Mindenből lehet pálinkát főzni, de Oroszhegyben egyvalamiből nagyon

Szerinte egyébként a helybéliek közti kapcsolat megerősítése szempontjából is fontos a rendezvény, hiszen ott lehet találkozni és jókat beszélgetni. A falunapokon jelentős szerepet kapott a kultúra is, egyebek mellett több helyi és máshonnan érkezett néptánccsoport, illetve zenekar lépett fel.

– szögezte le már beszélgetésünk legelején Vass Erzsébet, akinek rézüstjében a családi recept alapján készülő hagyományos szilvaíz rotyogott. Mint mondta, öt-hat órán keresztül folyamatosan kavargatni kell a vékony rézüstben rotyogó szilvát, nehogy odaégjen. A cél az, hogy lassú tűzön elfőjön a gyümölcs leve, és csak a sűrűje maradjon.

A pálinkakészítéshez hasonlóan a rézüst használata is elengedhetetlen a jó eredményhez, így lesz igazán különleges a lekvár. „Persze kályhán is lehet szilvaízt főzni, de annak már nem lesz ilyen különleges íze” – magyarázta. Hozzátette, a szilvaízből végül lekváros derelye és lekváros gombóc készül.

– mondta lapunknak. Az ünnepségre elhozott pálinkái közül talán az 50 százalékos alkoholtartalmú, aszalt szilvából készült főzet volt a legkülönlegesebb. A szakembertől megtudtuk, hogy az alapanyagul szolgáló szilvát házi aszalón terítették szét, amelyre csövekkel vezették át a mellette álló kenyérsütő kemencéből származó füst 30 százalékát. Ez a meleg levegő szárította ki a gyümölcsöt, és ez adja a belőle készült ital enyhén füstös ízét.

A falunapok részeként pálinkaversenyt is rendeztek, amelyre közel ötven gazda nevezett be termékeivel – ebből is látszik, hogy Oroszhegyen még mindig nagy hagyománya van a párlatkészítésnek.