
A Pókában befogott egyik medvebocs
Fotó: Maros Megyei Környezetőrség
Szinte nem telik el úgy hét a Maros megyei településeken, hogy ne kapnának medvejelenlétre figyelmeztető vészjelzést az ott élők. A nagyvadak korábban még Marosvásárhelyre is hetekig bejártak, most a kisebb-nagyobb városközeli vagy dombvidéki települések lakóit riogatják – akárcsak a medvék jelenlétére figyelmeztető hatósági vészjelzések. A megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője szerint a medvék jelenlétére egyre gyakrabban lehet majd számítani.
2021. május 04., 22:112021. május 04., 22:11
Maros megyében a tavalyi felmérések szerint mintegy 800–1200 medve él, miközben a térség – a természeti adottságait figyelembe véve – legtöbb 260–280 nagyvadat tud eltartani.
A megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője, Dănuţ Ştefănescu szerint a medvék túlszaporodása és az éves kilövési kvóta eltörlésének a következményei egyre több gondot fognak okozni a lakosságnak.
A két-három hónapos bocsok külön-külön bóklásztak az emberek udvaraiban, ahol azért fogták be a medvekölyköket, hogy a kutyák ne pusztítsák el. Végül a Milvus csoport szakemberei vitték el a balánbányai medve-visszavadító központba. Vannak viszont nagyobb problémák is: bárányokat, juhokat pusztító medvékről is rendszeresen látni beszámolókat a közösségi oldalakon.
Az igazgatótól megtudtuk, idén már négy kérést továbbítottak a szaktárcához, ebből három kilövési kérés volt, egy pedig átköltöztetésre vonatkozott. Kettőre kaptak jóváhagyást: a marosvásárhelyi, erdőszéli utcákba bejáró medve elköltöztetésére (ez meg is történt), illetve egy másik példány kilövésére.
„Gyakran megtörténik, hogy egy-egy medve rendszeres látogatója egy településnek, a helyi vadásztársaság mégsem kér engedélyt a kilövésére, elköltöztetésére. Igaz, hogy alapos indoklással dokumentált kérést, károkat igazoló dossziét kell összeállítani, de ez nem kellene elrettentsen senkit. A hozzánk beérkező és láttamozás után
Megengedik, hogy a nagyvadat kilőjék, elköltöztessék, de az is előfordulhat, hogy nem. Hiszen megtörténik, hogy a minisztérium illetékesei úgy értékelik, a nagyvad nem jelent valós veszélyt az emberekre, gazdaságokra, és nem hagyják jóvá a kilövést” – fogalmazott a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője.
Dănuţ Ştefănescu szerint egy éves kilövési kvóta jóváhagyása és betartása jelentené a megoldást a problémára. A medvék ugyanis elszaporodtak, az élelemhiány miatt élőhelyük elhagyására kényszerülnek, és egyre gyakrabban bemerészkednek a lakott településekre. Ennek a kérdésnek a megoldása azonban a minisztérium asztalán van.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
2 hozzászólás