
Gombagyűjtés szempontjából környékünkön nagyon gazdag a felhozatal, ám a gombagyűjtők keveset ismernek belőlük
Fotó: Beliczay László
Több száz ehető gombafaj van a környékünkön, ám az emberek leginkább 5-6 megszokott fajt gyűjtenek és fogyasztanak. Gombaszakértőket és ellenőröket kérdezünk Udvarhelyszék gombavilágáról, gombakülönlegességekről és tévhitekről. Egyúttal részt is vettünk egy szakellenőri gombabegyűjtésen a Kerekerdőn.
2022. szeptember 03., 15:062022. szeptember 03., 15:06
2022. szeptember 03., 15:082022. szeptember 03., 15:08
Három napig tartó fajlista szerinti gombagyűjtést és kiállítás utáni szakszerű meghatározást tartottak Székelyudvarhelyen a gombaszakértők. A szakellenőrzést és fajlista-összeállítást Császárné Erdélyi Katalin elismert magyarországi mikológus (gombaszakértő) vezette. A közel harminc fős csapat a Hargitán, Varságon és a Kerekerdőn is megfordult, számos gombafajt sikerült feljegyezniük, még annak ellenére is, hogy rendkívül aszályos volt a nyár. Az utolsó gyűjtőnaphoz csatlakoztak lapunk munkatársai.
Gombagyűjtés szempontjából Erdélyben és főleg környékünkön nagyon gazdag a felhozatal, ám a gombagyűjtők keveset ismernek belőlük – jelezte beszélgetésünk elején Bodó Gyula székelyudvarhelyi gombaszakértő. Mint elmondta,
Környékünkön népszerű a rókagomba, az őzláb, a csiperke, a vargánya – utóbbit azonban kevesen gyűjtik.
Székelyföld gombafelhozatala rendkívül gazdag, a szárazság azonban keresztbe tesz a gombászóknak
Fotó: Beliczay László
„Ezeken kívül közel 100 ehető gomba gyűjthető környékünkön. Jó hír, hogy napjainkban egyre többen kezdenek nyitni más gombák gyűjtése felé is” – részletezte Bodó, aki számos környékbeli hobbigombásznak segít a gyűjtött gombák beazonosításában. Vargányák közül az okkerszínű, az érdestönkű, a bronzos és az ízletes vargánya, továbbá számos galambgomba faj, nedvesebb és párásabb helyeken pedig rókagomba is gyűjthető most – sorolta. Hozzátette, ez az év a keserűgomba kedvelőinek kedvezőtlen volt, mivel a növekedés és termő időszak alatt egyáltalán nem esett eső.
– folytatta Bodó, aki megjegyezte, sajnos az utóbbi években nem talált ebből nagyobb mennyiséget, mivel az évszak egyre inkább kezd szárazabbá válni.
Fotó: Beliczay László
A fekete színű gombáról megjegyezte, bármilyen ételben nagyon finom ízhatása van, leves és paprikás is készíthető belőle; mi több, darálmányait is fel szokták használni ételek fűszerezéséhez, akár a vargányát. Most a piruló galócának van a csúcsideje, erről a gombáról azt kell tudni, hogy olyan méreganyagokat tartalmaz, amelyek hő hatására bomlanak le –
Bodó szerint az elkészítése után kétségkívül ez az egyik legízletesebb gomba. Hasonlóan hosszabb folyamatot igényel a tölgyfák törzsén növekvő májgomba elkészítése is. Mivel ez a gomba nagy mennyiségben tartalmaz csersavat, sokáig kell vízben vontatni, hogy ehető legyen, ám elkészítése után nagyon ízletes csemege lehet;
Más fatörzsekről gyűjthető gombák is nagyon ízletesek, mint a sárga gévagomba, számos laskagombafajok, júdásfüle gomba (népies nevén fagomba), a ganoderma nemzetséghez tartozó fajok és a nyírfatapló – részletezte.
Fotó: Beliczay László
A legösszetéveszthetőbb gombák – állította Bodó, ami sokszor a szakértőket is nagyító elé kényszeríti – az ízletes tőkegomba és a fenyves sisakgomba. Utóbbi nagyon mérgező, a legújabb vizsgálatok alapján még a gyilkos galócát is felülírja.
Fotó: Beliczay László
Piacosabb gombák közül a piruló galóca téveszthető össze a szintén mérgező párducgalócával, utóbbi annyiban különbözik, hogy nincsenek téglaszínű elszíneződések a kalapbőrön, továbbá amíg a piruló galóca burokmaradványa szürkés, a párducgalócáé teljesen fehér.
Fotó: Beliczay László
A galambgombák közül a zöldeskékes és a világosabb kalapú galambgombákat szokták összetéveszteni különböző másabb fajtákkal, mivel a galambgombák családja – a susulykáéhoz hasonlóan, bár ezek közül egyik sem ehető – hatalmas, a szakértők a kalapjuk csípős ízét érezve tudják ezeket az ehetőktől megkülönböztetni. A mindenki által mérgezőnek ismert gyilkos és légyölő galócák mellett fontos megemlíteni a farkastinórut, melyet vöröses tönkéről és sérülés esetén annak kéküléséről lehet felismerni.
Fotó: Beliczay László
Mivel a puhatestűek és az emlősök emésztési rendszere nagyban különbözik, nem bizonyul igaz állításnak az, hogy csigarágott gombát meg lehet enni – fejtette ki Papp Krisztina mikrobiológus, aki szerint ez az egyik legveszélyesebb tévhit, ami miatt az emberek gombamérgezést szenvednek.
Az is tévhit, hogy minden tinóru, amelyik érintésre kékül, mérgező. Tudni kell, hogy a kékülést kétféle kémiai vegyület okozza: az egyik hő hatására elbomlik, a másik meg hőálló, ami a farkastinóru esetén okozhat súlyos mérgezési tüneteket – taglalta a szakember. „Szintén tévhit, hogy az alkohol és a gomba együttes fogyasztása minden esetben mérgező. Ebben az állításban annyi az igazság, hogy a koprinnak nevezett vegyület – ami a tintagombáknak egy részében található meg – blokkolja az alkohol bontásáért felelős enzimeket és ezekhez kapcsolódik” – vázolta. A keletkezett acetaldehid – ez a vegyület felelős a másnaposságért – felhalmozódik a szervezetben.
– pontosított a mikrobiológus. Fontos tudni továbbá azt, hogy a gombák sejtfala kitint tartalmaz, ez az ember számára nagyon nehezen emészthető, ezért javallott minél apróbbra vágni a fogyasztás során a gombákat, így nagyobb mennyiségű tápanyag nyerhető ki belőlük – tette hozzá Papp.
Fotó: Beliczay László
Abban az esetben, ha nem gyűjti be a gombát és azonosítani szeretné, fontos, hogy a készített fotón jól látszódjon a gomba minden része – kalap, tönk, lemezek, szín. Sok esetben a gombák a fákkal szimbiózisban vannak, ezeket mikorrhizás fajoknak (görögül: gombás gyökér) nevezzük. A gombák azonosításához ezért feltétlenül fontos, hogy a közvetlen környezetük is pontosan látható legyen – tudtuk meg az udvarhelyi gombagyűjtés utolsó napján, amikor több szakértő is hangsúlyozta: a mérgezések 80%-át nem mérgezés, sokkal inkább a mértéktelen fogyasztás és az egyén emésztési, illetve allergiás reakciója váltja ki. A szakértők minden gombafogyasztót mértékletességre és tudatosságra intenek.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!