Derzsi László (középen) nem csak „fentről˝ várja a megoldást
Fotó: Barabás Ákos
Tisztújítás előtt a székelyudvarhelyi RMDSZ. Derzsi László helyi önkormányzati RMDSZ-képviselő is bejelentkezett a tisztségre, és eléggé kritikusan fogalmaz saját szervezete eddigi működésével kapcsolatban. Lesz, lehet-e érdemi változás a helyi RMDSZ háza táján – erről kérdeztük az elnökjelöltet.
2018. március 26., 13:052018. március 26., 13:05
– Miért vállal ma egy fiatal, egzisztenciálisan független udvarhelyi közéleti szerepet, párttisztséget Udvarhelyen? Nem fásult bele eléggé Székelyudvarhely a politikába?
– Számomra soha nem volt kérdés, hogy a közösségért is kell dolgoznom, én egy ilyen mentalitású családban nőttem fel, szüleimtől ezt a mintát láttam. Egyetemistaként is igyekeztem aktívan részt venni az adott egyetemi közösség életében, majd 2006-tól a mindennapi megélhetésemet biztosító munkám is az erdélyi magyar gazdasági, társadalmi és infrastrukturális fejlesztések előmozdításáról szól.
Ez számomra a város fejlődéséről, az itteni közösség építéséről szól, függetlenül attól, hogy mi történik az országos politikában.
– Hogyan foglalnád össze a mai RMDSZ problémáit-helyzetét helyben, a megyében és országosan? Hol lesz a helyed a szervezetben, látsz-e arra esélyt, s ha igen, miért, hogy az országos szervezetben kellő „súllyal” képviselhesd a régiót?
– Jelenleg Székelyudvarhelyen nem létezik RMDSZ-szervezet. A kisebbik probléma, hogy jogilag és technikailag sem működnek a szervezet intézményei, de az emberek fejéből is eltűnt ez a fogalom, hogy „városi RMDSZ-szervezet”. Én arra vállalkoztam, hogy elsősorban a nyitottság, a hitelesség, valamint a szakmaiság jegyében újraépítsem a városi RMDSZ szervezetét. Természetesen mindezt nem egyedül, hanem egy elsősorban új emberekből felálló csapat segítségével.
– Véleményed szerint miként kell működnie a mai Romániában, Székelyföldön egy egészséges közösségnek? Hol és mi a szerepük helyben a politikai pártoknak, csoportosulásoknak.
– A közösségi érdeket jelentő ügyekben nem szabad pártpolitikai megosztottságnak lennie egy-egy településen. Természetesen emellett a különböző politikai szervezeteknek a lakosság akaratát és igényeit, adott esetben eltérő politikai opcióit kell megjeleníteniük és képviselniük az önkormányzatban. A politikai szervezeteknek össze kell fogniuk a sarkalatos kérdésekben, eltérő meglátások esetén pedig működniük kell a különböző fórumoknak, a civil szférának, teret adva a párbeszédnek és a konstruktív vitának. Én azt gondolom, hogy
Az embereket az érdekli, hogyan tudunk válaszokat találni azokra a problémákra, amelyek őket foglalkoztatják a mindennapi életben, és hogyan tudunk olyan jövőképet felmutatni és képviselni, amelyben „magukra ismernek” és szívesen tesznek is érte. Ezt jelenti a közösségépítés, erre kell fókuszálnia a városi politizálásnak is.
– Az első évben mi várható, ha tisztségbe kerülsz?
– 2018 a szervezetépítés éve lesz, elkezdünk egy sor közösségépítő tevékenységet. Egyebek mellett önkéntes akciók és kalákák szervezésére, tematikus vitaestek létrehozására, a városvezetés által fel nem vállalt rendezvények felkarolására és kivitelezésére gondolok. Ezekkel párhuzamosan elkezdünk egy komplex lakossági konzultációt, melynek keretében feltérképezzük a városlakók igényeit. Ugyanakkor a frakció tagjaival közösen különböző közpolitikai programokat fogunk indítani, és ennek megfelelően több önkormányzati határozattervezetet is beterjesztünk.
– Hogyan képzeled el az együttműködést a polgármesterrel, Gálfi Árpáddal, a hivatallal? És a többi párttal, frakcióval?
– Mindenképpen meg kell határozni azokat az ügyeket és projekteket, amelyek esetén egyetértünk abban, hogy azok egyértelműen a város érdekét szolgálják. Ilyenre már most is van példa: a Székely Támadt-vár felújításának kérdése vagy a termelői inkubátorház projektje, amelyre pályázatot készítünk elő.
– Melyek szerinted azok az ütközési pontok, ahol lényeges nézetbeli különbség lehet közted és a jelenlegi városvezetés között Székelyudvarhely és a térség közéletében?
– Jelenleg egyes konkrét beruházások terén is vannak fenntartásaim, ugyanis nem látom, hogy mi ezek hosszú és középtávú célja. Néha azt érzem, hogy
Talán a legjobb példa erre a városi zöldségpiac idei tervezett beruházása, amelyről a városvezetés is elismerte, hogy nem ideális, de – ahogyan állítják – jelen pillanatban csak ennyit lehet tenni. Én nem vagyok a „merjünk kicsiknek lenni” elv híve, azt gondolom, hogy
Én projektekben tudok gondolkodni, ahol először is vannak célok, ahova el akarunk jutni, szakszerű tervek, mellé rendelt források és projektfelelősök is, akik képesek végigvezetni a folyamatot. Azaz nem kell elkapkodni egy beruházást, hanem inkább jól megalapozott tervekkel és források bevonásával olyan megoldást kell keresni, amely hosszú távon a 21. század és az udvarhelyiek valós igényeinek megfelelően oldja meg a problémát.
– Milyen elképzelésed van arra, hogy az udvarhelyiekkel döntés-előkészítő konzultációkra kerüljön sor, jó esetben még az önkormányzati határozatok megszületése előtt?
– Ahogyan már említettem, igyekezni fogunk, hogy rendszeres tematikus találkozókon vitassuk meg a város életét befolyásoló kérdéseket, a városlakókat foglalkoztató aktuális témákat, de a közösségünk hosszú távú fejlődését érintő ügyeket is.
A közvetlen kapcsolatot semmi sem pótolhatja, de mai digitális világunk lehetőségeit kihasználva arra is törekedni fogunk, hogy a virtuális térben is állandó és rendszeres párbeszédre teremtsünk lehetőséget.
Derzsi László magáról
1983-ban születtem Székelyudvarhelyen, itt végeztem a középiskolát a Tamási Áron Gimnáziumban, később Kolozsváron régészetet és politológiát hallgattam, ezután 2008-ban költöztem ismét haza. A kolozsvári évek alatt különböző diákszervezetekben tevékenykedtem, illetve négy éven keresztül voltam a Tusványos szervezőcsapatának tagja. Tizenkét éve foglalkozom pályázati és befektetési tanácsadással, ami elsősorban régiófejlesztést jelent. Önkormányzatok által lebonyolított közberuházásokhoz sikerült több millió euró nagyságrendű forrásokat hozni Székelyföldre. 2016-ban, önkormányzati képviselőként csatlakoztam az RMDSZ-hez – tehát új vagyok még a szervezetben –, azzal a céllal, hogy a forrásszerzés, valamint a beruházások területén felgyűlt tudást és tapasztalatot itthon, Székelyudvarhely érdekében is hasznosítani tudjam.
A Székely Nemzeti Múzeumban az alapító, Csereyné Zathurecky Emilia tiszteletére nyílt kiállítás Újjászületünk! – Csereyné 200 címmel hétfőn. Mint elhangzott: Zathureczky Emília most boldog lehet odafönt, hiszen ez az egyetlen „gyermeke”, aki túlélte őt.
Csak könnyebb sérüléseket szenvedett az a két személy, akik egy haszongépjárműben utaztak, amikor az felborult hétfőn este Mezőbánd közelében – közli a Maros megyei tűzoltóság.
A Román Nemzeti Bank (NBR) a korábbi 4 százalékról 4,9 százalékra módosította a 2024 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, és 2025 végére 3,5 százalékos inflációra számít – közölte hétfői sajtótájékoztatóján Mugur Isărescu.
Első házként elfogadta hétfőn a szenátus azt a törvénytervezetet, amely szerint balesetokozás esetén harmadával nő a járművek tiltott átengedésének büntetési tétele; ha a baleset áldozatokat követel, szintén egyharmaddal nő a büntetési tétel.
A járművében rekedt, ám mostanra sikerült kiszabadítani azt a nőt, akik Marosszentkirályon balesetezett hétfőn délután – közli a Maros megyei tűzoltóság. Jelenleg félsávos útlezárás van a helyszínen.
Befejeződött a gyergyószéki településeken az új önkormányzatok megalakítása, Ditróban és Szárhegyen új személyek kerültek az alpolgármesteri tisztségbe.
Az „óvatos forgatókönyv” szerint a romániai autópálya- és gyorsforgalmiút-hálózatnak a következő négy évben további ezer kilométerrel kellene bővülnie – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter.
Személyes szabadság korlátozásának bűntette miatt előzetes letartóztatásba helyeztek három férfit november 10-én, akik két nappal korábban egy országúton haladó taxiból rángattak ki, majd tartottak fogva egy nőt.
A kedvezőtlen időjárás miatt kedden 8 órától lezárják a forgalmat a 7C jelzésű országút (Transzfogarasi út) Piscul Negru menedékház és Bilea-vízesés közötti szakaszán – tájékoztatott hétfőn a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR).
A kopóréteg-aszfalt is rákerült a Korond és Pálpataka között lévő, közel kilenc kilométeres községi útra, továbbá mindkét településen megújult egy-egy iskola – ezeknek örülhetett hétfőn a helyi közösség.
2 hozzászólás