
Csíkszereda madártávlatból
Fotó: Farkas Tamás
Hetedik alkalommal állította össze a Forbes gazdasági lap Románia legjobb üzleti lehetőségekkel rendelkező városainak negyvenes ranglistáját. Az, hogy Bukarest, Temesvár és Kolozsvár az első helyeken szerepel, nem okozott nagy meglepetést, az viszont már igen, hogy Csíkszereda a tizenharmadik helyen végzett, miközben Marosvásárhely csak huszadik a listán.
2019. augusztus 05., 14:402019. augusztus 05., 14:40
Hetedik kiadásához érkezett a Forbes gazdasági lap által évente elvégzett felmérés, amelyben Románia negyven legjobb üzleti potenciállal rendelkező városának rangsorát készítik el. A nemrégiben közzétett adatokból kiderült, hogy a korábbi évekhez képest idén jelentős változások következtek be: egyes városok a vártnál gyengébben teljesítettek, míg mások előkelő helyekre ugrottak elő. Utóbbiak közé tartozik Csíkszereda is, amely Marosvásárhelyt jóval megelőzve a tizenharmadik helyen végzett.
Az elemzés készítői az eddigi legpontosabb képet adó kiadásként említik a 2019-es rangsort, mivel ezúttal több kritérium mentén vizsgálták a városokat. Ezúttal nemcsak a városok teljesítményét elemezték, hanem a megyeközpontokat és a teljes megyéket is górcső alá vették, hiszen egy város csak úgy képes hosszú távon fejlődni, ha környezete is kedvező gazdasági mutatókat tud felmutatni. Egyebek közt olyan kritériumokat vizsgáltak, mint az össztermék (GDP), az átlagbér, a munkanélküliségi arány, az aktív vállalatok száma, az üzleti forgalom és a nyereség, illetve a közúti és vasúti infrastruktúrát, a lakásállományt és az oktatási intézmények számát is figyelembe vették.
Mindezt kiigazították a lakosság számával, azok a városok pedig, amelyek közelében repülőterek találhatók, illetve amelyek éppen több smart city (okos város) típusú fejlesztést bonyolítanak le, bónuszpontokat is kaptak. A kutatáshoz az Országos Statisztikai Intézet (INS), az Országos Előrejelzési Bizottság (CNP), az Országos Cégbíróság (ONRC), a pénzügyminisztérium és a Termene.ro hivatalos gazdasági oldal adatait használták fel. A készítők szerint
illetve bemutassák azokat az előnyöket, amelyek érdekesek lehetnek a potenciális befektetők számára. Az első tíz helyezett között egyébként számos erdélyi város szerepel.
A Forbes listájának első helyén nem túl meglepő módon a főváros végzett. Bukarest már a harmadik egymást követő évben szerezte meg az aranyérmes pozíciót az ország legmagasabb társadalmi-gazdasági potenciállal és életszínvonallal rendelkező városaként. A 2,1 milliós lakosságú, harminc egyetemmel rendelkező főváros abban a tekintetben is kiemelkedő teljesítményt ért el, hogy az országban kutatásra és fejlesztésre lehívható összegek 50 százalékát itt költik el. Az sem elhanyagolható továbbá, hogy
A második helyen Temesvár áll, amely a Forbes szerint remekül kihasználta földrajzi elhelyezkedésének előnyeit. A város gazdaságát a sokszínűség jellemzi, a nettó átlagkereset pedig havi 2945 lej. A dobogó harmadik fokán Kolozsvár áll, amely az elemzők szerint olyan látványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, hogy egyre jobban veszélyezteti az előbb említett városok vezető helyezéseit. Az ország legjobban fejlődő városa már a fővárossal áll versenyben a szolgáltatások tekintetében, a szép eredményeknek azonban egy árnyoldalára is rámutattak: sehol máshol nem ennyire drágák a lakások és a lakbérek. Kolozsváron a nettó átlagkereset havi 3115 lej. A három legjobb üzleti potenciállal rendelkező várost Arad, Gyulafehérvár, Nagyszeben, Brassó, Nagyvárad, Konstanca és Jászvásár követi a rangsorban.
Kimagasló eredményt ért el továbbá Csíkszereda is,
A kutatás készítői is meglepőnek nevezték ezt a helyezést, kiemelték ugyanakkor, hogy Hargita megyében működik az ásványvíziparban piacvezetőnek számító Romaqua Csoport, melynek tulajdonában olyan ismert márkák vannak, mint a Borszék és a Stânceni ásványvíz vagy a Giusto Natura üdítőital. A vállalatcsoport tavaly 725 millió lejes üzleti forgalmat és 71 millió lej nyereséget könyvelhetett el, ezzel pedig Románia hatodik legerősebb vállalatának számított a Forbes egy másik felmérése szerint.
Mint rámutattak, Hargita megye mezőgazdasági területeinek száma 406 ezer hektárra tehető, ebből 92 700 hektár szántóföld. A több százezer hektárnyi természetes legelők pedig kiváló lehetőségeket biztosítanak az állattartáshoz. Arra is rámutattak, hogy jelentős különbségek figyelhetők meg arra vonatkozóan, hogy mit állítanak elő a megye különböző pontjain, Csíkszereda környékén például burgonyát termesztenek nagy területeken. Az előnyök mellett azonban a megye hátrányait is megemlítik az elemzésben: a beruházások hiánya miatt – amit elsősorban a hiányos infrastruktúra okoz –
Marosvásárhely az elvártnál jóval gyengébben teljesített ebben az évben, és mindössze a 20. helyen végzett, amihez az elemzők szerint nagyban hozzájárult a fejlesztési projektek megrekedése. Rövid történelmi visszatekintőjükben felsorolták a város korábbi gazdasági megvalósításait, kiemelve, hogy manapság egyre kevesebb hasonlóról lehet hallani. Ettől eltekintve ma is működnek Marosvásárhelyen és környékén jelentős földgáz-kitermeléssel, fafeldolgozással foglalkozó, illetve vegyipari, élelmiszeripari és ruhaipari vállalatok. Marosvásárhelynek emellett további erősségei is vannak a szakemberek szerint, ilyen a közelében található repülőtér, a Kolozsvár irányába épülő autópálya, illetve a magyar és a német lakosság. A nettó átlagkereset pedig havi 2451 lej.
Kovászna megyéből mindössze egyetlen várost említenek az elemzésben, ám a várakozásokkal ellentétben nem a megyeszékhelyt: Kovászna városa a 26. helyen végzett.
Tíz éve még gyakori probléma volt, hogy penészes falak közt, rossz raklapokon tárolták az alapanyagokat, de ma ez már nem jellemző – a szakhatóság vezetője szerint folyamatosan javulnak a körülmények a Hargita megyei élelmiszeripari egységekben.
Összesítette a pénzügyminisztérium az Országos Adóhatóság (ANAF) szolgáltatásaival és a Privát Virtuális Tér (SPV – Spațiu Privat Virtual) elnevezésű platformmal kapcsolatban az adófizetők részéről beérkezett visszajelzéseket.
A NATO keleti szárnyának országai közül Romániában történik a legtöbb drónincidens Ukrajna közelsége miatt – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján az ügyvivő külügyminiszter.
Meghibásodás történt az ivóvízhálózaton, a javítási munkálatok ideje alatt szünetelni fog az ivóvíz-szolgáltatás szerdán Gyergyószentmiklós több utcájában 8-16 óra között.
Kedvezően véleményezte kedden a szenátus jogi bizottsága azt a törvénytervezetet, amely bírsággal vagy szabadságvesztéssel bünteti az egészségügyi dolgozókkal szembeni megfélemlítést vagy agressziót.
64 éves korában elhunyt Scherer Péter, az egyik legismertebb magyar színművész – adta hírül Facebook-oldalán az általa is alapított Nézőművészeti Kft. színtársulat.
Egy légtérvédelmi járőrszolgálatot teljesítő román F-16-os vadászgép lelőtt kedden Észtország fölött egy feltételezések szerint Ukrajnából érkezett drónt – számolt be a Reuters jelentése nyomán az Agerpres.
A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium öt éltanuló és közösségi életben is aktív végzőse hordozhatja a búcsús jelképeket az idei pünkösdi búcsún a hagyományoknak megfelelően.
A Kárpát-medence egész területéről és a diaszpórából is várják az alkotásokat a második alkalommal meghirdetett hímzett ünnepi asztalkendők pályázatára.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 3,9 százalékról 5,5 százalékra rontotta a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig 2,9 százalékos inflációval számol – jelentette be kedden Mugur Isărescu.
4 hozzászólás