Gyakori meghibásodások. A meglyukadó csövekből sokszor az égési térbe folyt a víz
Fotó: Thomas Campean
A felhalmozódott adósságok, a rendszer elavultsága és a költséges javítások, valamint a fűrészmoszt drágulása is hozzájárult a szentegyházi településvezetés döntéséhez, miszerint tizenöt év üzemeltetés után végleg leállítják azt a kazánt, amely a távhőszolgáltatást biztosítja a településen. Noha megvizsgálták a rendszer teljes felújításának lehetőségét is, erre nincs elég pénze a kisváros önkormányzatának.
2018. május 18., 09:402018. május 18., 09:40
Mintegy százötven szentegyházi háztartásban okoz nagy gondot a döntés, miszerint idén megszüntetik a távhőszolgáltatást a településen – tudtuk meg Molnár Tibor polgármestertől, aki elmondta, a lakosság öt-hét százalékát érinti az intézkedés.
A szentegyházi intézmények esetében a polgármesteri hivatal biztosítja az áttérést a gázzal történő fűtésre, ám
Molnár arra is kitért, hogy a szolgáltatás megszüntetéséhez szükséges döntéseket a nyár folyamán hivatalosítja az önkormányzat, és őszig biztosítanak meleg vizet a fogyasztóknak.
Annyira tönkrement a tizenöt éve kiépített rendszert működtető kazán, hogy már
– magyarázta lapunknak a polgármester. Ám ez csak a problémák egy része, hiszen rendszeresen elromlanak a rég elavult berendezések, amelyekhez csak nehezen találni alkatrészt és szakembert, aki be tudja szerelni azokat. Ebből kifolyólag
Ettől függetlenül a kazánhoz tartozó csövek 25–30 százaléka most is el van dugulva a koromlerakódások miatt, ami lényegesen csökkenti a hatékonyságot – sorolta a problémákat a polgármester.
A rendszer kiépítésekor országosan a legkisebb fogyasztói árat szabta meg az önkormányzat, 100 lej alatt volt a hőenergia gigakalóriánkénti ára – fejtette ki Molnár. Rámutatott, azért volt ilyen alacsony az akkori ár, mert 2003-ban még rengeteg fűrészmoszt volt a környéken a hatalmas méreteket öltő, sokszor ellenőrizetlen körülmények közt történő fakitermelés miatt, és a tüzelőanyaghoz ingyen jutott hozzá a hivatal.
A moszt drágulásával nem azonos mértékben növelte a szolgáltatás díját az önkormányzat, csupán 2009-ben emelték 134 lejre a gigakalóriánkénti árat, ami minimális segítség volt az üzemeltetőknek. Utóbbi összeget tavaly megduplázta a városvezetés, ám
A polgármestertől azt is megtudtuk, hogy időközben a moszt ára is tízszeresére nőtt, amit már beszerezni sem volt egyszerű az utóbbi években, hiszen a nagyobb vállalatok jobb árat kínáltak érte.
Mintegy százötven lakrészben kell áttérni gázas fűtésre a távhőszolgáltatás megszűnésével
Fotó: Thomas Campean
Összesen 230 ezer lejnyi adósságot halmoztak fel a lakosok az elmúlt években, ami szintén megnehezítette a szolgáltatás fenntartását – tudtuk meg Molnár Tibortól, aki hozzátette, hogy ezt előbb-utóbb be fogják hajtani a tartozóktól.
A polgármesteri hivatal levelezéseket folytatott a fejlesztési minisztérium képviselőivel a rendszer felújítása és teljes rendbetétele – elsősorban a kazán kicserélése – érdekében.
– magyarázta Molnár. Viszonyításként elmondta, hogy évi 1,2–1,5 millió lejt különítettek el beruházásokra, aminek felét a rendszer üzemeltetésére fordították. Ha a teljes összeget meg lehetne spórolni, akkor is több évbe telne az említett egymillió eurós önrész előteremtése.
– fogalmazott Molnár. Megjegyezte, 2003-ban öt hasonló fűtésrendszert építettek ki az országban, amelyek közül mára már egy sem üzemel, vagyis
Több alkalommal is le kellett állítani a rendszert az elmúlt télen is, így számítani lehetett arra, hogy előbb-utóbb megszűnik a szolgáltatás, főleg ha a felhalmozott adósságokat is figyelembe vesszük – véli egy érintett, akinek nevét saját kérésére nem közöljük. Mint mondta, éppen ezért
Kevesebb pénzbe kerülhet, ha valaki elektromos bojlert vásárol a víz melegítésére és szintén árammal működő fűtőtesteket a fűtéshez – persze ezek kevésbé hatékonyak a megszűnő szolgáltatáshoz képest –, ám
Utóbbi szinte elképzelhetetlen egy rossz anyagi körülmények közt élő kisnyugdíjas számára – részletezte a lehetőségeket. Ő elképzelhetőnek tartja ugyanakkor a fás fűtésre való áttérést is, hiszen vannak kémények az érintett tömbházak többségében.
„Voltak, akik szidták, de kár volt megszüntetni ezt a rendszert. Sajnos a lakosság még nem nőtt fel ahhoz, hogy értékelje. Én ebben a helyzetben egy szükséges rosszként gondolok a történtekre” – fogalmazott.
Veréb a fecskefészekben (Úzvölgye 1916–2022) címmel készült dokumentumfilm az úzvölgyi katonatemetőnél történt rég- és közelmúltbeli eseményekről. Novák Lajos és Szabó Imre alkotását most a Médiatáron lehet megnézni.
A brassói Cenk-felvonó és Panoráma étterem felújítási, átépítési munkálatai a végéhez közelednek, várhatóan a nyár folyamán nyitják meg a turisták előtt.
Számos kihágást tapasztaltak a Hargita megyei közlekedési rendőrök a Truck & Bus elnevezésű közúti ellenőrzési akció során május 5. és 11. között.
Zacher Gábor toxikológus szerint a dizájnerdrogok, különösen a „herbálként” ismert szintetikus marihuánaszármazékok rendkívül veszélyesek – hatásuk kiszámíthatatlan, és a kábítószeres halálozások feléért felelősek.
Leverték és összetörték az úzvölgyi katonatemető külső falára rögzített egyik tájékoztató táblát, ennek darabjait kedden találták meg. A Hargita megyei tanács és Csíkszentmárton önkormányzata a rongálás miatt büntetőfeljelentést tettek a rendőrségen.
Erdélyi előadás-sorozatot tart május 20-22 között, Raffay Ernő történész, volt honvédelmi államtitkár.
Színes programokkal, koncertekkel, kiállítással, főzőversennyel és kincskereső játékkal is várja a közönséget május 30. és június 1. között Torockón a Duna Napok programsorozata.
Megrongálták és árokba dobták az úzvölgyi katonatemető kerítésén elhelyezett információs táblák egyikét. A kárt kedden reggel fedezték fel, az ügyben ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek.
A május 5. és 11. között végzett ellenőrzések során 1937 bírságot rótt ki az autópálya-rendőrség.
szóljon hozzá!