
Derzsi László (középen) nem csak „fentről˝ várja a megoldást
Fotó: Barabás Ákos
Tisztújítás előtt a székelyudvarhelyi RMDSZ. Derzsi László helyi önkormányzati RMDSZ-képviselő is bejelentkezett a tisztségre, és eléggé kritikusan fogalmaz saját szervezete eddigi működésével kapcsolatban. Lesz, lehet-e érdemi változás a helyi RMDSZ háza táján – erről kérdeztük az elnökjelöltet.
2018. március 26., 13:052018. március 26., 13:05
– Miért vállal ma egy fiatal, egzisztenciálisan független udvarhelyi közéleti szerepet, párttisztséget Udvarhelyen? Nem fásult bele eléggé Székelyudvarhely a politikába?
– Számomra soha nem volt kérdés, hogy a közösségért is kell dolgoznom, én egy ilyen mentalitású családban nőttem fel, szüleimtől ezt a mintát láttam. Egyetemistaként is igyekeztem aktívan részt venni az adott egyetemi közösség életében, majd 2006-tól a mindennapi megélhetésemet biztosító munkám is az erdélyi magyar gazdasági, társadalmi és infrastrukturális fejlesztések előmozdításáról szól.
Ez számomra a város fejlődéséről, az itteni közösség építéséről szól, függetlenül attól, hogy mi történik az országos politikában.
– Hogyan foglalnád össze a mai RMDSZ problémáit-helyzetét helyben, a megyében és országosan? Hol lesz a helyed a szervezetben, látsz-e arra esélyt, s ha igen, miért, hogy az országos szervezetben kellő „súllyal” képviselhesd a régiót?
– Jelenleg Székelyudvarhelyen nem létezik RMDSZ-szervezet. A kisebbik probléma, hogy jogilag és technikailag sem működnek a szervezet intézményei, de az emberek fejéből is eltűnt ez a fogalom, hogy „városi RMDSZ-szervezet”. Én arra vállalkoztam, hogy elsősorban a nyitottság, a hitelesség, valamint a szakmaiság jegyében újraépítsem a városi RMDSZ szervezetét. Természetesen mindezt nem egyedül, hanem egy elsősorban új emberekből felálló csapat segítségével.
– Véleményed szerint miként kell működnie a mai Romániában, Székelyföldön egy egészséges közösségnek? Hol és mi a szerepük helyben a politikai pártoknak, csoportosulásoknak.
– A közösségi érdeket jelentő ügyekben nem szabad pártpolitikai megosztottságnak lennie egy-egy településen. Természetesen emellett a különböző politikai szervezeteknek a lakosság akaratát és igényeit, adott esetben eltérő politikai opcióit kell megjeleníteniük és képviselniük az önkormányzatban. A politikai szervezeteknek össze kell fogniuk a sarkalatos kérdésekben, eltérő meglátások esetén pedig működniük kell a különböző fórumoknak, a civil szférának, teret adva a párbeszédnek és a konstruktív vitának. Én azt gondolom, hogy
Az embereket az érdekli, hogyan tudunk válaszokat találni azokra a problémákra, amelyek őket foglalkoztatják a mindennapi életben, és hogyan tudunk olyan jövőképet felmutatni és képviselni, amelyben „magukra ismernek” és szívesen tesznek is érte. Ezt jelenti a közösségépítés, erre kell fókuszálnia a városi politizálásnak is.
– Az első évben mi várható, ha tisztségbe kerülsz?
– 2018 a szervezetépítés éve lesz, elkezdünk egy sor közösségépítő tevékenységet. Egyebek mellett önkéntes akciók és kalákák szervezésére, tematikus vitaestek létrehozására, a városvezetés által fel nem vállalt rendezvények felkarolására és kivitelezésére gondolok. Ezekkel párhuzamosan elkezdünk egy komplex lakossági konzultációt, melynek keretében feltérképezzük a városlakók igényeit. Ugyanakkor a frakció tagjaival közösen különböző közpolitikai programokat fogunk indítani, és ennek megfelelően több önkormányzati határozattervezetet is beterjesztünk.
– Hogyan képzeled el az együttműködést a polgármesterrel, Gálfi Árpáddal, a hivatallal? És a többi párttal, frakcióval?
– Mindenképpen meg kell határozni azokat az ügyeket és projekteket, amelyek esetén egyetértünk abban, hogy azok egyértelműen a város érdekét szolgálják. Ilyenre már most is van példa: a Székely Támadt-vár felújításának kérdése vagy a termelői inkubátorház projektje, amelyre pályázatot készítünk elő.
– Melyek szerinted azok az ütközési pontok, ahol lényeges nézetbeli különbség lehet közted és a jelenlegi városvezetés között Székelyudvarhely és a térség közéletében?
– Jelenleg egyes konkrét beruházások terén is vannak fenntartásaim, ugyanis nem látom, hogy mi ezek hosszú és középtávú célja. Néha azt érzem, hogy
Talán a legjobb példa erre a városi zöldségpiac idei tervezett beruházása, amelyről a városvezetés is elismerte, hogy nem ideális, de – ahogyan állítják – jelen pillanatban csak ennyit lehet tenni. Én nem vagyok a „merjünk kicsiknek lenni” elv híve, azt gondolom, hogy
Én projektekben tudok gondolkodni, ahol először is vannak célok, ahova el akarunk jutni, szakszerű tervek, mellé rendelt források és projektfelelősök is, akik képesek végigvezetni a folyamatot. Azaz nem kell elkapkodni egy beruházást, hanem inkább jól megalapozott tervekkel és források bevonásával olyan megoldást kell keresni, amely hosszú távon a 21. század és az udvarhelyiek valós igényeinek megfelelően oldja meg a problémát.
– Milyen elképzelésed van arra, hogy az udvarhelyiekkel döntés-előkészítő konzultációkra kerüljön sor, jó esetben még az önkormányzati határozatok megszületése előtt?
– Ahogyan már említettem, igyekezni fogunk, hogy rendszeres tematikus találkozókon vitassuk meg a város életét befolyásoló kérdéseket, a városlakókat foglalkoztató aktuális témákat, de a közösségünk hosszú távú fejlődését érintő ügyeket is.
A közvetlen kapcsolatot semmi sem pótolhatja, de mai digitális világunk lehetőségeit kihasználva arra is törekedni fogunk, hogy a virtuális térben is állandó és rendszeres párbeszédre teremtsünk lehetőséget.
Derzsi László magáról
1983-ban születtem Székelyudvarhelyen, itt végeztem a középiskolát a Tamási Áron Gimnáziumban, később Kolozsváron régészetet és politológiát hallgattam, ezután 2008-ban költöztem ismét haza. A kolozsvári évek alatt különböző diákszervezetekben tevékenykedtem, illetve négy éven keresztül voltam a Tusványos szervezőcsapatának tagja. Tizenkét éve foglalkozom pályázati és befektetési tanácsadással, ami elsősorban régiófejlesztést jelent. Önkormányzatok által lebonyolított közberuházásokhoz sikerült több millió euró nagyságrendű forrásokat hozni Székelyföldre. 2016-ban, önkormányzati képviselőként csatlakoztam az RMDSZ-hez – tehát új vagyok még a szervezetben –, azzal a céllal, hogy a forrásszerzés, valamint a beruházások területén felgyűlt tudást és tapasztalatot itthon, Székelyudvarhely érdekében is hasznosítani tudjam.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
2 hozzászólás