A családi recept alapján készült hagyományos szilvaíz öt-hat órán át főtt a rézüstben
Fotó: Veres Nándor
Többfajta pálinkát és a hagyományosan, rézüstben készült szilvaízt is megkóstolhatta az, aki a hét végén ellátogatott a nyuládi réten tartott Oroszhegyi Szilvanapokra. A rendezvény legfőbb célja a helyi értékek megőrzése és népszerűsítése volt.
2018. augusztus 26., 18:322018. augusztus 26., 18:32
2018. augusztus 26., 18:452018. augusztus 26., 18:45
A szilvanapok megszervezésének alapgondolata mindig is a helyi értékek megőrzése volt, és ez nem változott az elmúlt tizenkét évben, vagyis most is a szilvából készült termékekre fektették a hangsúlyt – fejtette ki lapunknak Bálint Elemér Imre, a község polgármestere. Mint mondta,
Szerinte egyébként a helybéliek közti kapcsolat megerősítése szempontjából is fontos a rendezvény, hiszen ott lehet találkozni és jókat beszélgetni. A falunapokon jelentős szerepet kapott a kultúra is, egyebek mellett több helyi és máshonnan érkezett néptánccsoport, illetve zenekar lépett fel.
– szögezte le már beszélgetésünk legelején Vass Erzsébet, akinek rézüstjében a családi recept alapján készülő hagyományos szilvaíz rotyogott. Mint mondta, öt-hat órán keresztül folyamatosan kavargatni kell a vékony rézüstben rotyogó szilvát, nehogy odaégjen. A cél az, hogy lassú tűzön elfőjön a gyümölcs leve, és csak a sűrűje maradjon.
A pálinkakészítéshez hasonlóan a rézüst használata is elengedhetetlen a jó eredményhez, így lesz igazán különleges a lekvár. „Persze kályhán is lehet szilvaízt főzni, de annak már nem lesz ilyen különleges íze” – magyarázta. Hozzátette, a szilvaízből végül lekváros derelye és lekváros gombóc készül.
Bárki megkóstolhatta a különleges pálinkákat. Mindenki maga dönthette el, mennyit fizet érte
Fotó: Veres Nándor
Egyebek mellett ágyasáfonya-, alma-, Klapp kedveltje körte- és aszaltszilva-pálinkát hozott el kóstolóba az Oroszhegyi Szilvanapokra Ambrus Levente helyi termelő, akinek családja már több generáció óta tökéletesíti a közkedvelt italok készítését. Ő maga negyvenkét fajta pálinkát főz minden évben.
„Dédszüleim még hagyományosan almából, szilvából és körtéből főzték a pálinkát, de mára már több mindenre van igény. Az emberek kérése, illetve saját kreativitásom szerint dolgozom.
– mondta lapunknak. Az ünnepségre elhozott pálinkái közül talán az 50 százalékos alkoholtartalmú, aszalt szilvából készült főzet volt a legkülönlegesebb. A szakembertől megtudtuk, hogy az alapanyagul szolgáló szilvát házi aszalón terítették szét, amelyre csövekkel vezették át a mellette álló kenyérsütő kemencéből származó füst 30 százalékát. Ez a meleg levegő szárította ki a gyümölcsöt, és ez adja a belőle készült ital enyhén füstös ízét.
Fotó: Beliczay László
Az Ambrus által bemutatott italokat egyébként bárki megkóstolhatta, ezeknek nem volt előre meghatározott áruk, hanem becsületkasszát helyezett ki a tulajdonosuk. „Persze, ha valaki nem adott pénzt, akkor is megkóstolhatta az italokat. A becsületkassza inkább arra szolgált, hogy az emberek is érezzék, nem keveset kell dolgozni ahhoz, hogy a pálinka asztalra kerüljön” – fogalmazott.
Fotó: Beliczay László
Rámutatott, a fák egész évben gondozást igényelnek, a metszések és a permetezések mellett meszelni és kapálni is kell. Mindemellett az ültetésekre is nagy gondot kell fordítani. „Adni kell a fának ahhoz, hogy kapjunk valamit” – így Ambrus Levente. Lapunk kérdésére arra is kitért, hogy bizony a szilva szedése is megizzasztja az embert:
A falunapok részeként pálinkaversenyt is rendeztek, amelyre közel ötven gazda nevezett be termékeivel – ebből is látszik, hogy Oroszhegyen még mindig nagy hagyománya van a párlatkészítésnek.
Fotó: Beliczay László
Csapatokban főztek
Nagyon népszerű volt az idén is megrendezett főzőverseny: érkezésünkkor finomabbnál finomabb ételek rotyogtak az üstökben. Pörkölteket és tokányokat, de babgulyást is lehetett kóstolni. Feltűnő volt, hogy több tűzoltó-egyesület is részt vett a megmérettetésen. Lapunk a tibódi önkéntesektől érdeklődött. Náluk vörösboros marhalábszár, pörkölt csipetkével volt a menü. András Levente, a szervezet elnöke elmondta, több mint harminc önkéntes tűzoltó tevékenykedik Tibódban, a főzőversenyre a csapat egy része jött el. Számukra az esemény közösségépítő szerepe volt a legfontosabb: nemcsak a bajban tartanak össze, de kikapcsolódni is közösen járnak. „A hétköznapok során nem mindig jut idő találkozni és beszélgetni, a falunapok viszont nagyszerű alkalmat biztosítanak erre” – fogalmazott.
A Hargita megyei települések fejlesztésére 2,7 millió lej jut a hatszázalékos adóvisszaosztásból. Az összeg szétosztásáról a megyei tanácstestület rendkívüli ülésén szavazott november 15-én, pénteken.
Miért nincs túljelentkezés az orvosi rezidensvizsgákon és miért éri meg a háziorvosi szakosodást választani – többek között erről is beszélgettünk Vass Levente egészségügyi szakemberrel a vasárnap tartandó rezidensvizsga kapcsán.
Rászoruló családok számára tart jótékonysági gyűjtést a Csíkszeredai Vöröskereszt Kis Cipő elnevezéssel november 23-án és 24-én Szabadság-téren és a Csíki NEST pláza területén.
Erősen irritáló hatású vegyszert tartalmazó palackokat dobott valaki a szelektív hulladékba, emiatt le kellett állítani a munkafolyamatot a lécfalvi hulladéklerakóban. A sepsiszentgyörgyi köztisztasági vállalat nagyobb elővigyázatosságra int.
Orvosi felszereléseket adományozott pénteken az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőségnek.
Útjára indult a 100 Lélek 100 Cipő elnevezésű adománygyűjtő akció Marosvásárhelyen, idén is a nehéz helyzetben élő gyerekeknek vásárolnak lábbelit.
Megalakultak a szakbizottságok, valamint újra Szakács Lászlót választották Barót alpolgármesterének a helyi önkormányzat képviselői pénteken. A döntés egyhangúlag született meg.
Tizennégy személyt kísértek be a rendőrségre, miután pénteken általános razziát tartottak a Maros megyei Makfalván.
Az FK Csíkszeredához látogatott Szijjártó Péter miniszter pénteken; a zárt körű találkozón betekintett a romániai női labdarúgó élvonalban szereplő együttes edzésére is.
szóljon hozzá!