Még pünkösd előtt felavatják a restaurált Rákóczi-várat

Kiemelkedő szerepet vállalt az ötletgazda Deáky András vezette Gyimesbükkért Alapítvány, amely közel húsz éven át szervezte az adománygyűjtéseket és árusította a téglajegyeket. A rekonstrukció szakmai alapját a gyimesbükki Biró Gábor mérnök kutatásai, valamint a bécsi levéltárból előkerült korabeli dokumentumok és felmérési rajzok jelentették. Ezek alapján készítette el az első terveket Esztány Győző műépítész.

Az első építési engedélyt 2016-ban kapta meg Gyimesbükk község, ám az akkori közbeszerzési eljárás eredménytelennek bizonyult. A projekt 2020 után kapott új lendületet, amikor Olteán Péter lett Gyimesbükk polgármestere.

A teljes dokumentáció újbóli összeállítása több mint két és fél évet vett igénybe. Végül az Országos Beruházási Társaság (Compania Națională de Investiții) közel 5,7 millió lejt biztosított a munkálatokra, míg a gyimesbükki önkormányzat önrésze megközelítette a 885 ezer lejt.

Nagyszerű élményben lehet részünk

A beruházás részeként megerősítették és konzerválták a megmaradt falakat, újjáépítették a vár szerkezetét, valamint új lépcsőrendszert alakítottak ki a biztonságos megközelítés érdekében.

Helyi köveket és speciális habarcsot használtak, a tetőszerkezet és a belső szintek pedig hagyományos fagerendás kialakítást kaptak.

A vár nyugati oldalán panorámás kilátóteraszt alakítottak ki, ahonnan különleges látvány nyílik a Gyimesi-szorosra és a Tatros-folyó völgyére. A kivitelezési munkálatokat a jászvásári Prima Construct végezte a műemlékvédelmi előírások teljes körű betartásával.

A háttérvilágító panelek, a mozgóképes tartalmak és az interaktív installációk elsősorban a fiatalabb, Y és Z generáció számára teszik átélhetővé a történelmet.

Az L alakú vetítési technológia archív felvételeket, történelmi térképeket és metszeteket ötvöz modern légi felvételekkel és digitális 3D-animációkkal.

Különleges élményt kínál a Nyomozás a Gyimesi-szorosban elnevezésű interaktív játék is: a látogatóknak UV-lámpák segítségével kell felfedezniük egy 1735-ből származó történelmi rajzon elrejtett betűket, amelyek végül egy titkos szóvá állnak össze.

Az egyik 1940 októberében készült, és mozgóképen mutatja be a gyimesi vár romjait és környezetét a magyar–román határ térségében. Egy másik kisfilm vitéz Sebő Ödön és a gyimesi szoros 1944-es védelmének történetét dolgozza fel, amikor néhány száz magyar határvadász három héten át tartóztatta fel a szovjet túlerőt.

Elkészült a Bethlen–Rákóczi-vár háromnyelvű – magyar, román és angol – honlapja is, amely a látogatók számára részletes történelmi és turisztikai információkat kínál.