Meglátták árnyékukat a medvék: várat magára még a tavasz

Noha nem meteorológiai pontossággal, de minden év február 2-án időrájást jósolnak a marosvásárhelyi állatkert medvéi is, hiszen ezen a napon van Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, amely igen jeles nap a népi időjóslások között.

Ha ugyanis szép, napos idő van, és meglátja az árnyékát, akkor „megijed”, és visszamegy a barlangjába folytatni a téli álmát – azaz még messze van a tél vége. Amennyiben viszont a borult idő miatt nem látja meg az árnyékát, akkor kint marad, ez pedig azt jelenti, hogy közeleg a tavasz.

Az állatkert munkatársai ezen a különleges napon két medvét egészen déli 12 óráig nem engedtek ki a benti helyükről, pontban délben a várakozó tömeg előtt nyitották ki a kaput Kokó és egyéves bocsa, Ursula előtt. A két medve kíváncsian jött ki kuckójából, s – a jól látszó árnyékával mit sem törődve – vette észre a számára kihelyezett két doboz csemegét: egyikre az állatkert gondozói napot, a másikra hópelyhet festettek, így „segítve” az állatokat az időjóslásban.

„Bár itt van ez a két doboz, ez csak hangulatelem, nem ebből jósoljuk a tél végének hosszát, hanem, ahogy a néphagyomány is tartja, az a kérdés, hogy meglátja az árnyékát a medve vagy sem.

„Már a hőmérséklet csökkenésével elkezdenek kevesebbet táplálkozni, nyilván mi mindig etetjük őket, de nem esznek annyit, mint mondjuk ősszel, amikor lényegesen nagyobb a táplálékigényük. Ilyenkor amúgy kis üregeket is ásnak maguknak és hosszú órákon keresztül pihennek ezekben, talán ez az, ami utal arra, hogy ők kicsit lassúbbak most” – fejtette ki Halmágyi Ildikó. Rámutatott, a szabadon élő medvék sem hibernálnak télen, mint mondjuk a denevérek, amelyek ugyanabban a helyzetben töltik a telet: a medvék téli álmot alszanak, de időnként felkelnek, kijárnak, körbeszaglásznak, ilyenkor lehet látni őket vagy a nyomaikat felfedezni, s amikor a táplálékforrás már elérhető, akkor következik be az aktivizálódás, az is elég gyorsan megy nekik.