
Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
A Kovászna megyei városok és községek összesen 32,6 millió lejt kaptak szeptemberben a kormány tartalékalapjából. Az összeget elsősorban településfejlesztési beruházásokra fordítják, de egyéb kiadásokat is törleszthetnek belőle.
2020. szeptember 17., 20:082020. szeptember 17., 20:08
Sepsiszentgyörgy 11,4 millió lejt, Kézdivásárhely 3,3 millió lejt, Kovászna 1,2 millió lejt, Barót 1 millió lejt, Bodzaforduló pedig 456 ezer lejt kapott. Félmilliónál nagyobb összeget tizenkét község – Bodok, Csernáton, Dobolló, Hídvég, Kézdiszentlélek, Málnás, Mikóújfalu, Uzon, Szitabodza, Zabola, Zágon és Zágonbárkány – kapott.
„Az összeg nagy részét az oktatás zökkenőmentes elindítására fordítottuk, felszereltük a helyi iskolát a szükséges informatikai berendezésekkel, laptopokat, kamerákat vásároltunk, hogy – ha szükséges –, tudjuk akár az online oktatást is biztosítani. Azt is fontosnak tartottuk, hogy a pedagógusoknak és a gyerekeknek is biztosítsuk a kötelező maszkokat” – mondta el Demeter Ferenc, Mikóújfalu polgármestere.
Mint hozzátette,
„Számos saját és pályázati forrásból megvalósuló beruházás – útépítések, intézmények korszerűsítése, közművesítés – zajlik a megyében, amelyet a helyi önkormányzatok indítottak el, a most kapott pénzösszeget ezekre a fejlesztésekre költhetik. De az idei nehéz körülmények között induló tanév plusz költségeire is fordíthatják a kormány tartalékalapjából kapott pénzt” – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
1 hozzászólás