Ezt követi a főváros (1320 euró), Temesvár (1200 euró) Konstanca (1140 euró), Brassó (1100 euró) és Craiova (1090 euró). Az említett nagyvárosokban legtöbb kétszázalékos árnövekedést jegyeztek az első negyedévben, vannak azonban olyan kisebb megyeszékhelyek, ahol ennél jóval jelentősebb emelkedést tapasztaltak. Az első helyen Botosán szerepel 7,1 százalékos növekedéssel, itt átlagosan 800 eurót ér egy négyzetméter,

Összehasonlításképpen az árak szempontjából utolsó helyen álló Gyurgyevóban (Giurgiu) mindössze 500 eurót kérnek egy négyzetméterért, Resicabányán 510-et, Alexandriában pedig 600-at.

Az elemzésben az árak mellett arra is kitértek, hogy az adásvételek száma a múlt év végéhez hasonlóan idén is csökkent. Január és március között 116 109 ingatlant értékesítettek hivatalosan az országban, ez viszont 22 százalékkal kevesebb a 2018 első három hónapjában jegyzett 148 951-nél. Megjegyzik azonban, hogy ehhez valószínűleg az Első ház program januári és februári „szüneteltetése” is hozzájárult, hiszen a márciusi újraindítást követően a tranzakciók száma is megugrott.

Új lakásokra lenne szükség

Az elemzés megállapításainak többségét Nemes Zoltán, a TernioPontis ingatlanközvetítő iroda vezetője is megerősítette. Mint mondta, valóban tapasztalható volt egy jelentős áremelkedés a székelyföldi városokban, mostanra azonban állandósultak az árak, hiszen elérték – vagy legalábbis megközelítették – a kutatásban is említett 2008-as szintet. Az áremelkedés fő oka az ingatlanszakértő szerint az, hogy jelentősen eltolódott a kereslet és kínálat közötti egyensúly:

Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy az említett városokban kevés fejlesztés történt. Mindössze egy magánvállalkozó vállalta (aki Csíkszeredában már évekkel ezelőtt két tömbházat épített), hogy a rendszerváltás óta először tömbházépítéshez fog Sepsiszentgyörgyön, illetve Székelyudvarhelyen is, ahol szintén több mint három évtizede nem emeltek tömbházat. Ettől eltekintve azonban ezekben a városokban nem valósultak meg olyan átfogó ingatlanpiaci beruházások, mint például Brassóban vagy Marosvásárhelyen. „Mivel nem kerültek új lakások a piacra, az eladó és a kiadó lakások ára is jelentősen emelkedett. A múlt év végén jegyzettekhez képest idén nem nőttek tovább a lakásárak, de nem is estek, így jelenleg stagnálás figyelhető meg a székelyföldi ingatlanpiacon.

– hívta fel a figyelmet a szakember. Meglátása szerint Csíkszeredában a lakásárak emelkedése azzal is magyarázható, hogy megyeszékhely lévén sokan dolgoznak a közigazgatásban, az állami szerveknél és az egészségügyben. Ráadásul a Kalász lakótelepen épülő, Nest (magyarul Fészek) nevet viselő kiskereskedelmi park is közrejátszhat a lakásárak alakulásában, hiszen várhatóan 100–150 alkalmazottat foglalkoztat majd, és kérdéses, hogy ezeket az állásokat helyiek fogják-e betölteni, vagy más megyéből érkezők. Hozzátette, a lakások négyzetméterenkénti ára néhány esetben valóban elérheti Csíkszeredában a 900 eurót, de átlagosan inkább 800–850 euró között mozog. Hasonlók az árak Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön is, Gyergyószentmiklóson pedig értelemszerűen alacsonyabbak, arányaiban nézve azonban utóbbi városban figyelhető meg a legnagyobb áremelkedés.

A székelyföldi városok közül csak Marosvásárhely lóg ki a sorból, ott ugyanis számos beruházást bonyolítottak le, százával épültek az új lakások, ezért nem tolódott el a kereslet és a kínálat aránya, ez pedig az árakban is megmutatkozik.