
Sok helyen felújításra szorul az UNESCO örökségként számon tartott vár
Fotó: Haáz Vince
Kisebb munkatelepeket hoznak létre május 22-től a segesvári várban, ahol több helyen nekifognak a várfal megerősítéséhez. A polgármesteri hivatal 2,1 millió eurót nyert az épített örökségként szereplő várfal visszaépítésére és megerősítésére.
2023. május 21., 20:102023. május 21., 20:10
A segesvári vár az UNESCO világörökség részét képezi, és a valamikor 980 méter hosszú, eredetileg 4 méter magas, ma már részeként ennél jóval magasabb várfalnak nincs meg minden része.
Helyi alapból felújították a 2-es szakaszt, ahol többek között átépítették a csatornarendszert is. Korábban a 11-es szakaszt is felújították, ami 2018 februárjában omlott be. Az elmúlt időszakban
Mint Iulian Sîrbu, Segesvár polgármestere a sajtónak elmondta az országos helyreállítási alapból (PNRR) pályázaton nyertek 2,1 millió eurót, amiből megerősítik és felújítják a 12-es, 16-os és 22-es falszakaszt.
Igazi turistalátványosság a segesvári Óratorony
Fotó: Haáz Vince
A polgármester emlékeztetett, hogy az elmúlt három évben nem volt lehetőség sem uniós, sem kormányzati pénzalapokra pályázni, ezért helyi alapokból próbálták a legszükségesebbeket elvégezni.
Iulian Sîrbu arról is beszélt, hogy előkészítik a pályázatokat, hogy pénzalapot hívjanak le a többi, javításra szoruló várfal-szakaszra is, de egyelőre nem tudja, hogy leszek-e ilyen kiírások. Hangsúlyozta, hogy a segesvári várat, várfalat egészként kell kezelni, mindent meg kell tenni, hogy megőrizzék, és ahol szükséges felújítsák.
Hatvannégy méter magas az Óratorony
Fotó: Haáz Vince
A 64 méter magas, múzeumként működő Óratornyon végzett munkálatokat mihamarabb szeretnék befejezni, hogy a turisták zavartalanul tudják látogatni. Az erődfal három szakaszának újraépítését év végig végzik el.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!