Hirdetés
Hirdetés

Mindenki szeretne biót, csak lehetőleg ingyen

Az öko- és biotermék önmagában kevés. Támogatásra van szüksége a hegyvidéki állattartó és növénytermesztő gazdaságoknak, hogy versenyképesek maradhassanak •  Fotó: Pál Árpád

Az öko- és biotermék önmagában kevés. Támogatásra van szüksége a hegyvidéki állattartó és növénytermesztő gazdaságoknak, hogy versenyképesek maradhassanak

Fotó: Pál Árpád

Adottságaiból fakadóan nagy lehetőségek vannak Hargita megyében a biogazdálkodásban, azonban az ilyen jellegű termékeknek az értékesítése még nehézkes. Az agrárszektor ugyanakkor két nagy gonddal néz szembe – amelyek egymást is erősítik –, és ha ezekre nem születik megoldás, megszűnhet egy évezredek óta kialakult gazdálkodási forma.

Széchely István

2024. május 05., 09:082024. május 05., 09:08

Hargita megyében nagyon sok kis- és közepes méretű vegyes, azaz nem kifejezetten állattenyésztésre vagy növénytermesztésre szakosodott gazdaság üzemel. Ez a két tevékenység kiegészíti egymást, és kölcsönösen segíti az agrárszektor fejlődését.

A növénytermesztésből kerül ki az állattenyésztési szektor takarmánybázisa, az állattartás pedig természetes trágyát és rendszeres bevételt is biztosít a vegyes gazdaságoknak.

Hirdetés

A takarmány nyáron a magas biológiai értékű legelőkről származó füvet, valamint az évelő és egynyári takarmánynövényeket jelenti, ami – optimális körülmények között betakarítva és eltárolva – télen is biztosítja a táplálékot az állattenyésztési ágazatban.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A műtrágya drágulását követően a szerves trágyák jelentősége egyre inkább felértékelődik, ugyanakkor a növénytermesztési szektorból származó melléktermékek takarmányozási alapként történő hasznosítása többletbevételhez juttatja a gazdákat, tehát ilyen téren is jól kiegészíti egymást a két ágazat – derül ki a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság frissen elkészült, az állattenyésztés helyzetéről és az állattenyésztési ágazatban végzett termelésről szóló jelentéséből.

Az ökogazdálkodásra alkalmas, nagy kiterjedésű állandó legelők nagy lehetőséget jelentenek az állati eredetű termékek biotermékként történő hasznosítására,

ami többletjövedelmet biztosít a gazdálkodók számára. Egyelőre nincs nagyon sok, ökoterméket előállító gazdaság a megyében, és a kereslet sem a legjobb az ilyen jellegű termékekre, de ennél nagyobb gondok is megoldásra várnak még az agrárszektorban – tudtuk meg Romfeld Zsolttól, az igazgatóság vezetőjétől. De előbb jöjjenek a két ágazat főbb Hargita megyei jellemzői.

Koncentrálódnak az állattartó gazdaságok

A megyében a múlt év végén összesen 26 234 állattartó gazdaság működött. Ezeknek a száma két év alatt 1290-nel csökkent, ám megfigyelhető egyfajta koncentrálódás is, ami fenntarthatóbbá teszi a megmaradó gazdaságokat.

Legnagyobb számban a szarvasmarhatartó gazdaságok száma csökkent, mindeközben azonban az állatok száma nőtt.

A juhtartó gazdaságok képezik a másik legerősebb részét a Hargita megyei állattartási szektornak, utóbbiakban azonban majdnem 15 ezerrel csökkent az állatállomány az elmúlt két évben (múlt év végén 187 171 juhot tartottak Hargita megyében), miközben az ilyen gazdaságok száma alig lett kevesebb.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A kecskeállomány 746 egyeddel nőtt, a sertésállomány pedig 8153-mal csökkent az említett időszakban. Utóbbinak a sertéspestis veszélye, valamint a háztáji sertéstartásra vonatkozó törvények szigorítása az oka.

Az adatokból kitűnik, hogy Hargita megyében nagyszámú állattartó gazdaság van, és ezek többsége családi gazdaság, kevés állattal. Mindemellett az utóbbi időben koncentrálódott az állomány,

megszűntek az 1–2 tehenes gazdaságok, megjelentek a 15–50 tehenet számláló farmok,

ami a gyorsabb fejlődés és az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés feltétele – derül ki a jelentésből.

A mezőgazdasági területek nagy része legelő és kaszáló

Hargita megye mezőgazdasági területeinek 81,19 százalékát legelők (139 207 hektár – 35,57%) és kaszálók (178 519 hektár – 45,62%) teszik ki, amelyek biztosítják a növényevő állatok számára a legfontosabb, legolcsóbb és legegészségesebb takarmányt. Ugyanakkor a szántóterületeknek (72 597 hektár – 18,55%) több mint a felén is (39 845 hektáron) takarmánynövényeket termesztenek a gazdák.

Hús-, tej-, tojástermelés

Ami a hústermelést illeti, az exportcégek által a fiatal szarvasmarhákért kínált magas felvásárlási ár miatt az értékesített szarvasmarha-állománynak a mintegy 85–90 százaléka élve kerül exportra vagy kereskedőkön keresztül vágóhidakra.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

A juhok és kecskék esetében a szezonális értékesítés a jellemző,

a sertésállomány nagy részét saját fogyasztásra nevelik a gazdák, egy kis részét pedig közvetlenül értékesítik.

A tejtermelésre, illetve értékesítésre a tej felvásárlási árának alakulása, valamint az ágazatra jellemző munkaerőhiány van leginkább hatással. Ezzel kapcsolatban a megyei mezőgazdasági igazgatóság jelentése kitér arra is, hogy az utóbbi időben egyre több szarvasmarha- és juhtenyésztő választja a húsfajták tenyésztését.

Ezt egyébként az adatok is alátámasztják: az elmúlt két évben szinte 40 ezer hektoliterrel csökkent (1 930 051-ről 1 891 102-re) a megtermelt tehéntej mennyisége Hargita megyében. A jelentés ugyanakkor rámutat arra is, hogy

a feldolgozók hiánya miatt a juhtartás fő terméke, a gyapjú másodlagos termékké, sőt eladhatatlanná vált.

Mintegy 100 ezer tojótyúk is része a megye állattenyésztési ágazatának. A tojástermelés családi gazdaságokban és négy ipari méretű farmon történik. Szárnyashús-termelési céllal egy farmon, továbbá családi gazdaságokban nevelnek szárnyasokat.
Méztermelést mintegy 20 500 méhcsaláddal végeznek a Hargita megyei méhészek, az átlagtermés pedig méhcsaládonként 10–25 kg között változik.

A megyei mezőgazdasági igazgatóság az ágazat egyik legnagyobb problémájaként a vadkárokat tartja számon.

Idézet
A vadkárok az állattenyésztési és növénytermesztési ágazatban súlyos következményekkel járó tényezőként vannak jelen, ami a legelőhasználat mellőzését is meghatározza a nyári időszakban

– áll a jelentésben.

Tejtermelésről húsmarhatartásra állnak át a munkaerőhiány miatt

A vadkárok mellett a munkaerőhiány a másik nagy probléma, ami hatással van az agrárszektorra. Ez az egyik oka a juhállomány csökkenésének, valamint a tejtermelésről a húsmarhatartásra történő átállásnak is a szarvasmarhatartók egy része esetében – tudtuk meg Romfeld Zsolttól, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjétől.

„Ugye azért a legeltetéshez csak kell egy őrző-védő ember, tehát egy juhász, aki nap mint nap jár az állatokkal. És ilyen ember ritkán akad, ezért egyre kevesebben vannak, akik nyári legeltetést vállalnak olyan körülmények között, amilyenek egy havasi legelőn adottak. Ez az egyik szempont, a másik a vadak.

Idézet
A havasi legelőkön ki van téve a nyáj, a csorda, valamint az ember a vadállat jelentette veszélyeknek. Ez fokozódott, nagyobb a medveállomány, egyre több a támadás, tehát a medvekár, és a romló körülmények miatt bekerülnek a falvak közelébe azok a csordák, nyájak, amelyek régebb a havasokon voltak.

Amúgy ez sajnálatos, mert nekünk a havasi legelőket ki kellene használnunk. Magas értékű gyepek vannak ott, és azokat legeltetéssel lehet karbantartani, továbbá tájformáló és szociális jellegük is van, tehát kár volna elveszíteni ezt a gazdálkodási formát” – fogalmazott az igazgatóság vezetője.

A munkaerőhiány miatt a tejtermelő farmok, szarvasmarhatartó családi gazdaságok fenntartói is egyre inkább a teljes gépesítésen gondolkodnak,

viszont az ilyen rendszerek kizárják a legeltetés lehetőségét – mutatott rá Romfeld Zsolt, hozzáfűzve, hogy az ilyen farmokon bent tartják az állatokat, a takarmányozás és a fejés is ott történik.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

Ez még önmagában nem vezetne minőségromláshoz, jó minőségű tejet lehet előállítani így is, ellenőrzött termelést lehet folytatni, kordában tartható a tej csíraszáma, „viszont megszűnne egy évezredek alatt kialakult gazdálkodási forma” – hangsúlyozta az átalakulás hatásaival kapcsolatos kérdésünkre az igazgató.

Támogatások jelenthetik a kiutat

Ahhoz, hogy megoldódjon a munkaerőhiány jelentette gond, támogatásokra, ösztönző jellegű intézkedésekre lenne szükség – véli Romfeld Zsolt. Nem feltétlenül mezőgazdasági szubvenciókra gondol, hanem például életforma-támogatásra, de meghatározhatnák úgy is a támogatás feltételét, hogy ha a gazda 800–1000 méteres tengerszint feletti magasságban évente legalább 120 napot legeltet, akkor támogatást kap az állatlétszám után vagy a termékeire.

Erre egyébként létezik már egy hegyvidékre vonatkozó stratégiai terv, ami már közvitán van, remélhetőleg őszig vagy az év végéig el is fogadják. Az önmagában még nem hoz változást, viszont hivatkozási alapot biztosít az ilyen jellegű támogatásokhoz – mondta a mezőgazdasági igazgatóság vezetője, megjegyezve, a térségnek szüksége is van ilyen jellegű támogatásokra, hogy versenyképes maradhasson a melegebb, alföldi vidékekkel.

Attól, hogy nem ökotermék, még lehet kiváló minőségű

Az Integrált Ökológiai Mezőgazdasági Rendszer nyilvántartásában az elmúlt évben 790 Hargita megyei mezőgazdasági termelő szerepelt, 37 419 hektár területtel. Lényegében ők azok, akik ökotermelést folytatnak Hargita megyében – ebben a rendszerben kerül nyilvántartásba minden mezőgazdasági termelésből származó termék, ami ellenőrzött ökotermékként van bejegyeztetve.

Az a gazda, aki nem szerepel ebben a rendszerben, nem használhatja az öko, bio megnevezést.

Hargita megye esetében eme kategória nagy részét az ökominősítésű gyep- és legelőterületek teszik ki, a 790 termelőnek csak mintegy tíz százaléka állít elő valamilyen bioterméket. A gyakorlatban ez többnyire azt jelenti, hogy például „az ökominősítésű legelőn konvenciós szarvasmarha legel”, ezért az így előállított termék már nem kap ökominősítést – magyarázta Romfeld Zsolt.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

Noha adottságai miatt Hargita megyében kifejezetten kedvezőek a körülmények a biotermékek előállításához, mégis kevés az ilyen minősítésű terméket előállító mezőgazdasági termelők száma. Ugyanakkor az igény is mérsékelt az ilyen termékek iránt.

Idézet
Mindenki enne jó minőségű élelmiszert, csak éppen ingyen

– fogalmazott a témával kapcsolatban Romfeld Zsolt.

Elmondta ugyanakkor: az, hogy viszonylag kevés az ökotermék, nem azt jelenti, hogy más Hargita megyei termékek nem jó minőségűek. „Attól, hogy nincs »lepapírozva«, még lehet magas minőségű, csak nem árusítható ökominősítésű termékként.”

Hargita megye nagy része köztudottan gyep- és legelőterület, az állattartó gazdák által megvásárolt abraktakarmány pedig legtöbbször tradicionális mezőgazdaságokból származik, amelyeknek nincs ökominősítése, így a végtermék sem lesz az. Ettől azonban még a havasi juh- és tehéntartók termékei jó minőségűek – magyarázta a mezőgazdasági igazgatóság vezetője.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 19., csütörtök

Hargita megye felkerült a BBC 2027-es, húsz legjobb úti célt bemutató listájára

Nemzetközi elismerésben részesült Hargita megye: a BBC Travel a világ húsz legérdekesebb, 2027-ben felkeresésre érdemes úti célja közé választotta a térséget.

Hargita megye felkerült a BBC 2027-es, húsz legjobb úti célt bemutató listájára
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Fokozott óvatosságra int a katasztrófavédelem a szélvihar miatt

A közelgő szélvihar miatt figyelmezteti a lakosságot a katasztrófavédelem. Ma estétől erős széllökések várhatók, hajnalra pedig több megyében piros riasztás léphet érvénybe. A hatóságok a veszélyek megelőzésére adtak tanácsokat.

Fokozott óvatosságra int a katasztrófavédelem a szélvihar miatt
2026. november 19., csütörtök

Nem lenne előnyös újabb adóemelés 2027-ben a pénzügyminiszter szerint

Egy adóemelés 2027-ben nem lenne előnyös Románia számára, figyelembe véve, hogy a cél a gazdasági növekedés – nyilatkozta csütörtökön Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Nem lenne előnyös újabb adóemelés 2027-ben a pénzügyminiszter szerint
2026. november 19., csütörtök

Ennyibe került Wiz Khalifának a romániai fesztiválon elszívott marihuánás cigaretta

Wiz Khalifa amerikai rapper – valódi nevén Cameron Jibril Thomaz – véglegesen megúszta a Romániában kábítószer-fogyasztás miatt kiszabott börtönbüntetést, és helyette pénzbüntetést kell fizetnie a bukaresti ítélőtábla csütörtöki döntése értelmében.

Ennyibe került Wiz Khalifának a romániai fesztiválon elszívott marihuánás cigaretta
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Nicușor Dan szerint egyelőre nem tűnik közelinek az ukrajnai béke

Nicușor Dan államfő csütörtökön megérkezett Berlinbe, hogy részt vegyen a Tettrekészek Koalciójának „Együtt az ukrajnai békéért és az európai biztonságért” mottojú ülésén.

Nicușor Dan szerint egyelőre nem tűnik közelinek az ukrajnai béke
2026. november 19., csütörtök

Viharos szél csap le az országra, Székelyföldet is érinti a figyelmeztetés

Székelyföldet sem kerüli el a közelgő szélvihar: Hargita és Kovászna megyében is erős széllökésekre figyelmeztetnek a meteorológusok. A hegyvidéki területeken akár 120–140 km/órás szél is tombolhat.

Viharos szél csap le az országra, Székelyföldet is érinti a figyelmeztetés
2026. november 19., csütörtök

Meghalt egy 17 éves lány a fővárosban, egy kukásautó gázolhatta el

Eszméletlenül találtak rá egy 17 éves lányra csütörtök reggel Bukarest egyik úttestjén. A fiatalt nem sikerült megmenteni. A gyanú szerint egy kukásautó gázolta el, amelynek sofőrje azt állítja, nem vette észre az ütközést.

Meghalt egy 17 éves lány a fővárosban, egy kukásautó gázolhatta el
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Rendkívüli online ülést tart a Maros Megyei Tanács november 19-én

A Maros Megyei Tanács november 19-én, csütörtökön 15 órától rendkívüli ülést tart videokonferencia keretében. A tanácsosok a Transilvania Motor Ring komplexumban tervezett megújulóenergia-beruházás megvalósításához szükséges intézkedésekről döntenek.

Rendkívüli online ülést tart a Maros Megyei Tanács november 19-én
2026. november 19., csütörtök

Megsérült két munkás, miután vezeték szakadt rájuk a hőerőműben

Két dolgozó megsérült egy munkahelyi balesetben csütörtökön az Oltenia Energetikai Komplexum (CEO) rovinari-i hőerőművében.

Megsérült két munkás, miután vezeték szakadt rájuk a hőerőműben
2026. november 19., csütörtök

Árvízvédelmi készültség több megyében, Székelyföld egy része is érintett

Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültségeket rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki, máramarosi és olténiai folyó vízgyűjtő területére.

Árvízvédelmi készültség több megyében, Székelyföld egy része is érintett
Hirdetés