó legelők nagy lehetőséget jelentenek az állati eredetű termékek biotermékként történő hasznosítására,

ami többletjövedelmet biztosít a gazdálkodók számára. Egyelőre nincs nagyon sok, ökoterméket előállító gazdaság a megyében, és a kereslet sem a legjobb az ilyen jellegű termékekre, de ennél nagyobb gondok is megoldásra várnak még az agrárszektorban – tudtuk meg Romfeld Zsolttól, az igazgatóság vezetőjétől. De előbb jöjjenek a két ágazat főbb Hargita megyei jellemzői.

Koncentrálódnak az állattartó gazdaságok

A megyében a múlt év végén összesen 26 234 állattartó gazdaság működött. Ezeknek a száma két év alatt 1290-nel csökkent, ám megfigyelhető egyfajta koncentrálódás is, ami fenntarthatóbbá teszi a megmaradó gazdaságokat.

Legnagyobb számban a szarvasmarhatartó gazdaságok száma csökkent, mindeközben azonban az állatok száma nőtt.

A juhtartó gazdaságok képezik a másik legerősebb részét a Hargita megyei állattartási szektornak, utóbbiakban azonban majdnem 15 ezerrel csökkent az állatállomány az elmúlt két évben (múlt év végén 187 171 juhot tartottak Hargita megyében), miközben az ilyen gazdaságok száma alig lett kevesebb.

Galéria

Fotó: Veres Nándor

A kecskeállomány 746 egyeddel nőtt, a sertésállomány pedig 8153-mal csökkent az említett időszakban. Utóbbinak a sertéspestis veszélye, valamint a háztáji sertéstartásra vonatkozó törvények szigorítása az oka.

Az adatokból kitűnik, hogy Hargita megyében nagyszámú állattartó gazdaság van, és ezek többsége családi gazdaság, kevés állattal. Mindemellett az utóbbi időben koncentrálódott az állomány,

megszűntek az 1–2 tehenes gazdaságok, megjelentek a 15–50 tehenet számláló farmok,

ami a gyorsabb fejlődés és az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés feltétele – derül ki a jelentésből.

A mezőgazdasági területek nagy része legelő és kaszáló

Hargita megye mezőgazdasági területeinek 81,19 százalékát legelők (139 207 hektár – 35,57%) és kaszálók (178 519 hektár – 45,62%) teszik ki, amelyek biztosítják a növényevő állatok számára a legfontosabb, legolcsóbb és legegészségesebb takarmányt. Ugyanakkor a szántóterületeknek (72 597 hektár – 18,55%) több mint a felén is (39 845 hektáron) takarmánynövényeket termesztenek a gazdák.

Hús-, tej-, tojástermelés

Ami a hústermelést illeti, az exportcégek által a fiatal szarvasmarhákért kínált magas felvásárlási ár miatt az értékesített szarvasmarha-állománynak a mintegy 85–90 százaléka élve kerül exportra vagy kereskedőkön keresztül vágóhidakra.

Galéria

Fotó: Barabás Ákos

A juhok és kecskék esetében a szezonális értékesítés a jellemző,

a sertésállomány nagy részét saját fogyasztásra nevelik a gazdák, egy kis részét pedig közvetlenül értékesítik.

A tejtermelésre, illetve értékesítésre a tej felvásárlási árának alakulása, valamint az ágazatra jellemző munkaerőhiány van leginkább hatással. Ezzel kapcsolatban a megyei mezőgazdasági igazgatóság jelentése kitér arra is, hogy az utóbbi időben egyre több szarvasmarha- és juhtenyésztő választja a húsfajták tenyésztését.

Ezt egyébként az adatok is alátámasztják: az elmúlt két évben szinte 40 ezer hektoliterrel csökkent (1 930 051-ről 1 891 102-re) a megtermelt tehéntej mennyisége Hargita megyében. A jelentés ugyanakkor rámutat arra is, hogy

a feldolgozók hiánya miatt a juhtartás fő terméke, a gyapjú másodlagos termékké, sőt eladhatatlanná vált.

Mintegy 100 ezer tojótyúk is része a megye állattenyésztési ágazatának. A tojástermelés családi gazdaságokban és négy ipari méretű farmon történik. Szárnyashús-termelési céllal egy farmon, továbbá családi gazdaságokban nevelnek szárnyasokat.
Méztermelést mintegy 20 500 méhcsaláddal végeznek a Hargita megyei méhészek, az átlagtermés pedig méhcsaládonként 10–25 kg között változik.

A megyei mezőgazdasági igazgatóság az ágazat egyik legnagyobb problémájaként a vadkárokat tartja számon.

Idézet
A vadkárok az állattenyésztési és növénytermesztési ágazatban súlyos következményekkel járó tényezőként vannak jelen, ami a legelőhasználat mellőzését is meghatározza a nyári időszakban

– áll a jelentésben.

Tejtermelésről húsmarhatartásra állnak át a munkaerőhiány miatt

A vadkárok mellett a munkaerőhiány a másik nagy probléma, ami hatással van az agrárszektorra. Ez az egyik oka a juhállomány csökkenésének, valamint a tejtermelésről a húsmarhatartásra történő átállásnak is a szarvasmarhatartók egy része esetében – tudtuk meg Romfeld Zsolttól, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjétől.

„Ugye azért a legeltetéshez csak kell egy őrző-védő ember, tehát egy juhász, aki nap mint nap jár az állatokkal. És ilyen ember ritkán akad, ezért egyre kevesebben vannak, akik nyári legeltetést vállalnak olyan körülmények között, amilyenek egy havasi legelőn adottak. Ez az egyik szempont, a másik a vadak.

Idézet
A havasi legelőkön ki van téve a nyáj, a csorda, valamint az ember a vadállat jelentette veszélyeknek. Ez fokozódott, nagyobb a medveállomány, egyre több a támadás, tehát a medvekár, és a romló körülmények miatt bekerülnek a falvak közelébe azok a csordák, nyájak, amelyek régebb a havasokon voltak.

Amúgy ez sajnálatos, mert nekünk a havasi legelőket ki kellene használnunk. Magas értékű gyepek vannak ott, és azokat legeltetéssel lehet karbantartani, továbbá tájformáló és szociális jellegük is van, tehát kár volna elveszíteni ezt a gazdálkodási formát” – fogalmazott az igazgatóság vezetője.

A munkaerőhiány miatt a tejtermelő farmok, szarvasmarhatartó családi gazdaságok fenntartói is egyre inkább a teljes gépesítésen gondolkodnak,

viszont az ilyen rendszerek kizárják a legeltetés lehetőségét – mutatott rá Romfeld Zsolt, hozzáfűzve, hogy az ilyen farmokon bent tartják az állatokat, a takarmányozás és a fejés is ott történik.

Galéria

Fotó: Beliczay László

Ez még önmagában nem vezetne minőségromláshoz, jó minőségű tejet lehet előállítani így is, ellenőrzött termelést lehet folytatni, kordában tartható a tej csíraszáma, „viszont megszűnne egy évezredek alatt kialakult gazdálkodási forma” – hangsúlyozta az átalakulás hatásaival kapcsolatos kérdésünkre az igazgató.

Támogatások jelenthetik a kiutat

Ahhoz, hogy megoldódjon a munkaerőhiány jelentette gond, támogatásokra, ösztönző jellegű intézkedésekre lenne szükség – véli Romfeld Zsolt. Nem feltétlenül mezőgazdasági szubvenciókra gondol, hanem például életforma-támogatásra, de meghatározhatnák úgy is a támogatás feltételét, hogy ha a gazda 800–1000 méteres tengerszint feletti magasságban évente legalább 120 napot legeltet, akkor támogatást kap az állatlétszám után vagy a termékeire.

Erre egyébként létezik már egy hegyvidékre vonatkozó stratégiai terv, ami már közvitán van, remélhetőleg őszig vagy az év végéig el is fogadják. Az önmagában még nem hoz változást, viszont hivatkozási alapot biztosít az ilyen jellegű támogatásokhoz – mondta a mezőgazdasági igazgatóság vezetője, megjegyezve, a térségnek szüksége is van ilyen jellegű támogatásokra, hogy versenyképes maradhasson a melegebb, alföldi vidékekkel.

Attól, hogy nem ökotermék, még lehet kiváló minőségű

Az Integrált Ökológiai Mezőgazdasági Rendszer nyilvántartásában az elmúlt évben 790 Hargita megyei mezőgazdasági termelő szerepelt, 37 419 hektár területtel. Lényegében ők azok, akik ökotermelést folytatnak Hargita megyében – ebben a rendszerben kerül nyilvántartásba minden mezőgazdasági termelésből származó termék, ami ellenőrzött ökotermékként van bejegyeztetve.

Az a gazda, aki nem szerepel ebben a rendszerben, nem használhatja az öko, bio megnevezést.

Hargita megye esetében eme kategória nagy részét az ökominősítésű gyep- és legelőterületek teszik ki, a 790 termelőnek csak mintegy tíz százaléka állít elő valamilyen bioterméket. A gyakorlatban ez többnyire azt jelenti, hogy például „az ökominősítésű legelőn konvenciós szarvasmarha legel”, ezért az így előállított termék már nem kap ökominősítést – magyarázta Romfeld Zsolt.

Galéria

Fotó: Beliczay László

Noha adottságai miatt Hargita megyében kifejezetten kedvezőek a körülmények a biotermékek előállításához, mégis kevés az ilyen minősítésű terméket előállító mezőgazdasági termelők száma. Ugyanakkor az igény is mérsékelt az ilyen termékek iránt.

Idézet
Mindenki enne jó minőségű élelmiszert, csak éppen ingyen

– fogalmazott a témával kapcsolatban Romfeld Zsolt.

Elmondta ugyanakkor: az, hogy viszonylag kevés az ökotermék, nem azt jelenti, hogy más Hargita megyei termékek nem jó minőségűek. „Attól, hogy nincs »lepapírozva«, még lehet magas minőségű, csak nem árusítható ökominősítésű termékként.”

Hargita megye nagy része köztudottan gyep- és legelőterület, az állattartó gazdák által megvásárolt abraktakarmány pedig legtöbbször tradicionális mezőgazdaságokból származik, amelyeknek nincs ökominősítése, így a végtermék sem lesz az. Ettől azonban még a havasi juh- és tehéntartók termékei jó minőségűek – magyarázta a mezőgazdasági igazgatóság vezetője.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 01., szombat

Elpusztult medvebocsokat találtak Sepsiszentgyörgy közelében

Két elpusztult medvebocsot találtak a mezőn Sepsiszentgyörgy közelében a napokban. Ezt a rendőrség jelezte az Országos Környezetőrség Kovászna megyei munkatársainak.

Elpusztult medvebocsokat találtak Sepsiszentgyörgy közelében
2024. június 01., szombat

Teherautó borult fel Cserefalvánál

Teherautó sodródott le az úttestről és borult fel a Maros megyei Cserefalvánál, szombaton délután. A jármű sofőrje enyhe sérülésekkel úszta meg a balesetet.

Teherautó borult fel Cserefalvánál
Teherautó borult fel Cserefalvánál
2024. június 01., szombat

Teherautó borult fel Cserefalvánál

2024. június 01., szombat

Felelőtlenül hagyta el pisztolyát egy idős férfi, bevonták a fegyvertartási engedélyét

Több ezer lejes bírságot szabtak ki egy idős férfira, aki elhagyta fegyverét Marosvásárhely egyik utcájában, ráadásul a fegyvertartási engedélyét is bevonták.

Felelőtlenül hagyta el pisztolyát egy idős férfi, bevonták a fegyvertartási engedélyét
2024. június 01., szombat

Tízéves a Kárpát-medencei konduktív pedagógiai fejlesztés Erdélyben

Illyefalván 10 éve elérhető a Pető András által kidolgozott konduktív pedagógia, mely óriási hatással van a cerebrális sérülés miatt mozgáskorlátozottak életére. Ezt méltatták szombaton az illyefalvi Pető Központban.

Tízéves a Kárpát-medencei konduktív pedagógiai fejlesztés Erdélyben
2024. június 01., szombat

Orbán Viktor a Békemeneten: mi vagyunk Európa legnagyobb békehadtestje

A Fidesz-KDNP-szövetség Európa legnagyobb békehadtestje – emelte ki Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke szombaton Budapesten, a Békemenet résztvevői előtt a Margitszigeten elmondott beszédében.

Orbán Viktor a Békemeneten: mi vagyunk Európa legnagyobb békehadtestje
2024. június 01., szombat

Minden a legkisebbekről szólt a székelyudvarhelyi gyereknapon

Gyerekzsivaj, kürtőskalács-illat, és boldog kacajok töltötték be a székelyudvarhelyi városi parkot szombaton, ahol a nemzetközi gyereknap alkalmából színes programkínálattal várták a kisgyermekes családokat.

Minden a legkisebbekről szólt a székelyudvarhelyi gyereknapon
2024. június 01., szombat

Ha füstölt harcsafilét vásárolt a Kauflandból, ne fogyassza el!

A Kaufland üzletlánc úgy döntött, hogy kivonja a forgalomból az Eco Nrg kft. által gyártott füstölt harcsafilét, amely esetében felmerült a Listeria monocytogenes baktériummal való szennyezettség gyanúja.

Ha füstölt harcsafilét vásárolt a Kauflandból, ne fogyassza el!
2024. június 01., szombat

Öt éve járt Csíksomlyón Ferenc pápa

Napra pontosan öt éve volt a történelmi pápalátogatás Csíksomlyón, amikor Ferenc pápa a fogadalmi búcsú helyszínén pontifikált szentmisét. A pápalátogatást megelőző időszakot és a történelmi nap eseményeit idézzük fel.

Öt éve járt Csíksomlyón Ferenc pápa
Öt éve járt Csíksomlyón Ferenc pápa
2024. június 01., szombat

Öt éve járt Csíksomlyón Ferenc pápa

2024. június 01., szombat

15 métert zuhant egy férfi Radnóton egy állványról

Harminc méter magas állványról zuhant le egy személy, melynek körülbelül felénél fennakadt, és eszméletét vesztette. Mindez szombat délelőtt történt Radnóton. A mentőegységek nagy erőkkel vonultak a helyszínre, mentőhelikopter is segíti a mentést.

15 métert zuhant egy férfi Radnóton egy állványról
2024. június 01., szombat

A megélhetési politizálástól a közösségi érdekekig

Hogyan látja az öncélú kisközösségi politizálást, beleszól-e az RMDSZ országos vezetése a helyi ügyekbe, hogyan látja az erdélyi, székelyföldi társadalmi problémákat – számtalan más mellett ezekről a témákról beszélgetett Kelemen Hunor Miklós Csongorral.

A megélhetési politizálástól a közösségi érdekekig
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!