Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

19:40

Eurómilliárdokat veszíthet el Románia a reformok késlekedése miatt

19:12

Tűzoltóautóra gyűjtenek, hogy gyorsabb lehessen a mentés

17:41

Árvízriasztás: háromszéki folyó is kiléphet a medréből

17:13

Lövétei Lázár László: Világtörténet Vica lányomnak

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Tragikus baleset Csíkszereda közelében: 17 éves fiú vesztette életét

Harminc mentőautót küldtek ki a tömeges ételmérgezéshez, megvan az első tetemes bírság

Ferenc pápa által kinevezett megyés püspök lesz a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka

Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Gálfi Árpádot

14 és 16 éves kamaszok erőszakoltak meg egy 13 éves lányt

Megtudtuk, hogy melyik faluba viszik a csíkszeredai kutyamenhely lakóit

Orbán Viktor: mától liberális kormány vezeti Magyarországot

Nicușor Dan: nem kell túl komolyan venni azt, amit Vlagyimir Putyin mond

Magyar Péter: négy év után megszűnik a háborús veszélyhelyzet

Megalakult a Tisza-kormány

Mindenből lehet pálinkát főzni, de Oroszhegyben egyvalamiből nagyon

A családi recept alapján készült hagyományos szilvaíz öt-hat órán át főtt a rézüstben

Fotó: Veres Nándor

Többfajta pálinkát és a hagyományosan, rézüstben készült szilvaízt is megkóstolhatta az, aki a hét végén ellátogatott a nyuládi réten tartott Oroszhegyi Szilvanapokra. A rendezvény legfőbb célja a helyi értékek megőrzése és népszerűsítése volt.

Fülöp-Székely Botond

2018. augusztus 26., 18:322018. augusztus 26., 18:32

2018. augusztus 26., 18:452018. augusztus 26., 18:45

A szilvanapok megszervezésének alapgondolata mindig is a helyi értékek megőrzése volt, és ez nem változott az elmúlt tizenkét évben, vagyis most is a szilvából készült termékekre fektették a hangsúlyt – fejtette ki lapunknak Bálint Elemér Imre, a község polgármestere. Mint mondta,

a szilva termékként, de arculatépítésként is fontos a közösség számára.

Szerinte egyébként a helybéliek közti kapcsolat megerősítése szempontjából is fontos a rendezvény, hiszen ott lehet találkozni és jókat beszélgetni. A falunapokon jelentős szerepet kapott a kultúra is, egyebek mellett több helyi és máshonnan érkezett néptánccsoport, illetve zenekar lépett fel.

A szilvaíz és a katyó között az a különbség, hogy míg előbbibe egy szem cukrot sem tesznek, utóbbiba igen

– szögezte le már beszélgetésünk legelején Vass Erzsébet, akinek rézüstjében a családi recept alapján készülő hagyományos szilvaíz rotyogott. Mint mondta, öt-hat órán keresztül folyamatosan kavargatni kell a vékony rézüstben rotyogó szilvát, nehogy odaégjen. A cél az, hogy lassú tűzön elfőjön a gyümölcs leve, és csak a sűrűje maradjon.

A pálinkakészítéshez hasonlóan a rézüst használata is elengedhetetlen a jó eredményhez, így lesz igazán különleges a lekvár. „Persze kályhán is lehet szilvaízt főzni, de annak már nem lesz ilyen különleges íze” – magyarázta. Hozzátette, a szilvaízből végül lekváros derelye és lekváros gombóc készül.

Bárki megkóstolhatta a különleges pálinkákat. Mindenki maga dönthette el, mennyit fizet érte

Fotó: Veres Nándor

Igazi különlegességek

Egyebek mellett ágyasáfonya-, alma-, Klapp kedveltje körte- és aszaltszilva-pálinkát hozott el kóstolóba az Oroszhegyi Szilvanapokra Ambrus Levente helyi termelő, akinek családja már több generáció óta tökéletesíti a közkedvelt italok készítését. Ő maga negyvenkét fajta pálinkát főz minden évben.

„Dédszüleim még hagyományosan almából, szilvából és körtéből főzték a pálinkát, de mára már több mindenre van igény. Az emberek kérése, illetve saját kreativitásom szerint dolgozom.

Igazából mindenből lehet pálinkát főzni, aminek cukortartalma van

– mondta lapunknak. Az ünnepségre elhozott pálinkái közül talán az 50 százalékos alkoholtartalmú, aszalt szilvából készült főzet volt a legkülönlegesebb. A szakembertől megtudtuk, hogy az alapanyagul szolgáló szilvát házi aszalón terítették szét, amelyre csövekkel vezették át a mellette álló kenyérsütő kemencéből származó füst 30 százalékát. Ez a meleg levegő szárította ki a gyümölcsöt, és ez adja a belőle készült ital enyhén füstös ízét.

Fotó: Beliczay László

Az Ambrus által bemutatott italokat egyébként bárki megkóstolhatta, ezeknek nem volt előre meghatározott áruk, hanem becsületkasszát helyezett ki a tulajdonosuk. „Persze, ha valaki nem adott pénzt, akkor is megkóstolhatta az italokat. A becsületkassza inkább arra szolgált, hogy az emberek is érezzék, nem keveset kell dolgozni ahhoz, hogy a pálinka asztalra kerüljön” – fogalmazott.

Fotó: Beliczay László

Rámutatott, a fák egész évben gondozást igényelnek, a metszések és a permetezések mellett meszelni és kapálni is kell. Mindemellett az ültetésekre is nagy gondot kell fordítani. „Adni kell a fának ahhoz, hogy kapjunk valamit” – így Ambrus Levente. Lapunk kérdésére arra is kitért, hogy bizony a szilva szedése is megizzasztja az embert:

nagyjából tizenöt kilogramm kell ahhoz, hogy hét deci pálinkánk legyen.

A falunapok részeként pálinkaversenyt is rendeztek, amelyre közel ötven gazda nevezett be termékeivel – ebből is látszik, hogy Oroszhegyen még mindig nagy hagyománya van a párlatkészítésnek.

Fotó: Beliczay László

Csapatokban főztek

Nagyon népszerű volt az idén is megrendezett főzőverseny: érkezésünkkor finomabbnál finomabb ételek rotyogtak az üstökben. Pörkölteket és tokányokat, de babgulyást is lehetett kóstolni. Feltűnő volt, hogy több tűzoltó-egyesület is részt vett a megmérettetésen. Lapunk a tibódi önkéntesektől érdeklődött. Náluk vörösboros marhalábszár, pörkölt csipetkével volt a menü. András Levente, a szervezet elnöke elmondta, több mint harminc önkéntes tűzoltó tevékenykedik Tibódban, a főzőversenyre a csapat egy része jött el. Számukra az esemény közösségépítő szerepe volt a legfontosabb: nemcsak a bajban tartanak össze, de kikapcsolódni is közösen járnak. „A hétköznapok során nem mindig jut idő találkozni és beszélgetni, a falunapok viszont nagyszerű alkalmat biztosítanak erre” – fogalmazott.