Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:50

Az USA védelmi politikáért felelős államtitkárával tárgyalt Románia elnöke

20:19

Királyi vendég a gyerekek és idősek között – Marosvásárhelyre látogatott Zsófia hercegnő

20:12

Péter Alpár Ignotus című kiállítása nyílik meg Sepsiszentgyörgyön

19:53

Szintet lépett, nehezebb ellenfeleket kapott a romániai női válogatott

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Két településen láttak medvét a hétvégén

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Több megyére is kiterjesztették a légi riasztást Romániában, lezárták Iași megye légterét

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Előzetesben marad a csíkdánfalvi halálos gázolás elkövetője

Zöld utat kapott a Dracula Park Transylvania, megvan az építkezési engedély

Szemétdíj: szinte vakon repülünk

Hálapénzkérés a székelyföldi kórházakban: jelentős különbségeket mutatnak a betegek visszajelzései

Vadállatnak nézhette a nőt, halálos lövést adott le rá egy férfi

Tar Gyöngyi: a román nyelvű kérdés félreértése okozhatja a rossz Hargita megyei eredményt a hálapénzt illetően

Medveügyben, amire rövidtávon számítani lehet: egyre gyakrabban fognak bejárni

A Pókában befogott egyik medvebocs

Fotó: Maros Megyei Környezetőrség

Szinte nem telik el úgy hét a Maros megyei településeken, hogy ne kapnának medvejelenlétre figyelmeztető vészjelzést az ott élők. A nagyvadak korábban még Marosvásárhelyre is hetekig bejártak, most a kisebb-nagyobb városközeli vagy dombvidéki települések lakóit riogatják – akárcsak a medvék jelenlétére figyelmeztető hatósági vészjelzések. A megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője szerint a medvék jelenlétére egyre gyakrabban lehet majd számítani.

Simon Virág

2021. május 04., 22:112021. május 04., 22:11

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Maros megyében a tavalyi felmérések szerint mintegy 800–1200 medve él, miközben a térség – a természeti adottságait figyelembe véve – legtöbb 260–280 nagyvadat tud eltartani.

A megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője, Dănuţ Ştefănescu szerint a medvék túlszaporodása és az éves kilövési kvóta eltörlésének a következményei egyre több gondot fognak okozni a lakosságnak.

Néhány nappal ezelőtt egy hároméves medvét gázoltak el Petelében, Póka faluban pedig két fiatal medvebocsot fogtak be és adtak át a szakembereknek.

A két-három hónapos bocsok külön-külön bóklásztak az emberek udvaraiban, ahol azért fogták be a medvekölyköket, hogy a kutyák ne pusztítsák el. Végül a Milvus csoport szakemberei vitték el a balánbányai medve-visszavadító központba. Vannak viszont nagyobb problémák is: bárányokat, juhokat pusztító medvékről is rendszeresen látni beszámolókat a közösségi oldalakon.

Az igazgatótól megtudtuk, idén már négy kérést továbbítottak a szaktárcához, ebből három kilövési kérés volt, egy pedig átköltöztetésre vonatkozott. Kettőre kaptak jóváhagyást: a marosvásárhelyi, erdőszéli utcákba bejáró medve elköltöztetésére (ez meg is történt), illetve egy másik példány kilövésére.

„Gyakran megtörténik, hogy egy-egy medve rendszeres látogatója egy településnek, a helyi vadásztársaság mégsem kér engedélyt a kilövésére, elköltöztetésére. Igaz, hogy alapos indoklással dokumentált kérést, károkat igazoló dossziét kell összeállítani, de ez nem kellene elrettentsen senkit. A hozzánk beérkező és láttamozás után

a minisztériumhoz továbbküldött kérésekre legtöbb egy héten belül választ is adnak.

Megengedik, hogy a nagyvadat kilőjék, elköltöztessék, de az is előfordulhat, hogy nem. Hiszen megtörténik, hogy a minisztérium illetékesei úgy értékelik, a nagyvad nem jelent valós veszélyt az emberekre, gazdaságokra, és nem hagyják jóvá a kilövést” – fogalmazott a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője.

Dănuţ Ştefănescu szerint egy éves kilövési kvóta jóváhagyása és betartása jelentené a megoldást a problémára. A medvék ugyanis elszaporodtak, az élelemhiány miatt élőhelyük elhagyására kényszerülnek, és egyre gyakrabban bemerészkednek a lakott településekre. Ennek a kérdésnek a megoldása azonban a minisztérium asztalán van.