
Tömbházlakások az egyik székelyföldi városban. Alacsony a kínálat, magas a kereslet
Fotó: Veres Nándor
Habár országos szinten mérséklődött az ingatlanpiaci árak növekedése 2019 első negyedévében, az árak azonban így is az egekben járnak, a székelyföldi városok többségében pedig a kereslet és a kínálat egyensúlyának eltolódása is súlyosbítja a helyzetet.
2019. május 04., 12:182019. május 04., 12:18
Noha nem sokkal, de továbbra is emelkednek az egyébként sem alacsony lakásárak Romániában. Az AnalizeImobiliare.ro ingatlanpiaci szakportál rendszeresen végez felméréseket a lakáspiac alakulásával kapcsolatban, az első negyedévre vonatkozó elemzésüket nemrég hozták nyilvánosságra. Eszerint január és március között országos szinten 0,8 százalékkal emelkedtek a lakásárak 2018 utolsó három hónapjához képest, és így már megközelítik a 2008-as csúcsértéket.
A kutatásból az is kiderül, hogy továbbra is hat olyan nagyváros található az országban, ahol egy tömbházlakás négyzetméteréért több mint 1000 eurót kérnek.
Ezt követi a főváros (1320 euró), Temesvár (1200 euró) Konstanca (1140 euró), Brassó (1100 euró) és Craiova (1090 euró). Az említett nagyvárosokban legtöbb kétszázalékos árnövekedést jegyeztek az első negyedévben, vannak azonban olyan kisebb megyeszékhelyek, ahol ennél jóval jelentősebb emelkedést tapasztaltak. Az első helyen Botosán szerepel 7,1 százalékos növekedéssel, itt átlagosan 800 eurót ér egy négyzetméter,
Összehasonlításképpen az árak szempontjából utolsó helyen álló Gyurgyevóban (Giurgiu) mindössze 500 eurót kérnek egy négyzetméterért, Resicabányán 510-et, Alexandriában pedig 600-at.
Az elemzésben az árak mellett arra is kitértek, hogy az adásvételek száma a múlt év végéhez hasonlóan idén is csökkent. Január és március között 116 109 ingatlant értékesítettek hivatalosan az országban, ez viszont 22 százalékkal kevesebb a 2018 első három hónapjában jegyzett 148 951-nél. Megjegyzik azonban, hogy ehhez valószínűleg az Első ház program januári és februári „szüneteltetése” is hozzájárult, hiszen a márciusi újraindítást követően a tranzakciók száma is megugrott.
Az elemzés megállapításainak többségét Nemes Zoltán, a TernioPontis ingatlanközvetítő iroda vezetője is megerősítette. Mint mondta, valóban tapasztalható volt egy jelentős áremelkedés a székelyföldi városokban, mostanra azonban állandósultak az árak, hiszen elérték – vagy legalábbis megközelítették – a kutatásban is említett 2008-as szintet. Az áremelkedés fő oka az ingatlanszakértő szerint az, hogy jelentősen eltolódott a kereslet és kínálat közötti egyensúly:
Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy az említett városokban kevés fejlesztés történt. Mindössze egy magánvállalkozó vállalta (aki Csíkszeredában már évekkel ezelőtt két tömbházat épített), hogy a rendszerváltás óta először tömbházépítéshez fog Sepsiszentgyörgyön, illetve Székelyudvarhelyen is, ahol szintén több mint három évtizede nem emeltek tömbházat. Ettől eltekintve azonban ezekben a városokban nem valósultak meg olyan átfogó ingatlanpiaci beruházások, mint például Brassóban vagy Marosvásárhelyen. „Mivel nem kerültek új lakások a piacra, az eladó és a kiadó lakások ára is jelentősen emelkedett. A múlt év végén jegyzettekhez képest idén nem nőttek tovább a lakásárak, de nem is estek, így jelenleg stagnálás figyelhető meg a székelyföldi ingatlanpiacon.
– hívta fel a figyelmet a szakember. Meglátása szerint Csíkszeredában a lakásárak emelkedése azzal is magyarázható, hogy megyeszékhely lévén sokan dolgoznak a közigazgatásban, az állami szerveknél és az egészségügyben. Ráadásul a Kalász lakótelepen épülő, Nest (magyarul Fészek) nevet viselő kiskereskedelmi park is közrejátszhat a lakásárak alakulásában, hiszen várhatóan 100–150 alkalmazottat foglalkoztat majd, és kérdéses, hogy ezeket az állásokat helyiek fogják-e betölteni, vagy más megyéből érkezők. Hozzátette, a lakások négyzetméterenkénti ára néhány esetben valóban elérheti Csíkszeredában a 900 eurót, de átlagosan inkább 800–850 euró között mozog. Hasonlók az árak Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön is, Gyergyószentmiklóson pedig értelemszerűen alacsonyabbak, arányaiban nézve azonban utóbbi városban figyelhető meg a legnagyobb áremelkedés.
A székelyföldi városok közül csak Marosvásárhely lóg ki a sorból, ott ugyanis számos beruházást bonyolítottak le, százával épültek az új lakások, ezért nem tolódott el a kereslet és a kínálat aránya, ez pedig az árakban is megmutatkozik.
Összesen tizenhárom Hargita megyei településen adtak ki medveriasztást az elmúlt négy napban. Legtöbbször Korondon kellett figyelmeztetni a lakosságot, de Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson is jelezték a nagyvad jelenlétét.
Nagyszabású tiltakozást tart szerdán az új bértörvény-tervezettel kapcsolatos elégedetlenségek miatt a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége. A tanügyi érdekvédelem törekvéseit azonban több kedvezőtlen tényező is akadályozza.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök kedd reggel, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetősége által hétfő este adott ultimátum lejárta után bejelentette, hogy álláspontja nem változott, nem adja vissza kormányalakítási megbízását.
Elsőfokú, sárga jelzésű viharriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM), amely szerdán déltől csütörtök éjjel két óráig érvényes többek között Maros és Hargita megyére is.
Jelentősen felmelegszik az idő június végére, a hőmérsékletek meghaladják majd a sokéves átlagot, miközben az ország nagy részén kevés csapadék várható – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat négyhetes előrejelzéséből.
Eszméletlen állapotban emeltek ki egy 14 éves fiút hétfőn délután egy tó vizéből a Botoșani megyei Dorohoiban. A tűzoltók több mint kétméteres mélységben találták meg az áldozatot.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) úgy döntött, hogy nem támogatja Adrian Veștea kormányának beiktatását, mivel jelölése a parlamentáris demokrácia szellemének megsértésével és a liberálisokkal való egyeztetés nélkül történt.
A 2026-os focivébé kezdetén mindannyian szembesülhettünk azzal a ténnyel, hogy a magyarországi közmédia sportcsatornája, az M4 Sport geokódolás alá zárja a közvetítéseit. Pedig a legutóbbi, 2022-es katari vébén nem így volt. Mi történt azóta?
A Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb elemzése szerint a romániaiak reáljövedelme nőtt a leggyorsabban az Európai Unióban az elmúlt 15 évben.
szóljon hozzá!