
Fotó: Beliczay László
Mivel a medvék az állam tulajdonát képezik, ezért az állam felelős az általuk okozott károkért, így köteles kártérítéseket kifizetni. Ez azonban csak papíron tűnik ennyire egyszerűnek – véli Szász Ferenc ügyvéd, aki több kártérítési pert is megnyert.
2024. szeptember 18., 17:502024. szeptember 18., 17:50
Hargita Megye Tanácsa és a Vidékfejlesztési Egyesület sajtótájékoztatón ismertette szerdán az ember–nagyragadozó konfliktus csökkentése érdekében tett intézkedéseiket, illetve a medvetámadások áldozatainak járó kártérítések jogi eljárását.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke elöljáróban kiemelte, Szász Ferenc csíkszeredai ügyvéd előtt senki sem vállalta a medvék okozta károk perét. Szász Ferenc 2022 májusában szerződött le a Vidékfejlesztési Egyesülettel, hogy a medvetámadások áldozatainak jogi eseteivel foglalkozzon; azóta 38 áldozat esetében indított kártérítési eljárást. Mint a tanácselnök kitért rá, a kártérítés minden áldozatnak jár.
Szász Ferenc kitért a 2006-ból származó 407-es törvényre, amely lehetőséget adott az áldozatokat megillető kártérítésre, miszerint felelősek vagyunk az állataink okozta károkért, legyen szó kis- vagy nagyragadozóról. Mivel a medvék a román állam tulajdonát képezik, az állam felelős az általuk okozott károkért, így az állam köteles a kártérítéseket kifizetni – húzta alá. Az ügyvéd erre a jogszabályra hivatkozva 2022 májusa és októbere között
Az állam reakcióként bevezetett egy törvénymódosítást: a 13-as törvénnyel módosították a 2006/407-es törvényt, amivel a román állam minimalizálta a kártérítési lehetőségeket az áldozatok számára. A törvénymódosítás a kártérítések kiszámítására vonatkozott, miszerint az áldozat jövedelme és a gyógyulási napokból számítanak kártérítési átlagot. Szász Ferenc szerint a törvény alkotmányba ütköző előírás, hiszen nem létezik kivétel a törvény előtt,
a 13-as törvénymódosítás szerint.
Felmerült a „feketén” dolgozóknak az esete is, akik kártérítésekor az országos átlag minimálbért veszik alapul. Az ügyvéd azt is kiemelte, hogy a törvény az erkölcsi károkat nem veszi figyelembe. Az alkotmányellenességet az illetékesek továbbterjesztették, így több kártérítési per függőben van a javaslatok elbírálásáig.
A medve okozta károk megelőzésére Hargita Megye Tanácsa közel 300 ezer lejt különített el a tanács rendelkezésére álló alapból: nyugtatólövedékekkel ellátott fegyvereket, medvebiztos szeméttározókat, villanypásztorokat, illetve medvecsapdákat vásároltak.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök Nicușor Dan államfő nyilatkozatára reagált kedd este.
Tizenkét Hargita megyei település része a védőkörzetnek és megfigyelési zónának, amelyet a veszettség megjelenése miatt jelöltek ki. Az állategészségügyi kivizsgálás zajlik, veszettség ellen oltják az állatokat, de több ember is védőoltást kapott.
A védelmi minisztérium kedd este közölte, hogy befejezték a helyszíni vizsgálatokat a Brăila megyei Gropeni térségében; a katonák egy krátert és drónmaradványokat azonosítottak.
A Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központnak el kell hagynia jelenlegi épületét, ezért a megyei önkormányzat egy 280 négyzetméteres helyiséget bérel számára a csíkszeredai Venczel József utcában.
A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezésének, és elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt harmincnapos előzetes letartóztatását.
Optimistán nyilatkozott Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a kormánya beiktatásáról szóló szerdai parlamenti szavazás előtt.
Nicușor Dan államfő kedden kijelentette, elérkezett az ideje a jelenlegi politikai válság lezárásának, de véleménye szerint az előre hozott választások nem jelentenek megoldást.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint nem szabad kizárni az előrehozott választások lehetőségét, ha a parlament szerdán nem szavaz bizalmat a Siegfried Mureșan által javasolt kormánynak.
Romániában az egyik legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya az OECD-tagállamok és -partnerországok között, miközben az oktatásra fordított közkiadások is jelentősen elmaradnak a szervezet átlagától.
Tavaly az Európai Unióban a 15 és 29 év közötti fiatalok 26,9 százaléka élt túlzsúfolt lakásban, a legmagasabb arányokat Románia, Lettország és Bulgária regisztrálta ezen a téren – közölte kedden az Eurostat.
2 hozzászólás