Megújul a Székely Nemzeti Múzeum kertje

és különben is „ez a műfaj nem magányos küzdelem, közösen minden jobban megy”.

A Székely Nemzeti Múzeum előterében a „kertörökségüknek is fantasztikus időszakát képező, ún. táblás kerttel találkozhat a belépő, aminek eredete Mátyás király udvaráig, az egész Európában méltán híres kulturális központban kialakult kertművelési módszerig nyúlik vissza”. A reneszánsz hagyományt aztán az erdélyi nagyasszonyok, köztük Lorántffy Zsuzsanna, Bornemissza Anna a 16–17. századig éltették, annak eszmeiségét és a magasabb alkímiai ismereteket is átörökítvén.

Így a Székely Nemzeti Múzeumban is a szabályos négyszögekben kialakított gerenda- vagy kőperemű ágyásokban a rózsa mellett gazdagon zöldell a lestyán, vagy a bukszus mellett a zsálya, kakukkfű, izsóp, palástfű.

– magyarázta, és miközben körbesétáltuk a múzeumkertet, ennek a gyakorlati megvalósítását is megszemlélhettük.

Már a kapu és a múzeumajtó között található kis előtér is szolgálhat pihenőhelyül, de előadások, rendezvények megtartására is alkalmas. Az épület mögötti színpadhoz egy amfiteátrumszerű nézőteret építettek ki, ami előadásokon kívül csak kerti bútorként, üldögélésre alkalmas helyként „működik”. Hátul pedig, „ahol kicsit kaotikusabb volt a tér”, és szétszórtan szobrok voltak kihelyezve, most pázsit zöldell, illetve a támfalakon üldögélni lehet, de azok akár később kihelyezendő szobrok posztamenseként is funkcionálhatnak majd, hiszen a jövőre, a múzeumfejlesztésre is gondolni kell. Rendezvényeket, kirakodóvásárokat is lehet majd itt szervezni.

A Csíki-házhoz érkezvén zártuk körsétánkat. Itt szeder, málna, hárs, csicsóka díszeleg a ház oldalában, de a virágok sem hiányoznak, miközben a régi hagyományt követve, miszerint fiú születésekor körtefát, lány születésekor almafát ültettek, itt is két gyümölcsfát találunk.

Valami régi, valami új

Minden idős fát megtartottak és leltárba vettek, így a nagy tiszafákat, bukszusokat, a nyolcvanéves mogyoróbokrokat, amik nagy értékei a kertnek. Készül az egyedre szabott faápolási stratégia: az odúkat ki kell tisztítani, levegőssé tenni, kivezetni belőlük a vizet, olykor metszeni is szükséges.

A múzeumkert ugyanis jelenleg a fenntartási szakaszban leledzik, ami időnkénti monitoringot is feltételez.

A Pagony Táj- és Kertépítész Iroda, amelynek Herczeg Ágnes vezető tervezője, ugyanakkor nemcsak a kert megtervezését, a növények kiültetési tervének összeállítását kapta feladatul, hanem a burkolatokat, kerti építményeket, bútorokat, lámpákat is egyedileg tervezte meg, a hely szellemiségéhez és az épülethez illően.

– osztotta meg a kerttervező. Sok helyen felbukkan a bükszádi andezit (pl. a táblás kertben az ágyásokat keretezve vagy az egyedi lámpák anyagaként), helyi művész készítette az ivókutat faragott kőből, helyi vállalkozás a kerti padokat, a kovácsoltvas lámpák olaszteleki kovácsműhelyben készültek. Mindeközben pedig kivételes módon nagyon jól együttműködött az építészeti kivitelezővel (Baumeister Kft.), mert nagy figyelemmel, szeretettel és precizitással dolgoztak.

Az már csak szép ráadás, hogy a kert rovar- és madárbarát, mindig nyílik valami, mindig terített asztalt kínál a kis élőlényeknek. A varjak miatt viszont a kukák zárhatók.

Mindez sajnos egyelőre nem élvezhető a látogatók által, akik csak jövő tavasztól gyönyörködhetnek a kertben, a felújított Székely Nemzeti Múzeum ugyanis október 26-án nyit egy Gábor Áronhoz köthető, Géniusz a hősök mögött című rendkívüli kiállítással.