
Kovászna közel egymillió lejnyi, idegenforgalmi adóból befolyt összeget fordíthat vissza a fürdőváros turisztikai vonzerejének növelésére
Fotó: Gyerő József/Facebook
Örvendetesnek nevezte László Endre, a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke, hogy a sepsiszentgyörgyi városháza már tavaly bevezette az éjszakánkénti 2 lejes idegenforgalmi adót a 14 év feletti turisták esetében. A gond csak az, hogy ezt egyes szállásadók semmibe veszik, holott a befolyt összeg a helyi turizmus javára fordítandó.
2023. március 18., 20:222023. március 18., 20:22
„Ez egy olyan adónem, amely nem generál árnövekedést, hiszen a turisták fizetik be, és azt kimondottan a régió turisztikai népszerűsítésére fordítják” – magyarázta László Endre, kiegészítve azzal, hogy
Példaértékűnek nevezte azt, hogy miután Sepsiszentgyörgy önkormányzata 2022. január elsejétől bevezette a már említett 2 lejes turisztikai adót, Antal Árpád polgármester felelősséget vállat azért, hogy ezt az összeget turistánként 10 lejre kerekíti fel.
„A vállalkozók nagy része rendesen befizeti ezt az adót, egy részük viszont – akikről már előre listát készíthettünk volna, tudván, hogy nem fogják befizetni – továbbra sem hajlandó ezt megtenni, holott kötelező.
Amúgy az adatok nyilvánosak, de nem szeretnénk publikussá tenni azokat, a vállalkozóknak meg kell érteniük, hogy nekik segítünk ezzel, ez nem olyan, mint a füstadó” – mutatott rá a Székelyföldi TDM elnöke.
Országosan egyedülálló eset Kovászna városáé, ahol 2018-tól vezették be a turisztikai adót, ami kezdetben 1 lej volt, majd 2 lejre nőtt, idéntől viszont 3 lejre emelték.
– fogalmazott László Endre. Különösen annak fényében – folytatta –, hogy a kormányhatározat azt is előírja, hogy az összeget turisztikai fejlesztésekre lehet fordítani.
– mondta a klaszter elnöke.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
2 hozzászólás