
Kiegyensúlyozottabb az időjárás és nedves a talaj. Kedvezőbb a gazdák számára az idei tavasz, mint az elmúlt években. Archív
Fotó: Beliczay László
Kedvezőbb körülmények között érte a tavasz első napja a Hargita megyei mezőgazdaságot, biztatóbb az idei szezonkezdés, mint a tavalyi. A gazdák napokon belül elkezdhetik a tavaszi szántást, a takarmánynövények vetését, a gyümölcsösökben pedig a takarítást, fametszéseket és rövidesen a tavaszi lemosó permetezést is.
2021. március 02., 12:062021. március 02., 12:06
Ideális körülmények közt kezdődik el a mezőgazdasági szezon idén Hargita megyében. Nagyszerű az időjárás, jókor jött a most tapasztalható hűvösebb időjárási front, habár az előrejelzések szerint a hét második felére már újból 17–18 Celsius-fokra emelkedik a csúcshőmérséklet, az viszont már a gyümölcsösökre nézve egyáltalán nem kedvező.
Ami a csapadékot illeti, az a szezonnak megfelelő mennyiségű, a talajban,
igaz, az altalajban a vízháztartás nem állt helyre, tehát továbbra is szárazak a föld mélyebb rétegei – összegezte a mezőgazdaságban tapasztalható állapotokat Bölöni Ferenc, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Ügynökség udvarhelyszéki illetékese.
A talaj vízháztartásával kapcsolatban megjegyezte azt is, tartanak felnőttképzéseket farmereknek, és azon is nagyon gyakran felhívják a résztvevők figyelmét, hogy a talajvíz nagy kincs, amivel fontos körültekintően gazdálkodni. „Olyan technológiát kell alkalmazni a vetésekben, kapás növények esetében, amellyel a földet többszöri mozgatással frissen tartjuk, tehát megszakítjuk a hajszálcsövességet a talajban, hogy ne párologjon el a víz” – tért ki az elmúlt évek legnagyobb mezőgazdasági problémáit okozó tényező kezelésének egyik módjára.
Bölöni Ferenc elmondta, Székelykeresztúr környékén, ott, ahol a kukoricát későn tudták learatni tavaly, és emiatt nem tudták elvégezni az őszi szántást, látta, hogy többen próbálkoznak már a tavaszi szántással, de véleménye szerint ezzel még várni kell. A talaj felső rétege, 15–30 centiméter mélyen még nyers, annyi még benne a víz, hogy a szántás tönkreteszi a talajszerkezetet.
– magyarázta. A takarmányféléket – tavaszi bükkönyt, lucernát, zabot, árpát – viszont már el lehet vetni, amennyiben a talajnedvesség megengedi, hogy a magágyakat el lehessen készíteni – fűzte hozzá.
Ígéretesebb körülmények közt köszöntött be idén a tavasz a gyümölcsösök esetében is, mint tavaly – ez a véleménye Székely Csaba agrármérnök gyümölcstermesztőnek is. „Elsősorban a csapadékmennyiség sokkal jobb a tavalyihoz képest. Van egy kicsi víztartaléka a földnek. Tavaly ilyenkor nem volt, de márciusban sem, és áprilisban már olyan száraz volt a föld, hogy hasadozott” – vetette össze az idei idénykezdési körülményeket a tavalyi állapotokkal. Hőmérsékleti szempontból is kiegyensúlyozottabb volt az elmúlt időszak,
ami az elmúlt évekhez képest szintén egy pozitív tényező – folytatta az összehasonlítást a szakember.
Most kell elkezdeni a tavaszi fametszéseket és a takarítást a gyümölcsösökben. Képünk illusztráció
Fotó: Pál Árpád
A gyümölcsfák közül leginkább a csonthéjasok esetében hordoz veszélyeket az, ha túl korán emelkedik meg a tavaszi hőmérséklet, ugyanis később az éjszakai fagyok kárt tehetnek a bennük. A hét második felére várható, 17–18 fokos nappali csúcshőmérsékleteket hozó felmelegedés már nem túl kedvező a gyümölcsfák esetében, de remélhetőleg közben még lehűl az idő és nem következik be hirtelen egy általános rügyfakadás – bizakodik Székely Csaba, megjegyezve, ha a talaj túl korán felmelegszik, megindul a gyökérműködés a fákban és bekövetkezik a rügyfakadás, amit már nemigen lehet leállítani.
A tavaszi munkákat illetően a szakember elmondta, el kell kezdeni a tavaszi fametszéseket és a takarítást a gyümölcsösökben, a kéregpucolást is ott, ahol öregebb fák vannak, majd a hónap közepe, második fele körül, amikor annyira felmelegszik az idő, a tavaszi lemosó vegyszeres permetezéseket – vannak már forgalomban környezetkímélőbb szerek is erre a célra. Aki elsiette a permetezést, annak azt javasolja, hogy a rügyfakadás előtt ismételje meg, ugyanis a túl korán elvégzett permetezés nem hatékony.
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt vasárnap 17 óra 16 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedések haladéktalan elfogadására szólította fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert vasárnap Sorin Grindeanu.
Négy megyében másodfokú (narancssárga jelzésű), 12 megye folyóvizeire elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
Lassan elhagyja térségünket a hétvégi lehűlést okozó mediterrán ciklon, hétfőig azonban még marad a csapadékos időjárás: az ország nagy részén eső, a hegyvidéken pedig havazás várható. Ezt követően javulásnak indul az időjárás.
Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
szóljon hozzá!