
Fotó: Beliczay László
Mivel a medvék az állam tulajdonát képezik, ezért az állam felelős az általuk okozott károkért, így köteles kártérítéseket kifizetni. Ez azonban csak papíron tűnik ennyire egyszerűnek – véli Szász Ferenc ügyvéd, aki több kártérítési pert is megnyert.
2024. szeptember 18., 17:502024. szeptember 18., 17:50
Hargita Megye Tanácsa és a Vidékfejlesztési Egyesület sajtótájékoztatón ismertette szerdán az ember–nagyragadozó konfliktus csökkentése érdekében tett intézkedéseiket, illetve a medvetámadások áldozatainak járó kártérítések jogi eljárását.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke elöljáróban kiemelte, Szász Ferenc csíkszeredai ügyvéd előtt senki sem vállalta a medvék okozta károk perét. Szász Ferenc 2022 májusában szerződött le a Vidékfejlesztési Egyesülettel, hogy a medvetámadások áldozatainak jogi eseteivel foglalkozzon; azóta 38 áldozat esetében indított kártérítési eljárást. Mint a tanácselnök kitért rá, a kártérítés minden áldozatnak jár.
Szász Ferenc kitért a 2006-ból származó 407-es törvényre, amely lehetőséget adott az áldozatokat megillető kártérítésre, miszerint felelősek vagyunk az állataink okozta károkért, legyen szó kis- vagy nagyragadozóról. Mivel a medvék a román állam tulajdonát képezik, az állam felelős az általuk okozott károkért, így az állam köteles a kártérítéseket kifizetni – húzta alá. Az ügyvéd erre a jogszabályra hivatkozva 2022 májusa és októbere között
Az állam reakcióként bevezetett egy törvénymódosítást: a 13-as törvénnyel módosították a 2006/407-es törvényt, amivel a román állam minimalizálta a kártérítési lehetőségeket az áldozatok számára. A törvénymódosítás a kártérítések kiszámítására vonatkozott, miszerint az áldozat jövedelme és a gyógyulási napokból számítanak kártérítési átlagot. Szász Ferenc szerint a törvény alkotmányba ütköző előírás, hiszen nem létezik kivétel a törvény előtt,
a 13-as törvénymódosítás szerint.
Felmerült a „feketén” dolgozóknak az esete is, akik kártérítésekor az országos átlag minimálbért veszik alapul. Az ügyvéd azt is kiemelte, hogy a törvény az erkölcsi károkat nem veszi figyelembe. Az alkotmányellenességet az illetékesek továbbterjesztették, így több kártérítési per függőben van a javaslatok elbírálásáig.
A medve okozta károk megelőzésére Hargita Megye Tanácsa közel 300 ezer lejt különített el a tanács rendelkezésére álló alapból: nyugtatólövedékekkel ellátott fegyvereket, medvebiztos szeméttározókat, villanypásztorokat, illetve medvecsapdákat vásároltak.
Romániában 60 százalékkal csökkent a súlyos közúti balesetek száma 2019-hez képest, a halálos áldozatok száma pedig 30 százalékkal mérséklődött – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján az Országos Rendőr-főkapitányság helyettes vezetője.
Az A8-as autópálya építése Gyergyóditró térségében a 127-es megyei utat is érinti, ezért Hargita Megye Tanácsának le kell mondania az út egy részéről. Elvárják viszont, hogy az autópálya-építés mellett a megyei utat is építsék ki egy új nyomvonalon.
Bukarest második kerületi ügyészsége kéri a bíróságtól K. K. labdarúgó előzetes letartóztatását, aki a gyanú szerint elütött egy nőt egy gyalogátkelőhelyen, majd elhagyta a baleset helyszínét.
Rekordévet zárt az Európai Unió turizmusa 2025-ben – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból. A Romániában eltöltött vendégéjszakák száma viszont csökkent.
Repatriáló járat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 utassal a fedélzetén – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A Temes megyei ügyészség szerdán bíróság elé állította a csenei gyilkosság két kiskorú gyanúsítottját – írja az Agerpres.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt szerdán 2 óra 9 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A közel-keleti események miatt összesen 29 járatot töröltek szerdán a bukaresti repülőtereken az Egyiptomba, Izraelbe, Dubajba, Katarba, Libanonba és Ciprusba közlekedő útvonalon – tájékoztatott a fővárosi repülőtér-üzemeltető vállalat (CNAB).
A prefektus azon rendeletére várnak a polgármesterek, amely megszabja, hogy milyen létszámmal folytathatják az önkormányzati munkát. Alternatívaként nem sok megoldás mutatkozik, a béralap csökkentése szinte lehetetlen.
2 hozzászólás