
A létszámhiány miatt egyelőre bizonytalan, hogy minden jóváhagyott osztályban elkezdődhet-e tanítás jövő hónapban
Fotó: Sándor Csilla
A vártnál mintegy kétezerrel kevesebb diák jelentkezett az új tanévben indítandó általános és középiskolai osztályokba Hargita és Maros megyében, azonban az osztályok telítettségi aránya a tanévkezdésig hátralévő egy hónapban is javulhat még. Azoknak az osztályoknak a többségét, amelyekben nem lesz meg a minimális gyereklétszám, nem indítják el, lesznek azonban olyan esetek, amikor tanfelügyelőségi engedéllyel az előírt létszám alatti osztályokban is elkezdődhet az oktatás jövő hónapban.
2019. augusztus 19., 09:152019. augusztus 19., 09:15
2019. augusztus 19., 09:212019. augusztus 19., 09:21
Hargita megyében az előkészítő osztályokat jellemzi leginkább létszámhiány. A beiskolázási tervben az iskoláktól bekért tervek alapján
– tudtuk meg Demeter Leventétől. Hargita megye új megbízott főtanfelügyelője azonban elmondta, tanévkezdésig javulhat még ez az arány, a számok a szeptemberi iskolakezdéskor válnak véglegessé. Feltételezése szerint a beiskolázási tervben meghatározott számokhoz viszonyítva azért lehet nagy a különbség, mert a vidéki szülők közül sokan városi iskolába szeretnék járatni gyereküket.
illetve azokon a településeken, ahol nincs más iskola, tanfelügyelőségi engedéllyel megkezdődhet a tanítás a minimális létszám alatti osztályokban is.
A tanfelügyelőség 140 osztály indítását hagyta jóvá az ötödikes évfolyamon, összesen 3417 hellyel. Ezek közül 3130 telt be, de a betöltetlen 287 hely annyira egyenlően oszlik el az iskolák közt, hogy minden osztályban meg lesz a szükséges létszám, így a jóváhagyott osztályok mindegyikében megkezdődhet a tanítás jövő hónapban.
A középiskolai és szakközépiskolai osztályok közül háromnak az elindulása bizonytalan egyelőre, ugyanis a jóváhagyott 81 osztály 2268 helye közül csak 2104 telt be. Gyergyószentmiklóson, Borszéken és Székelykeresztúron van egy-egy osztály, amelyben nincs meg a szükséges létszám – tájékoztatott a megbízott főtanfelügyelő.
Erről Demeter Levente annyit mondott, hogy az oktatási minisztérium júniusi rendelkezésében jóváhagyta Csíkszereda esetében egy román tannyelvű szakiskolai osztály elindítását, hogy a román anyanyelvű diákoknak is legyen lehetősége szakiskolai osztályba jelentkezni, ugyanis a csíki zónában nem volt ilyen osztály. Ennél többet azonban nem kívánt nyilatkozni a szülők körében sérelmezett döntés hátteréről arra hivatkozva, hogy az előzmények idején nem ő vezette a tanfelügyelőséget, ő akkor még iskolaigazgatóként tevékenykedett.
Felháborodott önkormányzati képviselők
A csíkszeredai Kájoni János Szakközépiskolában megszűnt magyar tannyelvű osztály kapcsán közleményt küldött szerkesztőségünkbe az Erdélyi Magyar Néppárt három csíkszeredai önkormányzati képviselője. Mint írják, sajnálattal veszik tudomásul, hogy „magyar anyanyelvű szakemberek ehhez hallgatásukkal asszisztálnak, és közvetett módon támogatják a székelyföldi magyar oktatás elsorvasztását, szűkebb hazánk mesterséges elrománosítását”.
Hozzáteszik, amennyiben „sorozatos mulasztásaikkal és cinkos tétlenségükkel továbbra is asszisztálni kívánnak a magyar nyelvű oktatás kereteinek súlyos és diszkriminatív szűkítéséhez, felszólítjuk Kovács Irén oktatási államtitkárt, Demeter Levente megbízott főtanfelügyelőt és Oanea Sergiu igazgatóhelyettest, hogy lépjenek vissza tisztségeiktől, és adják át helyüket olyan kompetens személyeknek, akiknek valóban szívügye az erdélyi magyar oktatás!”.
Közleményük végén azt követelik, hogy tegyék újra elérhetővé a szakács-, pincér- és élelmezési szakirányt magyar nyelven a Kájoni János Szakközépiskolában, valamint javasolják az itteni román tannyelvű turizmus- és kereskedelem szaknak az Octavian Goga Főgimnáziumba történő áthelyezését.
A szakiskolák esetében 39 osztály elindítását hagyták jóvá a 2019–2020-as tanévre, az 1025 helyből azonban mindeddig 734 telt be, a hiány miatt 6 osztályban – Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székelykeresztúron és Maroshévízen – nincs meg a megfelelő diáklétszám. Néhány szabad hely azonban még több szakiskolai osztályban is van.
Székelyudvarhelyen és környékén a tervezetthez képest 89,2 százalékos a telítettség a szakiskolai osztályokban. A Bányai János Műszaki Szakközépiskola textilipari és asztalosképző osztályaiban vannak még helyek, de lehet jelentkezni még a Korondi Szakközépiskolába is;
Székelykeresztúron 50 százalékban teltek be a szakiskolai helyek, az asztalos és kertészet szakon induló duális képzésre még fogadnak jelentkezőket;
Csíkszeredában és környékén 82,73 százalékos arányban teltek be a szakiskolai helyek, bútorkárpitos szakra azonban még lehet jelentkezni a Venczel József Szakközépiskolában;
Gyergyószentmiklóson és környékén több üres hely van még a jövő hónapban induló osztályokban, ahol mostanáig a helyek 55,5 százaléka telt be. A gyergyóditrói Puskás Tivadar Szakközépiskola vasöntő szakán vannak még üres helyek, a gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály Szakközépiskolában pedig minden induló szakiskolai osztályba fogadnak még jelentkezőket;
Maroshévízen és környékén 57,14 százalékos az arány: a Mihai Eminescu Szakközépiskola lakatosképző és textilipari szakán várnak még jelentkezőket.
A nyolcadik osztályt végzettek közül négyezer tanuló iratkozott be a kilencedik osztályba – ismertette a 2019–2020-as tanév beiskolázási adatait Ioan Macarie. A főtanfelügyelő elmondta, Maros megyében összesen 181 kilencedik osztály indul ősztől, amelyből 135 középiskolai és 46 szakiskolai.
Fotó: Kristó Róbert
A szakiskolákban jelenleg 404 hely betöltetlen, a középiskolákban pedig 300. A szakiskolai képzést illetően számos céggel egyeztetett a tanfelügyelőség azokról a szakmai képzésekről, amelyekre leginkább szükség van – tehát a piaci elvárásokat szem előtt tartották –, mégsem jelentkeztek annyian, ahány helyet jóváhagytak. Ez szerinte részben azzal magyarázható, hogy kevesebb a gyerek, illetve
Hozzáfűzte, ez a jelenség már akkor érzékelhető volt, amikor a nyolcadik osztályosok beiratkoztak az országos képességfelmérő vizsgákra. Maros megyében az 5023 nyolcadikosból 4275 tanuló iratkozott be középiskolába, tehát 748 lemorzsolódott.
A gyereklétszám csökkenése érinti az elemi osztályokat is. Előkészítő osztályba 4000 gyerekre számítanak, 90 százalékuk már be is iratkozott. Macarie elmondta, az új tanévben nyolccal kevesebb előkészítő osztály indul, mint tavaly.
Az óvodai létszámot illetően megtudtuk, hogy Maros megyében összesen 16 100 hely áll a kisgyerekek rendelkezésére. Ebből mindössze 15250 telt be, amit azzal magyaráz a főtanfelügyelő, hogy – főleg falvakon – a legkisebbeket nem íratják be, nem viszik óvodába.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
1 hozzászólás