
Kiegyensúlyozottabb az időjárás és nedves a talaj. Kedvezőbb a gazdák számára az idei tavasz, mint az elmúlt években. Archív
Fotó: Beliczay László
Kedvezőbb körülmények között érte a tavasz első napja a Hargita megyei mezőgazdaságot, biztatóbb az idei szezonkezdés, mint a tavalyi. A gazdák napokon belül elkezdhetik a tavaszi szántást, a takarmánynövények vetését, a gyümölcsösökben pedig a takarítást, fametszéseket és rövidesen a tavaszi lemosó permetezést is.
2021. március 02., 12:062021. március 02., 12:06
Ideális körülmények közt kezdődik el a mezőgazdasági szezon idén Hargita megyében. Nagyszerű az időjárás, jókor jött a most tapasztalható hűvösebb időjárási front, habár az előrejelzések szerint a hét második felére már újból 17–18 Celsius-fokra emelkedik a csúcshőmérséklet, az viszont már a gyümölcsösökre nézve egyáltalán nem kedvező.
Ami a csapadékot illeti, az a szezonnak megfelelő mennyiségű, a talajban,
igaz, az altalajban a vízháztartás nem állt helyre, tehát továbbra is szárazak a föld mélyebb rétegei – összegezte a mezőgazdaságban tapasztalható állapotokat Bölöni Ferenc, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Ügynökség udvarhelyszéki illetékese.
A talaj vízháztartásával kapcsolatban megjegyezte azt is, tartanak felnőttképzéseket farmereknek, és azon is nagyon gyakran felhívják a résztvevők figyelmét, hogy a talajvíz nagy kincs, amivel fontos körültekintően gazdálkodni. „Olyan technológiát kell alkalmazni a vetésekben, kapás növények esetében, amellyel a földet többszöri mozgatással frissen tartjuk, tehát megszakítjuk a hajszálcsövességet a talajban, hogy ne párologjon el a víz” – tért ki az elmúlt évek legnagyobb mezőgazdasági problémáit okozó tényező kezelésének egyik módjára.
Bölöni Ferenc elmondta, Székelykeresztúr környékén, ott, ahol a kukoricát későn tudták learatni tavaly, és emiatt nem tudták elvégezni az őszi szántást, látta, hogy többen próbálkoznak már a tavaszi szántással, de véleménye szerint ezzel még várni kell. A talaj felső rétege, 15–30 centiméter mélyen még nyers, annyi még benne a víz, hogy a szántás tönkreteszi a talajszerkezetet.
– magyarázta. A takarmányféléket – tavaszi bükkönyt, lucernát, zabot, árpát – viszont már el lehet vetni, amennyiben a talajnedvesség megengedi, hogy a magágyakat el lehessen készíteni – fűzte hozzá.
Ígéretesebb körülmények közt köszöntött be idén a tavasz a gyümölcsösök esetében is, mint tavaly – ez a véleménye Székely Csaba agrármérnök gyümölcstermesztőnek is. „Elsősorban a csapadékmennyiség sokkal jobb a tavalyihoz képest. Van egy kicsi víztartaléka a földnek. Tavaly ilyenkor nem volt, de márciusban sem, és áprilisban már olyan száraz volt a föld, hogy hasadozott” – vetette össze az idei idénykezdési körülményeket a tavalyi állapotokkal. Hőmérsékleti szempontból is kiegyensúlyozottabb volt az elmúlt időszak,
ami az elmúlt évekhez képest szintén egy pozitív tényező – folytatta az összehasonlítást a szakember.
Most kell elkezdeni a tavaszi fametszéseket és a takarítást a gyümölcsösökben. Képünk illusztráció
Fotó: Pál Árpád
A gyümölcsfák közül leginkább a csonthéjasok esetében hordoz veszélyeket az, ha túl korán emelkedik meg a tavaszi hőmérséklet, ugyanis később az éjszakai fagyok kárt tehetnek a bennük. A hét második felére várható, 17–18 fokos nappali csúcshőmérsékleteket hozó felmelegedés már nem túl kedvező a gyümölcsfák esetében, de remélhetőleg közben még lehűl az idő és nem következik be hirtelen egy általános rügyfakadás – bizakodik Székely Csaba, megjegyezve, ha a talaj túl korán felmelegszik, megindul a gyökérműködés a fákban és bekövetkezik a rügyfakadás, amit már nemigen lehet leállítani.
A tavaszi munkákat illetően a szakember elmondta, el kell kezdeni a tavaszi fametszéseket és a takarítást a gyümölcsösökben, a kéregpucolást is ott, ahol öregebb fák vannak, majd a hónap közepe, második fele körül, amikor annyira felmelegszik az idő, a tavaszi lemosó vegyszeres permetezéseket – vannak már forgalomban környezetkímélőbb szerek is erre a célra. Aki elsiette a permetezést, annak azt javasolja, hogy a rügyfakadás előtt ismételje meg, ugyanis a túl korán elvégzett permetezés nem hatékony.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!