
Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Számtalan hallgató számára gondtalan volt az egyetemi élet több éven keresztül, és senki sem gondolta, hogy másképp is lehet. 2020 kora tavaszán viszont minden gyökeresen megváltozott, miután a koronavírus „átvette irányítást a világ felett”. Ez kihatott az oktatási rendszerre is, az iskolák és felsőoktatási intézmények hosszú időre online tanrendbe kényszerültek. Az viszont igencsak változó, hogy miként éltek ezt meg a hallgatók.
2021. november 04., 10:582021. november 04., 10:58
2021. november 04., 10:592021. november 04., 10:59
Amikor tavaly március 13-án két hét vakációt rendeltek el a tanulóknak, mindenki abban reménykedett, hogy ezidő alatt jobb lesz a helyzet, vagy legalább nem rosszabbodik. A járványhelyzet viszont addig romlott, hogy országszerte több iskola és egyetem egy évig nem nyitotta ki újra kapuit. Így volt ez a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karán is, aminek hatására a hallgatók egyetemi életében felbomlott a rend. A szokatlan oktatási forma elsajátítása időbe telt, és miközben abban bíztak, hogy minél hamarabb visszatérhetnek, a hallgatók távozásával az épületben a vidám hangulatot felváltotta a csend. Az egy év online oktatásról ugyanakkor eltérő véleménnyel voltak a hallgatók: míg egyesek kifejezetten örültek a kialakult helyzetnek, mások szívesebben tanultak volna a hagyományos formában.
Ennek oka, hogy az oktatók is tudták, mennyire nehéz otthonról tanítani, felkelteni a tanulók érdeklődését egy képernyőn keresztül. „Online oktatás mellett volt időm mással is foglalkozni, nem voltam teljesen lekötve, mintha rendesen be kellett volna járjunk az egyetemre. Szünetekben tudtam közben enni, a ház körül tevékenykedni, és foglalkozni a cégemmel is mellette” – nyilatkozta az egyetem egyik harmadéves hallgatója, akinek megfelelt az online oktatás.
A hallgatók többsége azonban előnyösebbnek tartotta az egyetemen zajló órákat, mivel az online oktatásnak számos hátránya van: a megkérdezettek szerint a szociális élet kevésbe alakulhatott ki, elmaradt a produktív rutin a mindennapokból, amit felváltott a motiválatlan állapot, a lustálkodás iránti vágy, és bármennyire is szerették volna kijelenteni, hogy aki akar, online is tud jól teljesíteni, a valóságban ezt sokkal nehezebb megvalósítani.
„Az elején még elfogadható volt, mivel létezett egy konkrét időpont, amikor visszatérhetünk a tantermekbe. Sajnos azonban ez nem jelentett semmit, és idővel rájöttem, hogy semmi sem biztos, csak az, hogy nem fognak visszaengedni az egyetemre. Amikor már az új tanévet is online kezdtük, egyértelművé vált, hogy egy végtelennek tűnő körben szaladunk, és nem lehet tudni, mikor lesz vége. Ezt a tanévet már személyes jelenléttel kezdtük, de továbbra is benne volt a pakliban, hogy egyik percről a másikra megváltozhat minden, és így is történt.
A hagyományos órák sokkal hitelesebbek, figyelemfelkeltőbbek, és sokkal több minden megragad” – mutatott rá egy harmadéves hallgató.
Az elsőéves hallgatók szerencsésebb helyzetbe kerültek, mivel szeptemberben személyes jelenléttel kezdhették egyetemi tapasztalatukat. „Számomra nagyon meghatározó és rendkívül hasznos, hogy személyesen kezdhettük az egyetemet, hiszen új közeget, új embereket, tanárokat ismerhettem meg. Mindemellett nagyon fontos kiemelnem, hogy számomra sokkal jobban megy a tanulás, ha élőben is ott lehetek” – fogalmazott érdeklődésünkre egy elsőéves hallgató. Hozzátette: egyrészt közelebb érzi magához az új vagy akár már ismert anyagot, és a tanároktól is szívesebben kérdez. Másrészt diáktársaival is közelebb kerültek egymáshoz, barátokká váltak, közös programokat szerveztek. „Ha bejárunk az egyetemre, reggel korábban fel kell kelni, elkészülni, elindulni, időben beérni, és ez idő alatt van idő rendesen felébredni, készen állni az aznapi feladatokra, tananyagokra. Online elég két-három perccel hamarabb felkelni, ezért sokkal kevésbé érzem azt, hogy ténylegesen figyelni tudnék. Persze az online oktatásnak is megvannak a maga előnyei meg hátrányai” – összegezte.
Hiába kezdődött ugyanakkor személyes jelenléttel az idei tanév, a koronavírus-járvány negyedik hulláma miatt a múlt héttől ismét online tanultak a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának hallgatói, az egyetem előtti oktatásban pedig kéthetes kényszervakációt rendeltek el.
Fazakas Noémi
(a szerző egyetemi hallgató, szakmai gyakorlatát a Székelyhon.ro portálnál végzi)
Marosvásárhelyen hajtották végre 2026 első szervkivételét: egy 72 éves, intenzív osztályon kezelt, agyhalott férfi máját és veséit távolítottak el. Az életmentő szervek Kolozsvárra és Bukarestbe kerültek.
A két ágazat dolgozói dönthetik el, hogy milyen formában demonstráljon a Sanitas a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés ellen. Ezúttal nem csak a szakszervezeti tagoktól várnak visszajelzést a tervezett tiltakozással kapcsolatban.
Nicușor Dan államfő szerint „valamivel rosszabb a helyzet a koalícióban, mint hat-hét hónappal ezelőtt”, de bízik benne, hogy egyben marad és folytatja a munkát.
Az elkövetkező napokban enyhe felmelegedés várható, így vékonyodhatnak a tavakon, folyókon a jégrétegek. A hatóságok figyelmeztetnek: ne menjünk rá a jégre.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében. Az első munkaszerződéseket márciusban bontják fel.
Májusban vélhetően általános sztrájkba lépnek a közoktatásban dolgozók – nyilatkozta a Társadalmi Párbeszéd Bizottság csütörtöki ülésén a Tanügyi Szakszervezetek Ligájának Botoșani megyei elnöke.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök szerint nem igaz, hogy a Bolojan-kormány reformjainak köszönhetően csökkent a költségvetési hiány.
A földgázárak liberalizálása a korábbi ütemtervnek megfelelően áprilisban várható, ezen a téren nem történt változás – jelentette ki a kormányszóvivő.
Első olvasatban tárgyalta a kormány csütörtöki ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a nem járulékalapú nyugdíjjal rendelkező személyek elesnek a nyugdíjuk 85 százalékától, ha azt állami fizetéssel halmozzák.
A Biológiai Tudományok Osztályához kapcsolódó új köztestületi tagjává avatta a Magyar Tudományos Akadémia a kézdivásárhelyi dr. Tóth Piroskát, a vizes élőhelyek specialistáját.
1 hozzászólás